Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-230

78 230. országos ülés 1907 no Sümegi Vilmos: ügy van ! ügy van ! Hock János: ...a fokozatos fejlődés politikáját. Ez tiszta helyzet, őszinte dolog, a melyben számolunk az ország politikájával és nem takargatunk. (Ugy van ! a középen.) Ha pedig a fokozatos fejlődés politikáját hirdetjük és felveszszük. akkor mi sem zár el minket attól, hogy követeljük a 48-as programm érvényesülését egy uj kiegyezési törvényben vagy revizióban. (Ugy van I) Hiszen a 48-as programm megfér abban az uj revizióban. Ha Magyarország többsége ragaszkodni fog az ő állami önállóságához, függetlenségéhez teljes mértékben és csak a pragmatika szankczióban magára vállalt védelmi közösséget és a király személyének közösségét teszi is programmjába, még mindig köthet revizionista alapon egy uj kiegyezést, esetleg a sorrendet is meghatározhatja, kifejezvén, hogy a mai viszonyoknak megfelelően hogyan iparkodik a 48-as programmot keresztülvinni. (Zaj.) Tiltakozhatnak ez ellen önök, t. barátaim — nem akarok jóslásba bocsátkozni, csak érzéseimet mondom — a legelső trónváltozásnál ez lesz a vezető politika és programm Magyarországon! (ügy van! Zaj.) A kiegyezés kérdése pedig attól függ, hogy abban a kiegyezésben minő nemzeti előnyöket tudok biztositani és a 48-as programmot tudom-e biztositani. Nekem nem a párt betürágása és orthodoxiája kell, hanem eredmények kellenek! (Taps. Zaj.) Én azt hiszem, egy ilyen nyilt és őszinte programm a vihar erejével tisztithatná meg közéletünket és felfrissíthetné a lankadó érdeklődést. Avagy azt tetszik hinni, hogy ha 40—50 ember nem akarna ragaszkodni a párt régi orthodoxiájához és uj ellenzéket alkotna : ez baj volna? Ellenkezőleg, sokkal tisztábbá tenné a parlamentáris eUenőrzést, mert egy ilyen hazafias radikális ellenzék két hétig se tűrné a horvát testvérek obstrukczióját, (Helyeslés.) Értékesebb volna tehát ez a tiszta és őszinte helyzet, mint a mai, mint az, a mely sok csalódásra és. végre is kiábrándulásra fog vezetni. Ma még a függetlenségi tábor egy nagy tömegre tett szert, de a mit erőben nyert, azt ismét elvesztette enerzsiában és éberségben. Szatmári Mór ; Ez nem igaz ! (Zaj. Egy hang balfelől: Éber ott van ! Derültség.) Hock János: A múltkoriban b. Kass Ivor volt képviselőtársam mondott egy nagyon elmés hasonlatot. Es ne méltóztassék lenézni Kaas Ivor hazafias érzelmeit. (Felkiáltások: Senki sem nézi le!.) A többek közt azt mondta, hogy a 48-as tábor bizonyos mozdulatlanságra van kárhoztatva és hasonlit a szerepe a kínai teknős békáéhoz. Kérdeztem, miért, erre elmondta a következőket: Mikor Kínában jártam, láttam egy kőből kifaragott nagy teknősbékát, a melynek hátába egy emlékoszlop volt beletéve. Mikor aztán kérdeztem, mit jelent ez, a vezető azt mondta, hogy vagy valamely nagy történelmi esemény jelvénye vagy valamely liires ember curriculum vitaeje van felvésve rá. Azt kérdeztem, hogy miért épen teknősbékára ? Azt felelte, mert ez a bölcseség wember 29-én, pénteken. jele ; t. i. a teknősbékának felül is van pánczélja, alul is. Es igaza van, mert a legelső kötelessége a földi lénynek saját élete fentartása, megvédése ; a többi életfunkczió mind ehhez fűződik hozzá és a teknősbéka megjelenésében kifejezi ezt az életvédelmet. Higyjék meg, nekünk is van egy pánczélunk felfelé, a mely a kiegyezési álláspontot mutatja felfelé, lefelé pedig, a hol a rétegekkel érintkezünk, van a másik pánczélunk; ez a 48-as programm lefelé; közötte pedig vagyunk mi, e két programm között és akár felülről, akár alulról fenyeget a veszély, mi is, mint a teknősbéka, rögtön behúzzuk a fejünket, fülünket, mindenünket. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. Élénk felkiáltások balfelől: Ez negyvennyolczas beszéd! Folytonos zaj a jobb- és a báloldalon. Elnök csenget.) Sándor Pál : Egyék meg a békát! Tessék jól megrágni ! Hoitsy Pál: A teknősbéka mégis különb állat, mint a varangyos ! Hock János: E pártra tehát ujabb időben (Folytonos zaj a baloldalon. Elnök csenget.) állandóan reánehezedett a bevégzett tényeknek kényszere. Ilyen politikai kényszernek tekintem én jelenleg azt, hogy a 48-as .... (Folytonos zaj a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Förster Ottó: In hoc signo vincis! (Elénk derültség.) Hock János: Vinces ! Én a meggyőződésem elmondására vagyok berendezve és nem támogatásra. Méltóztassék meghinni, hogy én leszek a legboldogabb, hogyha a nemzeti eszmék szolgálatára itt törvényjavaslatokat terjesztenek be, a melyeket megszavazhatok, de nem a nemzeti jogok kisebbítésére, vagy a nemzet anyagi megterheltetésére. Itt legalább is a kritika jogát gyakorlom. (Ugy van ! a középen.) Endrey Gyula : Komédiás játék ! Hiszen megszavazza ! Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Sándor Pál: Hát olyan sietős a kiegyezés elfogadása ? Nem várhat a Budapest holnapig ? Szatmári Mór: Igen, te ellene szavazol, de ő meg fogja szavazni! Ne védelmezd te Hock Jánost! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Kérem Szatmári képviselő urat, ne zavarja közbeszólásaival a szónokot. Hock János : Kérem, én húsz éven keresztül álltam mindig ellenzéki tűzben, nehéz küzdelem közepette . . . Endrey Gyula: A ház közepén is állott! Miért állott ott í (Folytonos zaj.) Hock János: ... és nemzeti küzdelmekben vettem részt, s nehéz és éles támadásoknak voltam kitéve, de soha ilyen türelmetlenséggel és a higgadtság ilyen hiányával még nem találkoztam. (Igaz ! Ugy van I a középen. Zaj a báloldalon.)