Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-254

254. országos ülés 1908 január 11-én, szombaton. 9 hogy emléke iránti tiszteletünknek és kegyeletünknek kifejezést adjunk. (Helyeslés.) Ezért csak örömmel üdvözöltük azt, a midőn emlékének megőrzése végett egy Petőfi-ház felállítása iránt tettek tisztelői lépéseket és a kormány a ház fölállításának javadalmazására máris bizonyos összeget vett fel a költségvetésbe. En most is azt javasolom, hogy méltóztassék megengedni azt, hogy a kormány intézkedjék az iránt, hogy az itt javaslatba hozott 10.000 korona adományképen adassék a Petőfi-ház felállításának költségeire. (Általános helyeslés.) Két szempont vezet erre, t. képviselőház. Először az, mert az a tiszteletünk és kegyeletünk, a melylyel Petőfi emléke iránt tartozunk, méltóbban fejeztetik ki akkor, ha a törvényhozás a maga egészében ad annak kifejezést, fölajánlva ezt az összeget; a második szempont pedig az, hogy akkor is, mikor ilyen nagy és nemes czéllal állunk szemben, akkor is maradjunk azok közt a határok közt, a melyek bennünket köteleznek. A ház budgetjoga ugyanis csak saját költségvetésének megállapítására terjed ki; és ne alkossunk preezedenst, hogy e határon tul is szavazzon meg a ház egyoldalulag költségeket. Ez a két szempont indit engem arra, hogy a gazdasági bizottság javaslatával szemben a következő elleninditványt nyújtsam be : Utasittatik a kormány, hogy a Petőfi-ház czéljaira az állam által eddig nyújtott támogatáson felül 10.000 koronát adományképen tegyen folyóvá. Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni ? Gr. Üchtritz Amadé Emil előadó: Nem kívánok. Elnök: Az előadó ur nem kivánván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A miniszterelnök ur javaslatát szembe fogom állitani a gazdasági bizottság javaslatával. Ha a gazdasági bizottság javaslatát nem méltóztatik elfogadni, akkor a miniszterelnök ur javaslatát fogom elfogadottnak nyilvánítani, ha pedig a gazdasági bizottság javaslatát méltóztatik elfogadni, akkor a miniszterelnök ur javaslata elesik. Kérdem: méltóztatik-e belenyugodni, hogy a kérdést igy tegyem fel ? (Igen !) Kérdem tehát a t. házat : méltóztatik-e a gazdasági bizottság javaslatát, szemben id. Wekerle Sándor képviselő ur elleninditványával elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház nem fogadja el a gazdasági bizottság javaslatát, ennélfogva tehát elfogadja id. Wekerle Sándor képviselő ur elleninditványát. (Helyeslés. Felkiáltások: Egyhangúlag!) Következik a stájerlaki és aninai elemi iskolák elhelyezési költségeinek fedezéséről (írom. 659, 680) szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Bedőházi János előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A stájerlaki és aninai elemi iskolákat KÉPYH. NAPLÓ. 1906 1911. XV. KÖTET. a szabadalmazott osztrák-magyar államvasút társaság tartotta fenn, és ezeket az iskolákat a közoktatásügyi kormány már évekkel ezelőtt átvette és kötelezettséget vállalt a társasággal szemben, hogy az iskolákat fenn fogja tartani és azokat ki fogja építeni. Megjegyzem, hogy maga az osztrák-magyar szabadalmazott vasiittársaság bizonyos tekintélyes összeggel járult hozzá ez iskolák fenntartásához, és igy a közoktatásügyi kormányra az a kötelezettség háramlott, hogy bizonyos számú tanerőket, tanítókat oda kinevezzen, továbbá kötelezettség hárul abban az irányban is, hogy azokat az iskolákat a közoktatásügy igényeinek megfelelően felépítse. Az épités közbejött körülmények következtében hosszabb ideig elhúzódott; ma azonban már az iskolák felépitése teljesen halaszthatatlan ; és a költségek fedezését illetőleg a közoktatási kormány ugy óhajtott intézkedni, hogy az 1900. évi XXIV. t.-cz. első pontjában a közoktatási kormány rendelkezésére bocsátott 5 millió koronának a megmaradt részét forditsa ezekre az építkezésekre, és ez iránt terjesztett be törvényjavaslatot a házhoz. Hogy ez törvényjavaslat alakjában került ide, annak indokolása abban áll, hogy az 1900 : XXXIV. törvényezikk ugy intézkedik, hogy az ott megjelölt összeg az abban az időben, tehát 1900-ban fennálló iskolák építésére fordítandó, akkor pedig még a stájerlaki és aninai iskolák nem voltak az állam kezelésében, tehát nem voltak befoglalhatok azon törvény intézkedéseibe. Itt tehát tulaj donképen hitelátruházásról van szó, hogy t. i. ennek az ötmilliós hitelnek megmaradt részét engedélyezze a képviselőház törvényhozási intézkedés alakjában arra, hogy ebből a stájerlaki és aninai iskolák felépíttessenek. Tekintve ezeket és az indokolásban felhozottakat, kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem % (Igen !) Ha igen, akkor azt általánosságban elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Felkérem Vertán Endre jegyző urat, c

ziveskedjék felolvasni a törvényjavaslat czimét. Vertán Endre Jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök: Ha szólni senki eem kivan, kérdem a t. házat: Méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Vertán Endre jegyző (olvassa az 1. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: Méltóztatik-e az ]. §-t változatlanul 2