Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-259

96 259. országos ülés 1908 j, mentjeiben sokan vannak, a kik ezt állandóan hangoztatják, de nemcsak a szocziáldemokraták, hanem a polgári pártoknak kiváló elméjű, igaz szívű, humánus érzésű férfiai is. Én elismerem, hogy ebben a parlamentben is vannak férfiak, a kik szivükben érzik és belátják mindezeket. Itt van gróf Apponyi Albert, a kiről tudom, hogy egy nemzetközi béketanácskozásnak a tagja és maga is a lefegyverezésnek a hive. És bár nem akarom kisebbiteni ebbeli nemes munkáját, kénytelen vagyok azt mondani, hogy ezek a nemzetközi tanácskozások a lefegyverezés előmozdítására, valamennyi ország intézőinek arra való rábirására, hogy csökkentsék a hadi kiadásokat, mindaddig nem érnek semmit, mindaddig nem vezetnek eredményre, a mig ugyanazok a férfiak saját parlamentjeikben szó nélkül megszavazzák az ujonczokat, szó nélkül megadják az eszközöket arra, hogy ez a kulturellenes, emberölésre berendezett intézmény fennálljon ós működhessék. T. képviselőház ! Én teljesen tisztába vagyok azzal, hogy a mig idegen országok, idegen emberek milliókat áldoznak az állandó hadseregekre, a magyar parlament valóban nem mondhatja azt, hogy minden védelem nélkül akarja átengedni határait egy esetleges ellenségnek. Ezzel tisztába vagyok. De erre az a válaszom: miért nem tehetné Ausztria vagy Magyarország ugyanazt, a mit meg tud tenni jävájcz, a mit megtudtak tenni az Egyesült-Államok, hogy t. i. nem állandó hadseregre bizták aző hazájuk védelmét,... Laehne Hugó: Neutrális terület Svájcz! Mezőfi Vilmos: . . . hanem már az iskolákban kezdték a gyermekeket tanitani a hadi tudományokra, és ha jön az ellenség, az egész nép, az egész nemzet talpon áll, fegyvert fog és megvédi hazája szabadságát. Ugyanezt a jelenséget láttuk 1848-ban is, 1848-ban Magyarországnak állandó hadserege nem volt, egyáltalában nem volt hadserege, a nép fiaiból támadt a hadsereg, a mely megfutamitotta az osztrákoknak kitanult és képzett generálisait. És a nagy, batalmas Napóleonnak, t. honvédelmi miniszter ur, nem voltak képzett, iskolában járt tábornokai, hanem összvérhajcsárokból lettek azok a hősök, a kik országokat hódítottak meg. De miért? Mert Naj3oleon kora tudott adni a katonáknak és a tiszteknek egy eszmét, egy gondolatot és egy fogalmat: az emberszeretet, a szabadság és a hazaszeretet fogalmát, s be tudta azt a szivekbe plántálni, mig a mi hadseregünk, t. honvédelmi miniszter ur, nem ismeri sem a szabadság, sem a haza mibenlétét; ez a hadsereg csak egyet ismer: a vak, buta fegyelmet és azt, hogyha parancsolják: Lőjj! — akkor lő. De arra nem tanítják meg a mi katonáinkat, hogy van hazájuk és hogy van egy nagy emberiség, egy nagy eszmény és idea: a szabadság . . . tnuár 18-án, szombaton. Muzsa Gyula: És a szerelem. (Derültség.) Mezőfi Vilmos: Mert a szabadság nevében nem verették volna ki honvédekkel ebből a parlamentből Magyarország népképviselőit. Nagy György: Ugy van! Mezőfi Vilmos: A mai hadseregben, t. képviselőház, a Drill, a fegyelem a fő. A vak önkény uralkodik és semmi esetre sem az a szellem, az a lélek, a mely jjedig egyedül képes nagy dolgokat művelni, a mely egyedül tudja arra ösztönözni a katonákat, hogy hősök legyenek egy fogalomért, egy eszményért: a hazáért és a szabadságért. T. képviselőház! Éjjen azért, mert a mi állandó hadseregünk az ő tagjaiban, a katonákban ezt a szellemet felébreszteni, beplántálni nem tudja, — sőt azt látjuk, hogy ezt a magasabb etikai érzést szánt-szándékkal ki akarják irtani a katonák lelkéből — épen azért nem képes a hadsereg nagy dolgokra. Azt látjuk, hogy valahányszor baj van Magyarországon, nem a magyar katonákat küldik a helyszínére, hogy a veszedelmet elfojtsák, hanem Galicziából visznek oda embereket, a kik a viszonyokat, sőt magát a nyelvet sem ismerik. És a mikor Bécsben az osztrák munkások tüntettek az általános választói jogért, akkor a magyar huszárokkal söjrörtették végig az osztrák császárváros utezáit, a magyar huszárokkal verették szét a bécsi munkásokat. (Mozgás.) És ha egyszer, mégis, a ház asztalára kerül az a meghamisított általános szavazati jog (Zaj.) ós megmozdul Budapest munkás népe. akkor — sejtem — lengyel, ruthén és német bakákkal fogja a hadvezetőség a munkás népet halomra kaszaboltatni. (Zaj.) Mit jelent ez, t. képviselőház ? Azt jelenti, hogy a mai hadseregnek nem a haza szolgálása a czólja, hanem az, hogy az összmonarchiát minden áron. minden körülmények közt és minden eszközökkel összetartsa. Nem azért áll fenn a hadsereg, hogy a népek önrendelkezési jogát lehetővé tegye, hanem hogy a népet összeveszítse ugyan abban a birodalomban, hogy a magyar munkás gyűlölje azt a német katonát, a német a magyart és hogy soha se támadjon fel köztük a kölcsönös megértés és szeretet érzése, hanem, hogy egyik hatalmi faktor a másikat letiporni tudja. (Zaj.) T. képviselőház! Bátor voltam ezt az elvi álláspontomat kifejezésre juttatni. Ezek után még csak arról a szomorú és feltűnő körülményről óhajtok megemlékezni, hogy a t. honvédelmi miniszter ur által beadott ujonczjavaslattal kapcsolatban előterjesztett kimutatás szerint, az 1906 — 7. szolgálati évben a közös hadsereg magyarországi ezredeiben és a m. kir. honvédségnél hány öngyilkossági eset fordult elő ? Valósággal elrémítő ós elszomorító az, t. képviselőház, hogy egy szolgálati év alatt 181 ön-