Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-244

2H. országos ülés 1907 dec az volt, — és ez már 1903 elején képezte tárgyalás anyagát — hogy ha a közös bank megszűnik és a pénzrendszer vagy pénzérték változása következtében különbözetek állanak elő. a kölcsönös állami pénzügyi kötelezettségek és leszámolások az arany korona alapul vétele meüett történnek. Másodszor az a. megállapodás jött létre, hogy mindazon közszolgáltatásokra nézve, a melyek egyezményileg vannak a tételek tekintetében megállapítva, ugyanez az elv alkalmaztassék. Ehhez járult azután az a harmadik megegyezés, a melyet t. képviselőtársam szórói-szóra is felolvasott és a mely igy hangzik (olvassa) : »Ha az osztrákmagyar bank fennálló szabadalma a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozásáról szóló szerződés tartamára bármi okból nem ujittatnék meg, a két kormány a jegybank ügyének akkor szükségessé váló uj rendezése előtt oly megállapodásokat fog létesiteni . . . Polónyi Géza : Megelőző megállapodások ! Wekerle Sándor miniszterelnök: Kérem, várja be nyugodtan a képviselő ur, majd megmondjuk, hogy miben fog ! (Folytatólag olvassa) : .... oly megállapodásokat fog létesiteni, a melyek alkalmasak arra, hogy a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozásáról szóló szerződés határozmányainak végrehajtását biztositsák, nevezetesen megakadályozzák, hogy a pénzérték esetleges különbségéből eredő hatások a két állam közti szabad forgalom czélzatát meghiusitsák, vagy befolyásolj ák«. Ez a kötelezettség először is nem egyoldalú és nem az egyik fél érdekében áll, hanem az a kötelezettség kölcsönös és mind a két félnek érdekében áll. Másodszor, t. képviselőház, ezt a kérdést nem ez a megegyezés hozta felszinre, ez a kérdés elmaradhatatlan ténybeli következménye a pénzértékekben előállható különbözetnek. Nem lehefc tehát ugy odaállitani a kérdést, mint hogyha ezt a kötelezettséget ez a megegyezés állapította volna meg. Ez a kötelezettség, ez a viszony fennáll, akár kötünk egyezséget, akár nem; fennáll, mert a tények következménye; megoldandó, ha nem is kötünk egyezséget, még pedig nézetem szerint alig van más mód a megoldására, mint a minőt mi megállapítottunk. Ha két állam között kölcsönös állampénzügyi kötelezettségek vannak, akkor azok mindig értékpénzre szólnak és értékpénzben bonyolittatnak le. A dolog természetéből folyik, hogy akkor is értékpénzben bonyolittatnak le, ha azokra nézve semminemű különleges megállapodás nincsen, így, teszem azt, a vasúti tarifáknál e kölcsönös leszámolásokat és lebonyolításokat frankokban eszközöljük Szerbia, Olaszország irányában, márkákban Németország irányában, rubelekben Oroszország irányában. Ugyanezt az elvet alkalmaztuk mi itt is, midőn megállapítottuk, hogy az állampénzügyi kötelezettségek értékpénzben bonyolitandók le. Nagyon természetes, hogy ezen érték'zember 14-én, szombaton. 359 pénzben, vagy annak ellenértékében való lebonj^olitás foglal helyet azokban az esetekben is, a midőn kölcsönösen megállapított adótételekről van szó és hogy ez alkalmazandó azon forgalmi viszonylatokra, is, a melyekben az értékkülönbözet alkalmas lenne a természetszerű forgalmi lebonyolítás megakadályozására, alterálására. Ez nyer tehát alkalmazást a forgalmi viszonyokra ' nézve, miután czélja épen a forgalmi szabadság megóvása, természetesen csak addig a határig, a hol ezek az értékkülönbözetek a forgalmi viszonylatban nyilvánulnak meg. Sokan ugy tüntetik fel ezt, mint hogyha ez a külön bank felállításának egy akadályát, egy nehézségét vagy épen előfeltételét képezné. Hát én igen csodálkozom ezen a felfogáson. Mert hiszen senki sem fogja tagadhatni azt, hogy Magyarországnak a külön bank felállítására vonatkozó joga sértetlenül fennáll. Az törvényekben gyökerezik, ezekben a megállapodásokban biztosítva van és ezen most felsorolt kötelezettségen kivül még csak érintve sincsen, hogy más tárgyalásoktól, vagy nem tudom, mitől tétetnék függővé ; természetesen nem értem azt a tárgyalást, a melyet a bankkal folytatunk külön, hanem más olyanokat a melyeket Ausztriával kellene folytatnunk. Hát engedelmet kérek, ilyen körülmények között, mikor arról van szó, hogy az a bankszabadalom nem állhat fenn tovább, hogyha mi annak meghosszabbításába bele nem egyezünk, valóban csodálkoznom kell ezen a félelmen. Ha arról lenne szó. hogy valamely bankszabadalom még a tartama alatt szüntettessék meg, akkor természetesnek találnám, hogy azt méltóztatik mondani, hogy ezt a másik faktornak, minden faktornak hozzájárulása nélkül megoldani nem lehet és akkor ilyen kikötéseknek olyan interpretáczió is lenne adható, hogy ezek előfeltételt képeznek. De mikor a bankszabadalom, ha meg nem ujittatik. eo ipso lejár egy bizonyos határidőn belül és nem arról van szó, hogy bontsuk fel, hanem az csak pozitív hozzájárulásunkkal lenne meghosszabbítható : akkor bocsánatot kérek, valóban csodálkozásomat kell kifejeznem azon, hogy valaki ebben akadályát látja annak, hogy az önálló bank felállíttassák. Én ilyen körülmények közt nem hagyom ugy odaállitani a tételt és nem is állítható az ugy oda, mintha ez olyan lekötöttséget állapitana meg, a mely szabad elhatározásunkat a bank felállítása tekintetében alterálná. (Helyeslés a baloldalon.) Itt egy olyan dologról van szó, a mely a gazdasági alakulásnak, a tényeknek elmaradhatlan következése, és a melyet szabályozni kell, ha forgalmi viszonyokat okarunk fentartani, akár megcsináljuk ezeket a kikötéseket, akár nem, még pedig természetesen okszerűen, előzetesen kell szabályozni. Ezt azonban ugy odaállitani nem lehet, mint hogyha oly előfeltétel lenne, melynél fogva a bankszabadalom meghosszabbittatik, ha Ausztria nehézséget csinál, vagy meg nem egyezik.