Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.
Ülésnapok - 1906-261
261. országos ülés 1908 január 21-én, kedden. 157 nált javaslatot ezen fejtegetések által meggyengitve, hanem mit cselekedtem ? A ház bírálatára biztam, hogy az én javaslatom és a Lengyel Zoltán képviselő ur által előterjesztett s indokolt javaslat között döntsön. Föltettem tehát a kérdést, — azt hiszem, hogy ez is házszabályszerű — elfogadja-e a képviselőház az én javaslatomat avagy ezzel szemben Lengyel Zoltán képviselő ur azon javaslatát, a mely szerint ő a napirendi inditványból a pozsonyi határszéli vasútról szóló javaslatot kihagyatni kéri. Ez csak nem házszabályellenes? Ez csak nem megröviditése azon magasztos jogoknak, a melyek most általunk annyira veszélyeztetve vannak ? Ez, bocsánatot kérek, a legszabályosabb eljárás volt. A kérdést feltettem. Mi történt? Felállottak azok, a kik javaslatom mellett szavaztak. Nem tudván megállapítani a többséget, ellenpróbát rendeltem el. Ez is kuláns eljárás. Az ellenj>róba alapján megállapítottam azt, hogy a többség az elnök javaslata mellett döntött. Abba, hogy azon vitatkozzunk, hogy vájjon meg volt-e a többség vagy nem, abba nem megyek bele. (Helyeslés.) Hozzáteszem, hogy nem megyek bele azért, mert tisztességes ember vagyok és nem volnék az, ha hamis enuncziácziót jelentettem volna ki. Ezt már méltóztassék meggondolni azoknak a t. uraknak, akik a mások becsületében olyan könnyen szeretnek gázolni. (Igás! Ugy van!) Ismétlem, hogy ebbe nem megyek bele, hanem mondom: férfíszavamra és becsületemre fogadom, hogy a többséget ugy mondtam ki, amint azt megállapíthattam. (Igaz! Ugy van! Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Farkasházy Zsigmond: Személyes megtámadtatás czimén kérek szót. Sziklay Ottó: T. képviselőház! A házszabályokhoz kérek szót; különben is kénytelen vagyok Farkasházy Zsigmond képviselő ur nyilatkozatára megjegyzéseket tenni. Elnök: Mi czimen kivan szólni a képviselő ur? Sziklay Ottó : A házszabályokhoz kérek szót. Nevezetesen Farkasházy Zsigmond képviselő ur azt mondotta, hogy ezt a javaslatot tulajdonképen most kitűzni nem szabad. Bocsánatot kérek, (Hall)uk!) én a házszabályoknak oly szakaszát nem tudom, a melynek alapján ezt kitűzni nem lehet. Egy paragrafus jöhet itt számba és ez a 238. §., a mely ugy szól, hogy a ház által elvetett indítvány vagy javaslat ugyanabban az ülésszakban többé tanácskozás alá nem vehető. Azt hiszem, megállapítható, hogy ezt a javaslatot a ház még el nem vetette. (Igaz! Ugy van!) Ennélfogva ez teljesen megdől. Nagy György: A bizottság nem tárgyalta. (Ellenmondás.) Sziklay Ottó: A bizottságok közül a közlekedési és pénzügyi bizottság letárgyalta és és elfogadásra ajánlja. A közgazdasági bizottság, igaz, erre most nem akarok kiterjeszkedni, annak idején majd elmondom, mily tévedés következtében nem pártolta, de különvélemény alapján igenis a ház elé került onnan is az ügy. Hogy pedig tárgyalható, arra nézve preczedensekre is hivatkozhatom. Méltóztassék csak a mai napirendet figyelemmel nézni, ott is van egy javaslat, a melyet a múlt ülésszakban terjesztettek elő és vissza nem vontak és most mégis érdemleges tárgyalásra van kitűzve. Továbbá a tárgyalásra kész ügyek közt is méltóztatnak találni olyant, mindjárt az elsőt, a melyet vissza nem vontak, melyet a múlt ülésszakban terjesztettek elő, és most mégis a tárgyalásra kész ügyek közt szerepel. A pozsonyi villamos vasút is szerepelt e czim alatt már az ülésszak első ülése óta folytonosan. És hogy még néhány preczedensre hivatkozzam, méltóztassék csak figyelembe venni, hogy a miniszterelnök ur átiratát a közös kiadásokhoz való hozzájárulási arány tekintetében júliusban terjesztette elő a miniszterelnök ur és az idén tárgyaltuk. Ugyancsak az autonóm vámtarifával is igy történt. Sem a gyakorlat, sem a házszabály tehát nem akadályozza azt, hogy e törvényjavaslat most érdemlegesen tárgyaltassék, a mi pedig a hátteret illeti, az arra vonatkozó állítást határozottan visszautasítom. (Helyeslés.) Farkasházy Zsigmond: T. ház! . . . Elnök: Mi czimen kivan szólani a képviselő ur ? Farkasházy Zsigmond: Személyes megtámadtatás czimén. Elnök : Tessék! Farkasházy Zsigmond: Mindenekelőtt ismételten ki kell jelentenem —• bár azok, a kik hallották felszólalásomat, igazolni fogják, hogy arra semmi szükség, — hogy a mélyen t. alelnök ur személyét, egyéni becsületét, jóhiszeműségét nemcsak hogy nem akartam támadni, de nem is támadtam, sőt semmi olyat nem mondtam, a mi az ő érzékenységét érinthetné. 0 maga mondta, hogy a ki haragszik, annak nincs igaza és ezt magára alkalmazhatja, mert ha igaza volna, nem személyes érzékenységi exjjektorácziókra és sértegetésekre vetemednék, hanem világosan kimutatná a naplóból és a házszabályokból, hogy igaza van. De épen azokból, a miket felhozott : és a miket nem kívántam említeni, kitűnik, hogy velem szemben személyesen a legsúlyosabban megsértette a házszabályokat. Ezt le nem vehetem róla és ezt konstatálni ismételten szükségesnek tartom. Méltóztassék megnézni azokat a passzusokat, a melyeket a t. alelnök ur felolvasott. Azokból kitűnik, hogy én egyetlenegy mondatot sem tudtam befejezni. így kezdtem: »Miután a tanácskozásra szánt idő már letelt .. .« Erre az alelnök ur félbeszakított. Pedig honnan tudta,
