Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-263

212 263. országos ülés 1908 január 23-án, csütörtökön. s a házszabályok 213. §-a pedig a következőképen szól: (Zaj.) Csendet kérek! Méltóztassanak figyelni, mert most szavazni fog kelleni az én felfogásom helyessége, vagy helytelensége felett, tehát kívánatos, hogy a képviselő urak csendben hallgassák meg előterjesztésemet. (Halljuk! Halljuk!) A 213. §. azt mondja (olvassa): »A módosítás elleninditványnak nem tekintetvén, annak előterjesztőjét a kétszer szóihatás joga nem illeti, mely kérdés felett a ház vita nélkül, egyszerű szavazással dönt.« Kérdem tehát a t. házat, . . . Lengyel Zoltán : Kérem . . . Elnök: Nem lehet ehhez szólni; a ház vita nélkül, egyszerű szavazással dönt ebben a kérdésben. Kérdem tehát a t. házat, hogy miután Nagy György képviselő ur módosítást nyújtott be, megilleti-e Nagy Györgyöt a zárszó joga, igen vagy nem ? Lengyel Zoltán : Bocsánatot kérek, ezt nem döntheti el a ház. Elnök: Bocsánatot kérek, most nem engedhetem meg a szólást. A 213. §. egészen világosan azt mondja, hogy e felett a kérdés felett a ház vita nélkül, egyszerű szavazással dönt. Nem adom meg tehát a képviselő urnak a szót. Lengyel Zoltán: A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: Nem adom meg most a szót, mert a kérdést már feltettem. (Helyeslés.) Majd azután tessék szólni. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e Nagy György képviselő urnak, mint módosítás benyújtójának a záiszó jogát megadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik azt megadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A képviselőház nem adja meg a zárszó jogát Nagy György képviselő urnak. Most, ha méltóztatik kívánni, tessék Lengyel képviselő urnak a házszabályokhoz szólni. Lengyel Zoltán: T. képviselőház! A legnagyobb lojalitással és tisztelettel vagyok az elnök úrral szemben, és mindig kerestem és keresni fogom ezentúl is azokat az utakat és módokat, a melyeken nem pártszempontból kezelhetjük a házszabályokat, hanem teljes egyetértéssel, lojálisán. Ezt eddig így is tapasztaltam. Azonban, bocsánatot kérek, abban a kérdésben, hogy megillet-e valakit a zárszónak a joga, vagy nem, nem a ház határoz, hanem a házszabály maga. A házszabály kérdésében szavazás által nem lehet a kérdést eldönteni, (Helyeslés bal felöl.) mert ha lehetséges volna a módosítás, vagy elleninditvány kérdésében szavazással dönteni, akkor a házszabályokat ezen minőségéből teljesen ki lehetne forgatni egy mindenkori alkalmi többségnek. (Zaj.) Ezenkívül egy másik sérelmet is vagyok bátor konstatálni. Ez a szólás engem házszabály czimén is megillet, de azt hiszem, hogy a t. képviselőház nem kívánja, hogy. azt külön adjam elő. T. i. az történt az előbb, hogy az igen t. elnök ur a kérdés feltevéséhez engem szólni nem engedett akkor, a mikor a különböző határozatokra és különböző kérdésekre különböző szavazások történtek. Bocsánatot kérek, minden egyes kérdés föltevése külön határozathozatal tárgyát képezi ós ezért külön döntendő el, még pedig kétség esetén szavazással, annyira szavazással, hogy minden kérdés feltevésénél ott, a hol a képviselőházat a házszabályok nem kötik, hogy egyszerű szavazással döntendő a kérdés, magának a kérdés feltevésének eldöntésére nézve névszerinti szavazásnak van helye, a mi igen sokszor gyakorlatba is vétetett és ugyanezen a czimen minden képviselőt mindenkor megillette a házszabályokhoz való szólás joga és egyáltalában a 215. §. többi pontjai alapján is. Annyira t. képviselőház ne legyünk ebben a kérdésben kétféle véleményen, annyira ne legyünk naivak, mert hiszen a Nagy Emil t. képviselőtársam benyújtott indítványa épen ezeket a pontokat akarja sürgősség czimén kivonni a tárgyalás anyagából, pedig nem kellene kivenni akkor, ha nem volna benn. (Helyeslések a szélsőbaloldalon.) Itt általában az a felfogás uralkodik, hogy technikai obstrukczió folyik. Pedig hogyha az ellenzék technikai obstrukcziót akar csinálni, ez az ő útjait nem fogja zavarni és ez a néhány kivétel az ezen utón való haladást megakadályozni nem fogja. Itt azonban technikai obstrukczióról nincsen szó, mert nem tértünk reá, de ha reátértünk volna is, akkor sem lehetne a házszabályok ellenére, sem leszavazással, sem oda nem való magyarázatokkal a kérdést eldönteni. A mi a most kérdésben forgó esetet illeti, Nagy György módosítása nem elleninditvány a szöveggel szemben, mert a helyett, hogy a szövegben lévő hadsereg részére kérné az ujonczokat, a magyar hadsereg részére kéri azokat megajánltatni. Ez nem módosítása az eredeti szövegnek, hanem annak épen az ellenkezője. Épen olyan elleninditvány és uj szöveg, mint az én módosításom, a mely csupán két szóban különbözik attól t. képviselőház, hogy nem egy részét akarja, hanem az egészet és a mikor a tiz aláírás azon az indítványon ott van, akkor őt a zárszó joga megilleti. Ezeket voltam bátor megjegyezni a házszabályoknak azon vonatkozásaira nézve és kérem az igen t. elnök urat, r méltóztassék ezt a felfogást magáévá tenni. Én teljes lojalitással, jóindulattal ós tisztelettel tettem meg ezeket a megjegyzéseket is és a mikor a szavazás kérdése van szőnyegen, méltóztassék szavazás előtt ugy a házszabályokhoz, mint a személyes kérdésben való • felszólalást teljes mértékben megengedni,