Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-259

259. országos ülés 1908 január í8-án, szombaton. 95 mai korba, a mai tisztult felfogásba. Azt látjuk, hogy az állandó hadsereg esztendőnként ezer és ezer életerős ifjút von el a mindennapi hasznos, közgazdaságilag szükséges foglalkozástól; beraktározzák őket három évig a bűzös kaszárnyákba, a hol olyan munkát Tegeznek, a mely semmiképen sem mondható sem hasznosnak, sem üdvösnek, mert annak végczélja: megtanítani őt, miként kell parancsszóra, ha kell, apát, anyát lelőni, miként kell honfitársait lekaszabolni, falvakat felgyújtani, nőket megbecsteleniteni, (Zaj.) de nem, hogy miként kell a hazáért küzdeni! (Zaj. Ellenmondások.) Szokoly Tamás: Szoczialistákat megfékezni! Elnök : Csendet kérek! Mezőfi Vilmos: Igenis, a szoczialistákat megfékezni. (Zaj.) Teljesen igaza van t. képviselőtársamnak, köszönöm, hogy ezt az ötletet ', sugallta nekem, hogy igenis az állandó hadsereg manapság nem arra való, hogy a hazát külellenség ellen védelmezze, hanem arra, hogy azokat a férfiakat tegyék lehetetlenné minden országban, és első sorban itt Magyarországon, a kik egy igazabb, jobb, becsületesebb társadalmi rendért küzdenek. (Zaj a baloldalon.) És ha Szokoly képviselő ur a szocziáldemokratákra azt mondja, hogy arra valók, hogy a hadsereg által agyonlövessenek, akkor épen csak kifejezést ad a mai uralkodó osztályok felfogásának, a kik azért tartják első sorban az állandó hadseregeket, hogy a munkásokat, a jogért, jobblétért küzdőket letiporni tudják. (Zajos ellenmondások.) Szokoly Tamás: ÍTépbolonditó maga! Jobban képviseljük mi azoknak érdekét, mint maguk ! Maguk csak bolonditanak! Olay Lajos: Van ennek a bolondnak magához való esze! (Zaj.) Mezőfi Vilmos '• Hát ha Szokoly képviselő ur nekem azt mondja, hogy én népbolonditó vagyok, akkor én erre egy kérdéssel válaszolok, azzal, hogy a mikor erre a népbolonditóra szüksége volt, miért intézett hozzá levelet, a mely levélben arra kérte a népbolonditót, hogy őt a függetlenségi és 48-ast, az ő kerületében győzelemre segitse? (Mozgás bal felöl) Szokoly Tamás : Azért, mert elbolonditotta a népet! Egy hang (jobhfelöl): Hogy visszabolonditsa! (Derültség. Elnök csenget.) Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! Én igenis ragaszkodom a magam álláspontjához, ahhoz, hogy az állandó hadsereg nemcsak az emberiesség, nemcsak a magasabb erkölcs szempontjából, hanem nemzetgazdasági szempontból is állandó nagy veszedelmét képezi a kulturországoknak, a kulturemberiségnek. De nemcsak ezt látom én az állandó hadsereg intézményében, hanem azt is látom, hogy az igazságtalanságot intézményileg teszi szemlélhetővé a nép előtt. Mert az feltétlenül igazságtalanság, hogy a munkásembernek, a gazdának, az iparosnak fiát három évre sorozzák be, s legfeljebb, ha elérheti a führeri, vagy őrmesteri rangot, ellenben a jobbmódu osztályok fiai csak egy évig szolgálnak s mint tisztek, parancsolok kerülnek ki. Nagy György: Én is közlegény voltam! Mezőfi Vilmos: Ez a legnagyobb igazságtalanság. Elismerem, hogy az az uri fiu, a jobbmódu osztálynak gyermeke, azért szolgál egy évig, mert tanult; ele ha ezt elismerem is, azt kell követelnem és ragaszkodnom kell hozzá, hogy a nép minden fiának nyujtassék alkalom arra, hogy ugyanezt a tudást elsajátítsa. De a mikor a nép fiainak alkalmat nem adunk arra, hogy ugyanazt a tudást elsajátítsák és igy az egy évi önkéntességre joguk legyen, ellenben a jobbmódu szülők gyermekeinek csak az kell, hogy maturáltak legyenek, vagy ezek közül a szélhámos tanfolyamok közül valamelyiket pénzért elvégezzék, s akkor már tisztek lesznek és mint tisztek már parancsnokolnak, mert a legénység felett állanak: ez az igazságtalanságnak intézményes biztositéka, intézményes szemléltetővé tétele a j)oIgárság százezrei és milliói előtt. T. képviselőház! Az állandó hadseregnek ellensége vagyok azért is, mert különösen a mi államháztartásunkban sajnosán tajmsztaljuk, hogy valahányszor arról van szó ebben a parlamentben, hogy több iskolára van szükség, valahányszor arról van szó, hogy emberies, humánus inztézményekre van szükség, akkor mindenkor előáll a t. pénzügyminiszter ur, és ha nem szó szerint mondja, de szavainak az az értelme, hogy nem telik az állam pénzeiből erre és erre a hasznos emberbaráti czélra, mert szükség van a pénzre katonaság, kaszárnyák, ágyuk, puskák és mondurok beszerzésére. Kétségtelen dolog, t. ház, hogy ez kulturellenes intézmény. Kétségtelen dolog, hogy a tudománynak valóságos gúnyja az állandó hadsereg, mert azt is látjuk és tapasztaljuk, hogy ma, képzett, tanult mérnökök, okos emberek, tudósok a laboratóriumokban azon törik a fejüket, hogy micsoda ujabb, hatásosabb robbanó eszközöket találjanak ki, olyan robbanó eszközöket, a melyek, ha hatásosak és sikeresek, akkor rögtön van bármely országnak és a mi osztrákmagyar monarchiánknak is elég pénze arra, hogy bármi áron, de megvegye azon robbanó anyagokat, lőport, puskát, ujabb ágyualkatokat, csak azért, hogy minél sikeresebben, minél hatásosabban tudják ezekkel a tudományosan feltalált eszközökkel az embert ölni, minél jobban tudják az embert gyilkolni. Ezt ki kell mondani a magyar parlamentben is, mert ezt ldmondják a világ valamennyi parlamentjében. És ha én ebben a parlamentben ma még egyedül vagyok ezzel a felfogással, egyedül állok ezzel a gondolattal és az állandó hadsereg elvi megtagadásával, a külföld parla-