Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-228

34 228. országos ülés Í907 november 27-én, szerdán. Egy hang (a baloldalon): Nem bizony! Ez sohasem volt a programmban! (Zaj.) Polónyi Géza: De mit is jelent az a kalendárium szerint való batáridő, a jelenlegi aktuális kérdés szempontjából? Jelenti, t. képviselőház, először is azt, hogy 1907. deczember 31-én, ha abba a helyzetbe jut is a nemzet, az önálló jegybank nem lesz meg. (Zaj.) Az 1910-iki határidő szempontjából azonban miként állunk ? Ugy, hogy a bank-akta 105. czikke szerint — a mint méltóztatnak tudni ez már folyamatban is van — a bank köteles három esztendővel a szerződési időtartam lejárta előtt közgyűlést összehivni és legkésőbb két évvel a szerződés lejárása előtt az aktának, a bankszabadalomnak meghosszabbítása iránt kérvényét a kormányoknak tudomására hozni. (Ugy van! balfelöl.) Már most, t. képviselőház, tiZ út kalendáriumi határidő, a melyre tisztában kell lenni az önálló jegybanknak, nem ötven esztendő és nem is én szabom meg azt, hanem megszabja rideg konzekvencziával ez a törvény. (Zaj.) És azzal ma már mindenkinek tisztában kell lennie, — ma már azoknak is, a kik eddig talán még nem voltak tisztában ezzel — hogy 1908. január havában mit fog felelni a kormány az osztrák-magyar banknak a szabadalom meghosszabbítása iránti kérdésére? (Zaj.) Ez, t. ház, nem húsz esztendő kérdése. Az a kalendáriumi idő, a melyre magának respiriumot kért a t. miniszter ur, az nem is vonatkozhatik másra, mint az 1910-iki lejárati határidőre. És azt kérdezem én a mélyen t. miniszter úrtól, — ismerjük az akadályokat, a melyek a bank-kérdés tekintetében a bank felállításának útjában állanak, mint nehézségek, — hogy vájjon 1908. január havában el fognak-e oszlani ezek a nehézségek? Jobb lesz-e akkor az állapot a bank szempontjából, mint a minő ma? Nem is szólva a kvótaemelésről, — az a pénz-krizis, a mely most Amerikából jött ide, meddig fog tartani, nem tudom — azt az egyet azonban bizonyosan tudom és mondhatom, hogy a mi fizetési mérlegünk 1909. január 1-én egy hatossal sem lesz kedvezőbb, mint a minő ma. Pedig, t. képviselőház, az én felfogásom szerint ezen dől meg az egész bank-kérdés. Én azt megengedem — és ez nem akar szemrehányás lenni — hogy a ki nem élte át az utolsó 40—50 esztendőnek küzdelmeit, a mely küzdelmekben mindenkor az önálló jegybank volt az evangélium, az esetleg táplálhat aggodalmakat. Megengedem ezt és meg vagyok róla győződve, hogy ezek az aggodalmak jóhiszeműek és hazafiasak. De bocsánatot kérek,t. képviselőház, egyet nem engedhetek meg és ez az,hogy 1907.november havában lehessen kormány és függetlenségi miniszter, a ki nincs tisztában azzal, hogy az 1910-iki határidő szempontjából mit fog csinálni a bankkal? Mert, uraim, az nem elég, hogy 1910-ben az a bank felállíttassák. Azt elő is kell készíteni. (Ugy van!) Maga a banknak a likvidácziója éveket vesz igénybe. Már most kérdem én gróf Apponyi Albertet, hogy az ő kalendáriuma szerint mikor lesz az önálló jegybank felállítása lehetségessé, mert szeretném tudni, milyen ez a határidő? Már most a tényleges helyzet az, hogy a függetlenségi pártkör ahhoz a határozati javaslathoz, a mely benyujtatott, a melynek czéljához az volt, hogy parlamenti bizottság küldessék ki a bank előkészítése czéljából, aggodalommal közelitett, a határozat vele előzetesen közölve nem lett. Hozzuk tisztába, hogy a függetlenségi és 48-as pártnak, mint ez idő szerint a parlament többségének, bárha vannak a kormánynak tagjai, a kik tiszteletreméltó aggodalommal viseltetnek az önálló jegybank felállítása iránt, mondom, a függetlenségi és 48-as pártnak a kormány tagjai tartoznak legalább annyival, hogy akkor a mikor . . . Nagy Emil (közbeszól). Polónyi Géza : A függetlenségi párthoz tartoztam valamivel előbb, mint ön. (Nagy zaj.) Nagy Emil (közbeszól. Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Géza: Én azt hiszem, t. képviselő ur, hogy nekem jutott az a szerencse, hogy önt a szolnoki kerületbe ajánljam. Nagy Emil : Tudtomon Jrivül. (Zaj.) Polónyi Géza: Hát kinél jelentkezett a t. képviselő ur a küldöttséggel, a mikor szolnoki képviselő kivánt lenni? (Nagy zaj. Felkiáltások : Rendre! Hosszantartó nyugtalanság.) Elnök (ismételten csenget): Kérem Nagy György és Molnár Jenő képviselő urakat, ne zavarják a szónokot. Polónyi Géza: Kérem, t. képviselőház, én csak azt kérdezem, hogy a t. függetlenségi párt akkor, a mikor tőle a kvóta megszavazását kívánják, nem joggal követelheti-e a kormánytól és a vele szemben álló kisebbségtől, hogy e kérdésben neki engedtessék át programmjának beváltása. A kormány nincs lekötve a tekintetben, hogy 1910-ben az önálló jegybank felállítható legyen. De a kikapcsolás kérdésével is tisztában kell lenni t. ház. Mi kapcsolatott ki? Miért kellett kikapcsolni ? és mit ? Azt kellett talán kikapcsolni, hogy önálló jegybank legyen? Az osztrák kormány talán az önálló jegybank felállítását kérte? Ki kellett kapcsolni, hogy 1917-re ne kössük le a közös jegybankot. (Zaj.) Hencz Károly t. képviselő ur, a kiről tudom, hogy komoly ember, a néppárt értekezletén, bizonyára autentikus forrás alapján azt állította, hogy a kvótaemelés abból állott elő, hogy l"4-edet fizetünk a szerződési formáért és