Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-261

156 261. országos ülés 1908 január 21-én, kedden. és idejének megállapítására.« És itt zárjelben ismét ez áll: »( Helyeslés és felkiáltások balfelöl: Éljen az elnöki) Tehát épen a baloldalról éljeneztek meg. Vagyis eljárásomnak momentán eredménye az volt, hogy épen arról az oldalról, a hol a képviselő ur is ül, helyeselték, a mit tettem, a mely éljenkiáltások azonban nem az én személyemnek szóltak, hanem annak, hogy jólrosszul, téves magyarázatokkal sikerült elérniök a czélt: megmentem a hazát ismét 24 órára és biztosítani a lehetőségét annak, hogy folytassuk a küzdelmet ma ott, a hol tegnap abbahagytuk. Ezek voltak az intencziók, a melyeket most ime szembe állítottam. Ez nem annyira tragikus, mint inkább komikus, és a magam részéről igazán nem tartanám szükségesnek személyemet, egyéniségemet és bizonyos fokig politikai reputácziómat az ilyen támadásokkal szemben megvédelmezni. (Élénk helyeslés.) Vagy birom a t. ház bizalmát eljárásom eredményességére vonatkozólag, vagy nem. Ha birom, akkor ezen támadásokkal szemben elég erős leszek; ha pedig nem birom, akkor higyje el Farkasházy t. képviselő ur. — nem mintha kicsinyelni akarnám a támadás komolyságát — de egészen más irányú, sokkal hatalmasabb támadások régen lehetetlenné tették volna elnöklésemet. (Élénk helyeslés.) Én az olyan fajta kijelentésekkel szemben, hogy »nem fogjuk tűrni«, »szembe fogunk helyezkedni*, azt felelem, hogy én a magam részéről minden képviselőtársam részéről mindig a legméltányosabban fogom a kritikát fogadni, azonban ilyen dolgokat elnökösködésem alatt én sem fogok tűrni és én is szembe fogok helyezkedni minden illetéktelen prepotens befolyásolási kisérletekkel és egyformán fogom alkalmazni a házszabályokat mindenkivel szemben, (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. Mozgás a baloldalon.) ugy amint azt lelkiismeretem és hazafias meggyőződésem kötelességemmé teszi. (Élénk helyeslés és taps.) Mert — ha már erről kell szólnunk — ha egyes urak feltolják vagy odaállítják magukat, — nem akarok sértő kifejezést használni — a házszabályok és a szólásszabadság védőjeként, az alkotmányos rend kirendelt védőangyalaként. (Mozgás és zaj a baloldalon.) Farkasházy Zsigmond: ösak ha szükség van reá! Návay Lajos : ... ez jó lehet bizonyos sajtóköröknek a szempontjából, azonban komoly hazafiak szemében értékkel nem bir. (Ugy van!) Mindnyájan egy czélt követünk: "hogy a házszabályok rendjét és a parlament szólásszabadságát megvédelmezzük. De a legfőbb kötelesség, higyjék el nekem, épen az elnöki székhez van kötve és az elnöki székkel fog járni, a midőn — nem törődve azzal, hogy lesznek a háznak egyes tagjai, a kik nem ellenünk való törés czéljából, hanem azért, hogy maguknak kitüntetést szerezzenek, ellenünk támadást fognak intézni

/ — szilárdan meg fogjuk állani helyünket. (Élénk helyeslés.) És ha Farkasházy Zsigmond vagy más képviselő urak személyünk ellen irányuló támadásokkal akarnak babérokat szerezni: ennek is elébe állok. Az ilyen támadásokkal megszerzett babérok nem árthatnak nekem, mert önteltség nélkül mondhatom, hogy sokkal magasabban állok annál, bárhol állok is, semhogy ilyen támadások alaposan érhetnének. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A mi a második kérdést, nevezetesen a jjozsonyi határszéli vasút kérdését illeti, miként áll ez a kérdés ? A szombati napirend megállapításakor a kormánynyal való megbeszélés alapján tüzetett ki a pozsonyi határszéli villamos vasútról szóló javaslat tárgyalása. Ez egy természetes úzuson alapszik; itt semmi különös vagy leplezésre irányuló törekvés nem történt. Megállapittatván a napirend, — meg is nevezhetem : Sziklay Ottó t. kéjaviselőtársam óhajára tüzetett ki a jiozsonyi határszéli vasútról szóló javaslat a napirend tárgyai közé — ez senkinek semmi tekintetben sem prejudikál, mert végre a képviselőház bölcs belátására fogjuk bizni. hogy miként akarja ezen törvényjavaslatot további elbánásában részesíteni. Én megtettem a javaslatot ; ez az elnöknek házszabályszerü kötelessége, — remélem, ezt a t. képviselő urak is elismerik — és méltóztassék a szombati najdót megnézni, egj'etlen szó nem emeltetett, a midőn kérdést intéztem a t. házhoz, hogy elfogadja-e a t. ház a hétfői ülés napirendjére vonatkozólag tett javaslatomat, hanem egyhangúlag »Elfogadjuk!«, »Igen!«-kiáltásokkal fogadták a kérdés föltételét. Mit mondhattam erre mást, mint azt, hogy a napirendi javaslat elfogadtatván, az ilyen alakban megállapittatott. A tegnapi ülés folyamán azután, nem tudom, milyen okból és milyen czélból — meg vagyok róla győződve, hogy minden esetre hazafias szempontból — kételyek merültek fel, valamint olyan kívánságok, hogy ezen vasút ne legyen programmon, mert ez ellen a függetlenségi pártnak nagy része tiltakozik. En bizonyos tekintetben kötve voltam a saját javaslatomhoz és ezért azt gondoltam, hogy meg fogom tenni a javaslatot; méltóztassék azután elleninditványt beadni és akkor azután négy szónok hozzászólása után a ház fog e tekintetben dönteni. így is történt. (Mozgás balfelöl. Halljuk! Halljuk!) Igaz, hogy a midőn én ezt megtettem, felállt Lengyel Zoltán képviselő ur ósérvelt a vasúti javaslat kitűzése ellen, nem mondom, hogy házszabályilag körülirt alapon vagy jogok alapján, de mindenesetre olyan indokok alapján, a melyek elegendők és el is fogadhatók, én azonban nem láttam a saját javaslatomat, a ház által szankczio-