Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.
Ülésnapok - 1906-263
263. országos ülés Í908 úgyszintén szíveskedjék minden egyes szavazásra vonatkozólag a kérdést külön megállapítani és külön katározat tárgyává tenni. Az előbb fel akartam szólalni Benedek János t. képviselőtársam katározati javaslatára nézve, a mely károm pontból áll és azt akartam indítványozni, kogy a káz oszsza azt fel károm különböző részre és igy tegye szavazás tárgyává, mert az egész felett nem leket egyszerre szavazni. Áz indítvány vonatkozik először a kázassági óvadék eltörlésére, másodszor a párbajkényszer eltörlésére és karrnadszor arra, kogy az altisztek is tisztekké legyenek előléptethetek. Ez három különböző demokratikus reform. A kérdés pedig mindig ugy teendő fel, kogy arra mindenki igennel vagy nemmel szavazkasson. Ennélfogva itt az a helyzet állott elő, hogy ha valaki ezen különböző indítványok egyikét vagy másikát magáévá akarta volna tenni, egyikét vagy másikát azonban nem fogadta volna el, akkor sem igennel, sem nemmel szavazni nem tudott volna. Én tehát arra vagyok bátor ismételten felhívni a t. többségnek és a képviselőház jelenlévő tagjainak figyelmét, a kik talán csak most jöttek be, hogy itt szavazás tárgyát az képezi, hogy vájjon ezen törvényjavaslat czimében a »közös hadsereg« kifejezés maradjon-e meg, vagy pedig az élő törvény érvényesüljön. Elnök (csenget): Ezen czimen nincs joga a képviselő urnak szólni! Lengyel Zoltán: Zárszó! Elnök: Még nem tartunk a zárszónál. A házszabályokhoz méltóztatott szót kérni, zárszó jogán csak később szólhat a képviselő ur. Lengyel Zoltán: Akkor a zárszó jogán külön fogok beszélni. Bozóky Árpád: A házszabályokhoz kérek szót! Elnök: Bocsánatot kérek, először én fogok nyilatkozni, azután méltóztassék szólni. T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Kötelességem válaszolni azokra, a miket t. barátom, Lengyel Zoltán képviselő ur felhozott. Először arra fogok felelni, a mit utóbb kifogásolt. Ki kell jelentenem, kogy a mikor én az elnöki székben ülök, akkor máskép sohasem járok el, mint a legszigorúbban a házszabályok szerint. (Helyeslés.) Farkasházy Zsigmond: Tudjuk és méltányoljuk ! Elnök: Már most a képviselő ur kifogásolja azt, kogy az általánosságban való szavazásnál én a kérdés feltételének mikéntjét nem állapítottam meg külön-külön minden egyes katározati javaslatra nézve. Bocsánatot kérek, a t. képviselő ur tévedésben van. (Zaj balfelöl.) Nagyon kérem, méltóztassék figyelni arra, a mit mondok. Ugyanis, mikor megtettem a javaslatomat, az ugy szólt, kogy magával a törvényjavaslattal helyeztessenek szembe Bozóky Árpád, Farkasjaruár 23-án, csütörtökön. 213 házy Zsigmond és Molnár Jenő képviselő urak határozati javaslatai, a többiekre nézve pedig külön szavazás rendeltessék el. Akkor felszólalt Lengyel Zoltán képviselő ur, többen is felszólaltak, és én Lengyel Zoltán képviselő ur észrevételét egészen helyesnek és szabályszerűnek tartván, azt a magam részéről elfogadtam és következőleg formuláztam a kérdést: hogy t. i. Molnár Jenő és Bozóky Árpád katározati javaslataival, továbbá Farkasházy Zsigmond határozati javaslatának első részével szemben inéltóztatik-e általánosságban a részletes tárgyalás alapjául a törvényjavaslatot elfogadni, azután, ka ez eldöntetett, a kérdést fel fogom tenni Bredicean Koriolán képviselő ur határozati javaslatára, továbbá Farkasházy Zsigmond képviselő ur határozati javaslatának második részére, végül pedig Benedek János és Pető Sándor képviselő urak határozati javaslataira. En kérdést intéztem a házhoz, hogy méltóztatik-e belenyugodni abba, kogy a kérdések igy tétessenek fel, tehát módjában lett volna Lengyel Zoltán képviselő urnak akkor ez ellen felszólalni. Ezt azonban a képviselő ur nem tette, és a káz belenyugodott abba, kogy a kérdés ilyen értelemben tétessék fel. Megállapittatott tehát, hogy elsősorban a törvényjavaslatra történik a szavazás, ezzel szembeállittatik az általam emiitett három határozati javaslat, s a mennyiben a törvényjavaslat elfogadtatik, azután külön, egyenkint fognak szavazás alá bocsáttatni Bredicean Koriolán, Benedek János, Pető Sándor és Farkasházy Zsigmond képviselő urak indítványai. A kérdés feltevése ekként megállapittatván, akkor egyéb nem volt hátra, mint a szavazás; a házszabályok pedig világosan tiltják, kogy szavazás közben beszéd mondassák (Igaz! Ugy van!) A képviselő ur fel akart szólalni, nekem a házszabályokat kellett szem előtt tartanom, s azért nem engedtem meg, hogy szavazás közben felszólaljon. Ez tehát az egyik kérdés, mely a legrigorózusabban a házszabályok értelmében kezeltetett, (Ugy van!) minélfogva nézetem szerint Lengyel Zoltán képviselő urnak nincsen igaza. Már most a mi a fenforgó másik kérdést illeti, arra nézve azt mondja a képviselő ur . . . (Zaj. Elnök csenget.) Csendet kérek! (Zaj. Halljuk! Halljak! Elnök ismételten csenget.) Csendet kérek! Név szerint fogom megnevezni azokat a képviselő urakat, a kik nem figyelnek és a kik beszélgetéssel za\ r arják az én enuncziácziómat és védekezésemet. Annyi jogom legalább is van, hogy ha megtámadtatom, akkor védekezzem. (Élénk helyeslés és felkiáltások a baloldalon: Éljen Justh Gyula!) Azt mondja a képviselő ur, hogy nem lehet szavazással eldönteni, hogy vájjon Nagy György képviselőnek, a kinek módosítását szintén 10-nél többen írták alá, joga van-e a zárszóval élni.