Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-261

261. országos ülés 1U08 január 21-én, kedden. 155 viselő ur ezzel kezdte. (Folytonos nagy zaj a baloldalon. Halljuk! Halljukt) Elnök (csenget): Csendet kérek! (Farkas­házy Zsigmond közbeszól.) Návay Lajos: Kérem, engedje meg a kép­viselő ur, hogy ezt felolvashassam. (Folytonos zaj. Halljuk! Halljuk!) A napló szerint, mikor Pető Sándor befejezte beszédét, így folytak le az események (olvassa) : »Szent-Királyi Zoltán jegyző: Thoroczkay Viktor! (Nincs itt.)« Erre Farkasházy Zsigmond képviselő ur ezeket mondta (olvassa): »A házszabályokhoz kérek szót, (Zaj.) miután a tanácskozásra szánt idő már eltelt . . .« Ezzel méltóztatott kezdeni fel­szólalását; ekkor én közbeszóltam és ezt mond­tam' (olvassa): »Bocsánatot kérek, a tanácsko­zásra szánt időből még tiz perez hiányzik. Ne tessék az elnökséget oktatni. (Ugy van! Helyes­lés. Zaj.) Tessék az ilyen kitanitási kísérletek­től tartózkodni. (Helyeslés.) Tessék a következő szónokot felhívni, jegyző ur!« Ezt tettem és azt hiszem, hogy kettőnk között a házszabályok alapján én állottam. (Igaz! Ügy van! Helyeslés.) Aät a kifejezést pedig, hogy ne tessék az elnökséget kioktatni, ma természetesen nem akarnám e helyről hasz­nálni. Tegnap azonban igenis, jogom volt ezt mondani, mert a házszabályokat olyan értelem­ben magyarázni, a mint az notóriusán házsza­bályellenes, még egy ilyen nagy nemzeti küzde­lem perczében (Derültség jobb felöl) sem megen­gedett eszköz. (Igaz! Ugy van! Helyeslés.) Erre azután Szent-Királyi Zoltán jegyző ur ismét felszólította Thoroczkay Viktort, a ki azonban szerencsétlenségre nem volt jelen és Farkasházy képviselő ur ismét szót kért a ház­szabályokhoz. A naplóban itt zár jelben »Nagy zaj« van jelezve, a mire természetesen szűkség volt, hogy a képviselő urak időt nyerjenek. (Derültség.) Ez a rész különben igy hangzik (olvassa): »Farkasházy Zsigmond: Kérek szót a házszabályokhoz. (Nagy zaj.) Elnök: Kérem, tessék! Az előbb már megadtam a szót.« Ez csak elég előzékenyen volt mondva? És mit mondott ekkor Farkasházy képviselő ur? (olvassa): »Farkasházy Zsigmond: T. ház! A házszabályok egész világosan rendelik azt, hogy egy negyed órával a tanácskozás letelte előtt . . .« Érre szóltam én ismét közbe. A kéjjviselő urnak akcziója ugyanis téves utón volt, (Derültség.) és hogy a képviselő ur azon tovább ne haladjon, ismét azon szomorú hely­zetbe jutottam, hogy kénytelen voltam ezen expektorácziót megszakítani és ezt mondani (olvassa): » Bocsánatot kérek, t. képviselő ur, a házszabályok világosan intézkednek. A fel­hívott szónoknak joga van kérni beszédének másnapra halasztását s a kérés felett azután a ház határoz. Én kötelességszerüleg felhívtam a következő szónokot, (Felkiáltások: Nincs itt!) a kiről konstatáltatott, hogy nincs jelen. (Zaj.)« így van ez szó szerint a naplóban. (Helyes­lés.) Ez csak nem volt házszabályellenes eljárás ? Hiszen, mint elnöknek egyrészt kötelességem a ház tanácskozását szabályszerűen vezetni és a tanácskozásnak rendes menetben való folyását ellenőrizni, másrészt pedig, ha egy esetleges házszabályvita alapján azon szomorú meggyőző­désre jutok, hogy egy képviselő nincs kellőképen tájékozva a házszabályok értelme és alkalmazása felől: elnöki és jóbaráti kötelességem őt felvilá­gosítani, hogy tévedésben van, hogy igy máskor tudja a házszabályok helyes alkalmazását. (Elénk helyeslés.) Ez az elnöknek egyik kötelessége. (Ugy van!) Farkasházy képviselő ur ekkor befejezte a maga akczióját. Farkasházy Zsigmond: Nem fejeztem be! (Derültség.) Návay Lajos: Itt van a naplóban. Ezután Lengyel Zoltán kért a házszabályokhoz szót. Buza Barna képviselőtársam közbekiáltott (olvassa): »Ki akarja húzni az öt perczet.« Lengyel Zol­tán képviselő ur erre folytatja és már egészen más utón, mint Farkasházy képviselő ur. Él kell ösmernem, hogy Lengyel képviselő ur ebben sokkal nagyobb jártassággal bír. (Derültség.) A képviselő ur ugyanis nem azt fejtegette, a mit előbb Farkasházy képviselő ur akart vita tárgyává tenni, hanem az elnök kulánsságára hivatkozott és azt mondotta, hogy már annyira előrehala­dott az idő, hogy máskor ilyen ^setékben igy és igy szokott eljárni az elnök. És a képviselő ur ezen fejtegetései alatt mindig házszabály­szerüen járt el. E közben elérkezett a posta oda, a hova érkeznie kellett (Derültség.) és a jegyző uraknál feliratkozott a következő szónok arra az esetre, hogyha a brutális elnök (Derültség.) még sem alkalmazkodnék Lengyel Zoltán ur jóbaráti tanácsaihoz: legyen szónok, a ki itt esetleg három óráig is elbeszél. Ugy-e ez igy áll ? Farkasházy Zsigmond : Nem ! Návay Lajos: Erre mi történt? Mikor Lengyel Zoltán elmondta a magáét, közbeszóltam és a magam részéről ezeket mondtam (olvassa): »Nekem is jogom van, t. képviselő ur, nemcsak a képviselő urnak van joga szólni. (Halljuk! Halljuk!) Nem volt időm semmiféle kijelentést tenni, mert Farkasházy képviselő ur szükségesnek látta a házszabályok téves t interpretácziójával nyilatkozatomnak útját állni. Én kötelességszerűen felhívtam a szónokot, a ki azután joggal kér­hette volna, hogy halaszszuk el a tárgyalást, minthogy az idő előrehaladt. Ezt most a magam részéről is szívesen megteszem; nem szükséges ezt tőlem külön felszólalással kieszközölni. (He­lyeslés.) Igenis azt javaslom t. ház, hogy tekin­tettel az idő előrehaladására szakítsuk meg most a tárgyalás folyamát (Helyeslés.) « Már ezeket a helyesléseket is felolvasom, hogy méltóztassanak látni, hogy a ház meggyőződésével találkoztam. (Helyeslés) Majd igy folytattam (olvassa) : »Most át fogunk térni a következő ülés napirendjének 20*

Next

/
Thumbnails
Contents