Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.
Ülésnapok - 1906-229
229. országos ülés 1907 november 28-án, csütörtökön. 51 mentje felhasználta ezt a parlamenti eszközt akkor, a mikor obstruált az előbbi liberális kormány ellen. (Mozgás a baloldalon.) Az obstrukczió akkor helyes, mikor a többség erőszakoskodást követ el a kisebbséggel szemben és mikor a kisebbség azt hiszi, hogy a többség nem az ország választóinak akaratát fejezi ki. Ez volt az álláspontja a magyar obstrukcziónak, mert a magyar obstrukczió azt mondotta és azon meggyőződésben volt, hogy a liberális kormány ném képviseli a magyarságot, nem képviseli a magyar nemzetet, hanem hogy a kisebbség képviseli a nemzetét. Hát világos, hogy a horvát obstrukczió egészen más jellegű, egészen más természetű. Muzsa Gyula: Zendülés! Polit Mihály I T. ház ! Itt erős kifogás tétetett az ellen, — a mivel én egyetértek — hogy a horvát képviselőket nem lehet és nem szabad delegátusoknak nevezni. (Mozgás balfelől.) De kérem, a delegáczió., a horvát delegáczió itt az országházban .... Elnök (csenget) : Bocsánatot kérek, ez már megint nem kapcsolatos a tárgygyal és minthogy a képviselő urat most már negyedszer vagyok kénytelen figyelmeztetni, megvonom a szót a képviselő úrtól. (Élénk helyeslés-.) Szterényi József államtitkár ur kíván szólni. Polit Mihály: Határozati javaslatot kivánok benyújtani. (Élénk derültség.) Elnök : Tessék ! (Felkiáltások balról: Üljön te! Éljen az elnök! Mozgás a közép hátsó padjain. Taps és felkiáltások a jobbközépen : Éljen Polit!) Elnök (csenget) : Bocsánatot kérek, ennek az éljenzésnek az a látszata, mintha ez tüntetés volna az elnöki kijelentés ellen. (TJgy van! balról.) Ha ezt tovább igy folytatják, akkor kénytelen leszek megkérdezni a házat, hogy azokat, a kik szembe helyezkednek az elnökkel, nem adja-e ki a mentelmi bizottságnak. (Élénk helyeslés.) Goldis László (szólásra jelentkezik. Zaj balról). Egy hang (a közép hátsó padjairól) : A házszabályokhoz akar szólni! ! *'- Hódy Gyula: Már fel van szólítva a szónok! (Zaj.) Elnök; Bocsánatot kérek, Szterényi József államtitkár ur már fel lett szólítva, őt illeti a szó. Szterényi József államtitkár: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Polónyi Géza t. képviselőtársam a ház tegnapi ülésén ezen törvényjavaslat tárgyalása kapcsán olyan téves alkotmányjogi és közjogi tételeket állított fel és oly, merőben alaptalan kereskedelem-politikai állításokat koczkáztatott meg, (TJgy van ! balfelől.) a melyekre nézve a kereskedelemügyi miniszter ur szükségesnek tartja, hogy a legelső alkalom használtassák fel ezen tételek megczáfolására és a helyzetnek tisztázására, (Helyeslés.) nehogy egyetlen pillanatig is azok, a kik a kérdés érdemét nem ismerik, tévesen Ítéljék meg a kiegyezést és azt a törvényjavaslatot, a melyet a kormány beterjesztett. (Halljuk ! Halljuk !) Ennélfogva a kereskedelemügyi miniszter ur megbízásából, mint ezen kiegyezési tárgyalások tartamára a miniszter urnak külön bejelentett képviselője és megbízottja kérek szót kizárólag azért, hogy ezen szakszerűnek ígérkezett, de a szakszerűségnek még csak látszatával sem bíró fejtegetésekkel szembeszálljak, a helyzetet megvilágítsam és igy módot adjunk a t. háznak és az ország azon közvéleményének, a mely éber figyelemmel kiséri ezt a kérdést, mint a mely az ország anyagi érdekeit legközvetlenebbül érinti, hogy a dolgot tisztán megítélhessék. Tartózkodni fogok Polónyi Géza t. képviselő ur beszéde politikai részének érintésétől, tartózkodni fogok azoktól a kérdésektől, illetőleg az azokra való reflektálástól, a melyek nem szorosan alkotmány- és közjogi vonatkozásúak és nem szorosan az Ausztriával megkötött kereskedelmi szerződésre vonatkoznak. Fentartörn magamnak azt, hogy a mikor képviselői jogommal élve fognék esetleg a kiegyezés egész anyagához hozzászólani, ezekre visszatérhessek. T. ház! Mélyen sajnálom, hogy Polónyi Géza képviselő urat nem tisztelhetjük ma itt az ülésen, hogy szemtől-szemben álljunk érveinkkel eg} ? mással; de azért el kell mondani a mondandókat tekintet nélkül jelen nem létére azon okból, a melyet volt szerencsém említeni. A t. képviselő ur olyan alkotmányjogi és közjogi tételeket állit fel az egyszakaszos törvényjavaslattal szemben, a mely tételek számos preczedens által, de magának a t. képviselő urnak a kormányban való részvétele alkalmával is alaposan megczáfoltattak. (Halljuk! Halljuk.!) Nem fogom a t. házat szószerinti idézetekkel fárasztani, (Halljuk! Halljuk!) és csak röviden összevonva adom elő az ő kifogásait, a szó szerinti idézésekkel olyan esetekre szorítkozva, a hol a kérdés megértése szempontjából feltétlenül szükséges. A t. képviselő ur mindenekelőtt kifogásolja, hogy az egyszakaszos törvényjavaslat az abban emiitett, de ahhoz nem mellékelt törvényjavaslatokat jóváhagyja, holott azok nem is fekszenek a törvényhozás előtt; azt állítja, hogy a törvénytervezet indokolása szerint meghozatik ugyan ez a törvény, azonban a törvénytárba felvéve nem lesz; a nemzetközi szerződésekre vonatkozólag szerinte a magyar közjog az ilyen szerződések beczikkelyezését követeli, mert ha nincsenek beczikkelyezve, érvénytelenek és azt mondja, csak a javaslatok czimei vannak itt felsorolva, de nincs megmondva, mi van a felsorolt javaslatokban; föltéve, hogy ezen törvény életbelép, kérdi, hogy a polgárok, a kiknek ezt kihirdetik, — itt már elismeri, hogy kihirdetik — mit fognak megtartani és hogy nem lehet az ország polgáraitól követelni, hogy megtartsák azt a törvényt, mert hiszen nem tűnik ki semmiféle módon a törvényből, hogy mi parancsoltatik és mi tiltatik nekik. Vagyis, t. ház, a t. képviselő ur ugy állitj a fel a tételt, hogy Magyarország lakosságát a törvényhozás és a törvényhozás által hozandó törvény alapján a kormány a végrehajtás rendjén teljes sötétség7*
