Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.
Ülésnapok - 1906-259
259. országos ülés lb08 január 18-án, szombaton. m> pusztul, mikor a nép szegényedik, mikor a nép kivándorol, akkor nem szabad oly javaslattal előlépni, hogy oly néposztálynak, a mely nem produktív munkát végez, "csak konzumál, nem hasznos munkát végez, csak azt a tudományt érti, miként kell embert ölni, mondom, hogy oly néposztálynak, a melyért ez az ország úgyis oly nagy áldozatokat hoz, még magasabb fizetéseket adjunk és ezzel a közös hadsereg felitartásával járó terheket még fokozzuk. Befejezem felszólalásomat azzal, (Mozgás.) hogy kérem a t. képviselőházat, és kérem a képviselőház többségét, maradjon hű elveihez, maradjon hű az eszményekhez, maradjon hű azokhoz a szép fellengző és gyönyörű felszólalásokhoz, a melyek értelmében a túloldalon vezetett Ugron Gábor, Barabás Béla, Apponyi Albert, Kossuth Ferencz, a kik ihletett ajkakkal, gyönyörű szavakkal tiltakoztak mindannyiszor a közös hadsereg fentartása ellen, (Az elnöki széket Návay Lajos alelnök foglalja él.) tiltakoztak a közös hadsereg részére megszavazandó pénz- és véráldozatok ellen, maradjanak hűek ezekhez az elvekhez és felfogásokhoz és a mint én teszem, utasítsák vissza a szőnyegen lévő törvényjavaslatot. (Helyeslés a baloldal hátsó padjain.) Kmety Károly (szólásra jelentkezik). Elnök: Mi czimen kíván szólani a képviselő ur ? Kmety Károly: A házszabályok 215. §-a alapján szavaim értelmének helyreigazítása czimen bátor vagyok a t, házat kérni, méltóztassék tudomásul venni azt, hogy a tegnapi ülésről szóló najdő 20. lapján nekem tulajdonított két közbeszólást nem tettem. Lengyel Zoltán képviselő ur beszéde alatt ugyanis tétetett két közbeszólás, a mely igy hangzik: »Ki az« és azután: » Kíváncsi vagyok rá«. E közbeszólásokat a napló szerint én tettem volna. Ezennel kijelentem, hogy e két közbeszólást én nem tettem. Kötelességemnek tartom magam irányában ezt kijelenteni, mert egyáltalában személyes ügyekkel szemben, a milyenekre a t. képviselő ur esetleg czélzott, nem szoktam ilyféle, kiváncsiskodást tanúsítani. Elnök : Ki következik ? Csizmazia Endre jegyző: Pető Sándor! (Nincs itt!) Farkasházy Zsigmond ! Farkasházy Zsigmond: T. képviselőház! Megvallom, nem szívesen vállalkoztam arra, hogy a szőnyegen lévő javaslathoz hozzászóljak, nem szívesen azért, mert bár ugy találom, hogy az a paktum, a mely a katonai kérdések részben való kikapcsolását foglalta magában, már nem létezik azon okból, mert egyik részről súlyosan meg lett szegve, mindamellett politikai szempontból szívesen láttam volna mellőzve azt, hogy ebben az időpontban a katonai kérdések felvettessenek, megvitatás tárgyává tétessenek, és esetleg abban az időpontban, midőn a kellő sulylyal nemzeti követeléseinket érvényesíteni nem tudnók, egy vita esetleges gyengeségéből bizonyos körök arra következtethessenek, hogy az a lángoló lelkesedés és odaadás, a melylyel a nemzet az ő elévülhetlen jogait kivívni akai'ja, lelohadt. Ha mégis szükségesnek tartom ezen javaslatokhoz hozzászólni, teszem ezt azért, mert nem mi provokáltuk ezen javaslatok alkalmával a hoszszabb megvitatást, hanem a t. kormány és a t. többség, a mely olyan tervvel hozta junktimba a katonai kérdéseket, a mely terv ellen mi a legerélyesebben, mondhatnám, a végletekig is hajlandók vagyunk a parlament jogait megvédeni. Ez a terv — nem kell külön hangsúlyoznom — a házszabályok revíziójának terve. Ez a terv olyan időben merült fel, hogy joggal lehet feltenni azt, hogy a katonai kérdések nem véletlenül kerültek egészen különös körülmények között a ház elé ugyanakkor, midőn a kulisszák mögött a házszabályrevizió mérgét készítik elő a közvélemény számára. A különös körülmények már ezen javaslatok előterjesztésével kezdődtek. Állíthatom, hogy a t. kormány egyenesen törvényszegést követett el akkor, midőn a katonai javaslatokat csakis a legutolsó naj)okban terjesztette a ház elé. Az a katonai törvényjavaslat, a melyet a t. képviselőház elé a múlt esztendőben terjesztett a honvédelmi miniszter, világosan tartalmazta azt a rendelkezést, hogy az ujonezlétszámnak és az ujonczjutaléknak az 1907. éven tul terjedő időre leendő megállapítása iránt még az 1907. év lefolyása előtt terjeszszenek törvényjavaslatot az országgyűlés elé. Ezt a törvényben elrendelt kötelezettséget a t. honvédelmi kormány nem teljesítette, hanem benyújtotta január havában ezeket a katonai javaslatokat, benyújtotta azzal a kijelentéssel, hogy a katonai törvényjavaslatok megszavazása most egyszerre sürgős, égetően szükséges. Annyira szükséges lett a katonai javaslatok azonnali megszavazása, hogy a t. kormány azt az általános parlamenti szokást is mellőzte, hogy egy törvényjavaslatot előzetesen jDártjai elé terjeszt, a pártok véleményét és hozzájárulását kikéri. Ezeket a javaslatokat még a többségi pártok elé sem terjesztették soha és igy tulajdonképen az itt felszólaló egyes képviselő urak kivételével nem tudni, vájjon a ház többsége megadta-e előzetes hozzájárulását ahhoz, hogy ezek a javaslatok tárgyaltassanak. De a szokatlanság ezen javaslatok előterjesztésénél még itt nem ért véget, hanem történt egy egyenes házszabályszegés, nevezetesen összehívták a ház véderő-bizottságát tárgyalásra, ezen törvényjavaslat megvitatására, a nélkül, hogy erről az illető bizottság elnöke tudott volna. Tudjuk, hogy ebből kanapé-proczesszus lett, a mennyiben Thaly Kálmán t. képviselő13*
