Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.
Ülésnapok - 1906-250
460 250. országos ülés 1907 deczember 22-én, vasárnap. abban az országban, a hol esztendőnként 20.000 kisgazdának és kisiparosnak ingatlanait elárverezik, e g> r olyan országban, a hol szinte nem tudnak megélni az emberek, egy olyan országban, a hol — mint ma a napilapokból olvastuk — városi tisztviselők, hivatalnokok, sztrájkkal, forradalommal fenyegetőznek, mert éheznek és nyomorognak : egy olyan országban bűn, lelkiismeretlenség (Nagy zaj.) felemelni azt a közös terhet, a melylyel hozzájárulunk az Ausztriával való közös kiadásokhoz. Laehne Hugó: Maga jól megél! Mezőfi Vilmos : Kötelességet vélek teljesíteni, midőn az utolsó pillanatban arra kérem a t. képviselőházat, hogy ne szavazza meg ezt a felemelt kvótát, hanem, ha már okvetlenül szükség van ezekre a közös kiadásokra, maradjon meg a régi arány, maradjon meg a 34-4%, a mely szintén igazságtalan teher, és semmikép sem felel meg ezen ország teherviselési képességének. (Nagy zaj.) Sehogy sem tudom megérteni azt az idegességet, a melylyel különösen a függetlenségi és 48-as párt tagjai fogadnak minden olyan felszólalást, a mely arra hivatkozik, hogy az a felemelt kvóta igazságtalan és ezt megszavazni nem szabad. Hiszen ugyanez a függetlenségi párt, nagyrészben személyeiben is ugyanazok, évtizedeken át tiltakoztak az ellen, hogy a kvótát egyáltalában megszavazzák (ügy van ! halj elől.), tiltakoztak minden közös ügyi teherrel szemben és én a függetlenségi párt vezérembereitől tanultam azt, hogy micsoda átkos ez a közösügy, tőlük tanultam meg azt, hogy itt is tiltakozzam a magasabb kvóta ellen. Kéidem tehát, miért méltóztatnak engem gunynyal és kiabálással eltéríteni akarni ama szándékomtól, hogy tiltakozzam ezen igazságtalan teher felemelése ellen? Ugyanazok a t. képviselő urak, a kik itt vannak és a kik a néppel érintkeznek, csak ugy tudják, mint én tudom, hogy ez a magyar nép képtelen magasabb adóknak beszolgáltasására. Gr. Batthyány Tivadar: Tessék a szocziálista pártadót leszállítani! Egry Béla: A szocziálista szakszervezetek jobban nyúznak. (Zaj.) Elnök (csenget) : Tessék csendben maradni. Laehne Hugó : Leszállítjuk a földadót. . . (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, Laehne képviselő ur ! Mezőfi Vilmos: A közbeszólásoknak és a hozzám intézett kérdéseknek, vádaknak, szemrehányásoknak oly tömegét hallottam, hogyha azokra válaszolnék, akkor a tanácskozásra kitűzött idő nem volna elegendő. Egry Béla: A szakszervezetek nyúznak a legjobban ! Mezőfi Vilmos : Miután obstruálni nem akarok, hanem csak meggyőződésemnek kívánok kifejezést adni, nem válaszolok a felvetett kérdésekre. Lengyel Zoltán : Azt akarják, hogy gyorsan tárgyaljunk és így zavarják a tárgyalásokat. (Zaj.) Elnök: Tessék folytatni. Mezőfi Vilmos : Kijelentem, hogy én a szakszervezetektől egy fillért sem kaptam, sem nem kapok. Ez a közbeszólásokra vonatkozik. Ha pedig a t. képviselő urak azzal akarják indokolni a magasabb kvótát, hogy a munkások magasabb bért követelnek, akkor tessék megérteni, hogy a mikor önök emelik a kvótát, a mikor több adót fogyasztási és a közvetetten, egyenes adókkal többet akarnak azokon a munkásokon besarczolni, csak azért, hogy ezt azután odaajándékozzák Ausztriának, akkor természetes dolog, hogy az a munkás magasabb bórért és keresetért küzd, hogy legalább ezeket az adófilléreket a t. államnak betudja szolgáltatni. (Folytonos zaj a baloldalon. Thaly László közbeszól.) Elnök : Kérem Thaly László képviselő urat, ne méltóztassék a szónokot közbeszólásaival zavarni. (Zaj. Halljuk I Halljuk !) Mezőfi Vilmos: Azért van Magyarországon kivándorlás, azért van minden esztendőben 20.000 kisgazdának koldusbotra való juttatása, mert az államkincstár folytonosan csak adót követel. Ily körülmények között a munkásokat megvádolni, teljesen indokolatlan és érthetetlen. Azért van Magyarországon nyomor. (Folytonos zaj.) Azért vándorolnak ki 100.000-rek, azért árverezik el a kisgazdák földjét, mert a t. képviselő urak évtizedek óta egyebet sem tesznek, mint elszedik a népnek verejtékes fillérjeit (Folytonos zaj és felkiáltások a jobboldalon: Ez nem népgyűlés !) és odadobják az osztráknak. Egy hang (a szélsőbaloldalon): Vasárnapi mozit csinál! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek t. képviselőház, tessék a szónokot meghallgatni, mert a vélemény szabad nyilvánítása első kelléke a }3arlamentnek. (Halljuk I Halljuk! Elnök csenget.) Egy hang (balfelől) : Maga sem hiszi! Mezőfi Vilmos: Hiszen erről meg vagyok győződve, t. képviselőház, hiszem és vallom utolsó csepp véremig, és ... . Egy hang : Ez demagógia ! Mezőfi Vilmos: .... ha ez demagógia, akkor ezt a demagógiát a 48-as és függetlenségi párttól tanultam, a mely sokkal találóbban, sokkal erősebb szavakkal, utasította vissza a mindenkori 67-es kormányokkal szemben nemcsak a kvótaemelést, hanem még azt is, hogy az egyszerű kvótát megszavazza. (Folytonos zaj.) Es most ugyanez a képviselőházi volt ellenzék, ez a függetlenségi párt engem, nem tudom mivel, szeretne elnémítani, holott én ugyanazt mondom, a minek önök hosszú évtizedeken át lármás kifejezést adtak. (Folytonos zaj. Markos Gyula többször közbeszól.) Elnök : Kérem Markos Gyula képviselő urat, ne tessék közbeszólásaival a szónokot zavarni. Mezőfi Vilmos : Én a függetlenségi és 48-as párt programmját majdnem teljes egészében
