Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-263

263. országos ülés 1908 január 23-án, csütörtökön. 209 helytelen, közjogi állásunkat nem fedi, a közjogi kifejezéssel nem kongruens, ennélfogva tisztelettel kérem, a törvény alapján, hogy módosításomat elfogadni méltóztassék. (Helyesléseit balfelől.) Elnök: Ki következik? Vertán Endre jegyző: Pilisy István! Pilisy István : T. képviselőház ! El kell ismernem azon tényt, hogy ugy a kormány, mint a kormánypárti képviselők feltétlenül abban a nézetben vannak, hogy egy törvényjavaslat czime helyesen kell hogy alkalmaztassák és választassák meg. Ennek a ténynek a konstatálására akkor jöttem rá, a mikor a kiegyezési törvényjavaslatokat tárgyaltuk és a czimnek helyes megválasztásával foglalkoztunk, a mikor t. i. a »szövetség« szó helyett a »szerződés« szó Tétetett be, (Ugy van! balfelöl.) és a mikor ez az ország milliók, 10 évre átszámitva körülbelül 100 millió fizetését vállalta magára a helyes ezimért. (Ugy van!) Ennek a ténynek konstatálásából meritem a bátorságot és azt a reményt, hogy ugy a kormány, mint a többség helyesen fogja megállapítani a czimet most is, a mikor ezért az országnak nem szükséges milliókat áldozni. Nem a függetlensági törekvéseket akarom én itt most keresztülvinni; tisztán az 1867-es évi törvények alapján állva, e törvények 11. és 12. szakaszaira helyezkedve kívánom én is, hogy a benyújtott törvényjavaslat czime változtattassék meg akként, a mint azt Nagy György igen t. képviselőtársam indítványában javasolja. E törvény 11. §-a a magyar hadseregről, mint az összes hadsereg kiegészítő részéről beszél. 12. §-a pedig, a midőn a hadsereg időnkénti kiegészítéséről szól, egészen világosan csak a magyar hadseregnek időnkénti kiegészítéséről tesz említést. (Ugy van! balfelől.) Csak egy későbbi merénylet volt az, hogy becsúsztatták a törvényjavaslatokba a magyar hadsereg elnevezés helyett a közös hadsereg elnevezést, mi teljesen közjogellenes dolog. Ennek az állapotnak megszüntetésére kívánom, hogy a czimben, ugy, a mint az Nagy György képviselőtársamnak iuditványában van, a közös hadsereg helyett a magyar hadseregről, mint az összes hadseregnek kiegészítő részéről legyen szó. (Helyesléseit balfelől.) Lengyel Zoltán: Legalább a 67-es törvényeket tartsuk meg! Pilisy István: Nem akarom a t. háznak idejét hosszasabban igénybe venni; (Helyeslés.) befejezem beszédemet, kijelentvén, hogy a czimet el nem fogadom, hanem csatlakozom Nagy György képviselőtársam indítványához. (Helyeslétek balfelől.) . Elnök : Ki következik ? Vertán Endre jegyző: Lengyel Zoltán! Lengyel Zoltán: T. képviselőház\(Halljnlc!) Egy kissé nagyobb súlyt fektetünk ennek a törvényjavaslatnak czimére, s ennek indoka abban KÉPVH. NAPLÓ 1906 — 1911. XV. KÖTET. is rejlik, a mit Pilisy István t. képviselőtársam felhozott, hogy ez a többség és a kormány egy szóért, egy formuláért a saját bevallása szerint 2°/o-os kvótaemelést fizetett az osztrákoknak. Ha a szerződési forma megért 2%-ot, s ha a franczia király mondása szerint Paris megért egy misét, akkor a »közös hadsereg« szónak a Törvénytárból való kiküszöbölése is megér egy beszédet. Ha a 48-as alkotások felé előhaladást tenni nem tudnánk, akkor ennek a mai alakulásnak legalább az a feladata, hogy a töviseket és bogáncsot, a melyeket az előző rendszerek a törvénykönyvekbe és a törvényhozásba beleraktak, legalább szedje ki onnan, hogy ha a 48 felé nem tud haladni, legalább a 67 ez irányban való betartását és érvényesülését tudja biztosítani. Már pedig az a kérdés, hogy vájjon közös hadsereget és haditengerészetet elismerünk-e vagy pedig ragaszkodunk-e ahhoz, hogy az összes hadsereg kebelén belül létezik egy magyar hadsereg, nem olyan kicsiny kérdés, mint a hogy azt sokan gondolják. Mert eltekintve attól, hogy a szó és a név mennyit jelent, ez nemcsak nomenklatúra, a mint Kmety Károly t. képviselőtársam, a közjog tanára a bizottságban is kifejtette, hanem valóságos jog, a mely jogot Deák Ferencz azért iktatott a törvénykönyvbe és azért nem engedett onnan kihagyatni, hogy azon egy egész rendszert intézményesen állapithasson meg. T. ház! Valótlan, hogy akkor, midőn a negáczió álláspontján állunk, s mindig azt valljuk, hogy a 67-es törvények alapján nem lehet kormányozni, nem lehet előre haladni, ne lehetne a nemzet gazdasági, közjogi, s nemzeti jogait biztosítani. A nemzeti küzdelem, illetve az azt megelőző obstrukczió nemcsak a parlamenti vitákban, hanem a tudományos irodalom terén is kifejtette, hogy az 1867 : XII. törvényczikk 11. §-a nemcsak azt biztosítja nekünk, hogy a hadseregnek területén belül a magyar hadsereg technikailag és katonai közigazgatási tekintetben különválasztassék, hanem azt is, hogy ezen szakasz alapján a hadsereg azon része, a melyet Magyarország ad, a melyet Magyarországból soroznak, minden izében, nyelvében, érzésében, gondolkozásában, jelvényeiben, vezényszavában, szolgálati és ezrednyelvében egyaránt magyar legyen. Egy egész nagy tudományos irodalom keletkezett a 11. §. értelmezése tárgyában. A 11. §. t. i. O felségének a hadseregre vonatkozó felségjogait foglalja magában és azt mondja, hogy annak egységes vezérletére, vezényletére és beiszervezetére vonatkozó fejedelmi jogok O felsége által intézendőknek ismertetnek el. E felségjogokat tényleg és egészen vitathatlanul biztosítja a mindenkori uralkodónak, de a magyar királynak biztosítja azokat és pedig az összes hadsereg kiegészítő részét képező magyar hadseregre vonatkozólag. Nemcsak a magyar hadsereg kifeje27