Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-229

229. országos ülés 1907 november 28-án, csütörtökön, se Kelemen Samu: Különben is szerencsétlen idea! Szterényi József államtitkár: Ilyen volt a többi argumentum is, a midőn a képviselő ur a kereskedelemügyi miniszter urnak a függetlenségi pártban tartott beszédéből igyekezett olyat kimagyarázni, a mi benne nincs, és kifogásolt olyannak hiányát, a mi benne volt. És itt rátérek a bank-kérdésre. (Halljuk! Halljuk!) Röviden tisztán egy nyilatkozattal kívánok ezzel foglalkozni, mert a bank érdemére nézve a miniszter ur képviseletében nem kívánhatok nyilatkozni, csupán magára a tárgyalás tenyere nézve. (Halljuk! Halljuk!) Természetesen fentartom magamnak, hogy erről a kérdésről esetleg akkor beszéljek, a mikor képviselői minőségemben fogok esetleg szót emelni. A bank-kérdés, t. ház, épen a miniszter urnak az utolsó pillanatig kitartó legerősebb küzdelme árán kapcsoltatott ki. A bank-kérdésben a függetlenségi párti miniszter urak — és ehhez teljes őszinteséggel csatlakoztak a többi miniszter urak is — azt az álláspontot foglalták el, hogy a bank-kérdés^nem tartozik a kiegyezéshez ... Hock János : De a kvóta sem! Szterényi József államtitkár: Bocsánatot kérek, a kvótára, ha méltóztatik kivánni, szintén reflektálni fogok. (Halljuk! Halljuk!) A bank-kérdés törvényekben biztosított határidőkhöz kötött kérdés, a melyre nézve akkor lesz itt az ideje határozni, a mikor azok a határidők elérkeznek. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Szász József: Beck azt mondta, hogy csak taktikából csatolták ki! (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Szterényi József államtitkár: A tisztelt képviselő ur talán a német nyelvben való kisebb jártassága folytán nem értette meg teljesen Beck báró beszédét. Beck báró épen ellenkezőleg azt mondotta, hogy az önálló bankok létesítése feltétlen joga mindkét államnak. Ne méltóztassék a magyar képviselőházban azon argumentumokkal akarni érvelni, — ebbe a hibába Polónyi képviselő ur is beleesett — a melyeket az osztrák miniszterelnök a maga parlamenti viszonyaihoz szab, a melyek osztrák szemüvegen át bírálják a kérdést. (Élénk helyeslés.) Azt csak nem kívánhatjuk meg az osztrák miniszterelnöktől, hogy magyar szemüvegen át nézze a dolgokat. (Igaz! Ugy van!) A bank kérdése tehát ugy áll a kiegyezés szempontjából, hogy épen a függetlenségi párti többségre való tekintettel és épen a függetlenségi párt kívánságára, mivel annak politikai elve az önálló bank, egészen kikapcsoltatott ez a kérdés. Sándor Pál: örökre ? Szterényi József államtitkár: Sándor Pál t. képviselő ur olyan jós, hogy igazán megirigylem jóslási tehetségét, midőn előre tudja, mit fog csinálni a magyar törvényhozás. A bank-kérdésében módja és alkalma lesz az országgyűlés többségének arra, hogy feltétlenül érvényesítse akaratát akkor, a mikor ez a kérdés napirendre kerül. És a napirendrekerülés kérdésében Polónyi Géza képviselő urat ismét cserben hagyja szerencséje, mert a képviselő ur beszéde azon részének, a melyben a bankról szól, egész folyamán mindenütt 1908. január 1-ről szólott, mint olyan terminusról, a mikor a kormánynak a bank kérdésében állást kell foglalnia, illetőleg a törvényhozásnak előterjesztést kell tennie. A bank kérdése a bankaktáról szóló törvényben ugy van megállapítva, hogy a banknak joga van legkorábban három éven belül, de meg köteles legkésőbb ké éven belül kérni szabadalmának meghosszabbítását. Ez a két év csak 1908. végén jár le és ennélfogva a kormány terminusok szempontjából nem jut előbb abba a helyzetbe, hogy az országgyűlést evvel a kérdéssel foglalkoztassa. (Igaz ! Ugy van !) És ha Hock János t. barátom az előbb a kvótára alludált, hogy az sincsen kapcsolatban a kiegyezéssel, akkor erre nézve azt mondom, hogy ez teljesen így van és ha a kormány mégis belement a kvóta kérdésének kapcsolatba hozatalába, ugy tette ezt azért, mert előtte az a kérdés állott: Koczkáztassa-e ennek a kiegyezésnek összes közjogi és gazdasági előnyeit, koczkáztassa-e az önálló vámterületre való térhetés feltétlen biztosítékait, igen, vagy nem. (Elénk helyeslés.) Mert azt, t. ház, Polónyi Géza képviselő ur sem fogja elhitetni, hogy a status quo közelebb hoz minket az önálló vámterülethez, az önálló vámterületre való tényleges áttéréshez, mint egy szerződés, a melynek garancziális része az osztrák törvényben épen ugy beczikkelyeztetik, mint a magyar törvéiryben, s a mely szerződésnek kijátszása csak nyílt törvényszegéssel volna eszközölhető. Senkinek sem oka, sem joga feltételezni egy másik államról azt, hogy szerződésszegést akar, vagy fogna elkövetni. Ezt nem tűrhetnék meg magunkról sem, ha rólunk feltételeznék, tehát mi se tételezzük fel egy másik államról. (Zaj.) Más volt a helyzet egyoldalú törvénynél, más vámszövetségi állapotban és egészen más a helyzet egy, a nemzetközi jog védelme alatt álló szerződés mellett. így állván a helyzet, kérem, méltóztassanak ezeket a felvilágosításokat tudomásul venni. (Éljenzés és taps. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Polit Mihály képviselő ur iménti felszólalása kapcsán határozati javaslatot nyújtott be, a mely nem volt felolvasva. Felkérem tehát Vertán Endre jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Vertán Endre jegyző (olvassa) : Határozati javaslat. Tekintettel arra, hogy a birodalmi tanácsban képviselt országokkal kötendő gazdasági kiegyezés az 1867 : XII. t.-czikk intézkedései szerint részletesen tárgyalandó ; tekintettel arra, hogy több törvényjavaslunak egy meghatalmazási törvénynyel való élet