Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-250

458 250. országos ülés 1907 deczember 22-én, vasárnap. én a képviselő urnak a szót megadtam, (Vgy van !) de ne tessék polémiába bocsátkozni a miniszterelnök úrral és ne tessék külön jogokra aspirálni a maga számára. (Élénk helyeslés.) Lengyel Zoltán: A miniszterelnök ur azt mondotta a vitatkozás során, hogy ő a kormánynyal intézi el ezt a dolgot, én pedig azt mondtam. hogy a parlamenttel kell elintézni. (Nagy zaj. Felkiáltások a közéfen: Ez polémia ! Elnök csenget.) Kérem, hát tessék mindjárt egyszerre lefejeztetni ! (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Lengyel Zoltán : Ez lehet, egészen helyes szempontja a kormánynak, de, bocsánatot kérek, én azt tartom és azt kivánom, hogy mivel az osztrák parlament részéről történt a sértés : az osztrák parlamentnek kell azt reparálnia is. (Zaj.) És azt is tartom, hogy ez a kérdés ma mint a kvóta megszavazásának egyik szempontja is szerepel és nekem jogom van fentartani azt a meggyőződésemet, hogy a mikor a nemzetet ilyen súlyos sérelemmel illetik . . . Ugron Gábor: Ez nem személyes kérdés. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Lengyel Zoltán : . . . akkor az én egyéni véleményem szerint nekünk azzal a retorzióval kellene élni, hogy a kvótát nem szavazzuk meg mindaddig, a mig az osztrák parlament nem reparálja ezt a sértést. (Mozgás.) Abban egyetértek a t. miniszterelnök úrral, (Felkiáltások a baloldalon : Hányadik mondat ez ? Zaj.) hogy egyöntetű eljárással többre megyünk. De, tessék hozzátenni azt is, hogy erővel, erélylyel és igazsággal és ha a t. miniszterelnök urat azon az utón találom, a melyen erővel veri vissza a támadást, akker egész méltósággal csatlakozni fogok hozzá. Szentiványi Árpád : T. ház! Elnök : Mlyen czimen kivan szólni a képviselő ur ? Szentiványi Árpád : Személyes megtámadtatás czimén kérek szót. (Halljuk! Halljuk!) Mikor a képviselő urak egymásután keltek fel beszélni, én közbeszóltam és azt mondtam, hogy csudálatos, hogy a mikor a horvátok az obstrukczióval felhagynak, a képviselő urak egymásután kelnek fel és segítségükre mennek. (Igaz! Vgy van!) Ez ellen tiltakoztak a képviselő urak és engem ezért a közbeszólásomért személyemben támadtak meg. Megengedem, t. ház, hogy a képviselő urak nyíltan nem mennek a horvát obstrukczió segítségére . . . Lengyel Zoltán : Nincsen horvát obstrukczió ! (Zaj. Elnök csenget.) Szentiványi Árpád : Megengedem azt is. hogy nyíltan nem csatlakoznak hozzájuk, de figyelmeztetem a képviselő urakat, hogy Heine irt egy verset egy asszonyságnak, a melyben azt mondja : Blamier mich nicht mein schönes Kind, und grüss mir nicht unter den Linden, wenn wir nachher zu Hause sind, wird sich schon alles finden. (Tetszés és taps balfelől.) Megengedem, hogy restellik nyíltan az összeköttetést. Hogy melyiküknek van nagyobb oka a restelkedésre, én ennek birája nem vagyok, de titokban ugy csinálják a dolgot, hogy fenn akarják tartani az összeköttetést. Közbeszólásomat azért tettem. (Elénk helyeslés és taps.) Nagy Emil : Személyes megtámadtatás czimén kérek szót: (Halljuk ! Halljuk I) Lengyel Zoltán képviselő ur különösen felemiitette a nevemet és szemrehányást tett azért, hogy mi erős közbeszólásainkkal őt hasonlóra kényszeritjük. Kénytelen vagyok a magam személyének megvédése szempontjából kijelenteni, hogy én mindaddig nem szóltam, közbe Lengyel Zoltán képviselőtársamnak, a mig azt a csúnya és illojális kifejezést nem használta, hogy mi a delegáczióban meghunyászkodtunk a közös miniszterek előtt. Bocsánatot kérek, sem bátorság, sem férfiasság dolgában Lengyel Zoltán úrtól sem utasítást, sem kitanitást nem fogadunk el. Mikor pedig megtettük kötelességünket és ilyen váddal illettetünk, ezzel szemben a leggorombább közbeszólás is jogosult. (Elénk helyeslés balfelől.) Elnök : Nagy Emil képviselő ur felszólalása végén egy tételt állított fel, a mely semmi körülmények között fenn nem állhat, mert goromba és leggorombább kifejezések a parlamentben nem jogosultak és a mint meggyőződtem felszólalásából, a képviselő ur tényleg használt is ilyen kifejezést, a melyet Lengyel Zoltán képviselő ur difnkultált, ezért őt utólag elnöki jogomnál fogva rendre utasitom. (Elénk helyeslés.) Szappanos István : Személyes megtámadtatás czimén kérek szót. Már másodszor hallom ezt a kifejezést, hogy banda. Szentiványi Árpád képviselő ur pedig azzal gyanúsított minket, hogy mi a horvátokkal czimborálunk, paktálunk. Én már akkor, a mikor a t. képivselő ur felénk fordulva, ezt mondta, visszautasítottam e feltevést. Merem mondani, hogy én egyetlen egyszer sem beszéltem a horvátokkal, és azt hiszem, hogy többi párthíveink sem beszéltek velük. (Mozgás. Zaj. Elnök csenget.) Inkább megfordíthatnám a dolgot és mondhatnám, hogy a többség és a horvátok paktálnak de én ezt nem teszem, kérem azonban, hogy minket ne gyanúsítsanak, mert a horvátok magukviseletét, a melyet itt követnek, egyetlen egy ember sem kárhoztatja jobban ebben a házban, mint a hogy én kárhoztatom.... (Nagy zaj.) Elnök : Kérem a t. képviselő urakat, szíveskedjenek helyüket elfoglalni. Ne méltóztassanak a gyorsírók előtt csoportosulni, mert a gyorsírók nem tudnak jegyezni. Szappanos István : . . . mert a horvátok szólásjogukkal visszaélnek. (Nagy zaj. Elnök ismételten csenget.) Felszólalásom ezé]ja annak az elmondása volt, hogy én mindig vissza fogom utasítani, ha azt mondják, hogy én a horvátokkal paktálok. (Felkiáltások: Ki mondta ? Nem mondták! Zaj. Elnök csenget.)