Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.
Ülésnapok - 1906-235
235. országos ülés 1907 deczeinber 5-én, csütörtökön. 227 egyezést visszautasítani, akkor szabad a magyar országgyűlésnek is az osztrákokra nézve jó kiegyezést visszautasítani ? Éber Antal: Most is szabad! Lengyel Zoltán: Azt mondja a t. kéj)viselő ur: most is szabad. De nem ezt mondja a t. miniszter ur, mert a t. miniszter ur azt mondja, hogy most a világ vége következik, gazdasági felfordulás és bizonytalanság az egész vonalon, és meglesz a kvótaemelés is, azonban elvesztünk mindent, rá kapjuk még a bizonytalanságot is; ellenben az osztrákok a másik kiegyezésnél, a mely ránk nézve akkor sem volt jó, most azonban még rosszabb, még se mondták, hogy vége lesz a világnak, hanem fentartották nagyon szépen a viszonosság alapján a közös vámterületet, mint a hogy most is fentartják. A t. miniszter ur az osztrák Reichsrathtal indokolja, hogy a magyar kiegyezésnek ilyennek kell lennie. Hiszen ha ezen az utón tovább haladnak és olyan kiegyezést akarnak csinálni, a mely az osztrák Reichsrath kedve szerint való, akkor a jövő alkalommal a kvóta még sokkal feljebb fog menni, a közös vámterület még rosszabb feltételek mellett lesz csak fentartható ós az összes tarifális részletek, a mennyire még lehető, még jobban meg fogják azt rontani, mert hiszen, ha az osztrák Reichsrath kedvéért fogunk kiegyezést csinálni és ezzel indokoljuk a kiegyezés rosszaságát, akkor világos dolog, hogj' ezen a téren nem állhatunk meg mindaddig, mig Magyarországból egy darab marad és mig Magyarországon egy lyukas forint lesz, mert hiszen az osztrák Reichsrath, ha teheti, — és miattunk, ugy látszik, teheti, — ezt is el fogja tőlünk kívánni. T. képviselőház! A t. miniszter ur azt mondja, hogy a kiegyezési tárgyalásoknál a jelenlegi kormány olyan helyzetben volt, a melyhez hasonlítható egyetlen-egy kormányra sem nehezedett. Méltóztassék nekem megmondani: mi volt az a nehéz helyzet ? Szeretném már egyszer ezt látni. Az volt a nehéz helyzet, hogy a külföldi államokkal szerződések voltak megkötve ? Hiszen, bocsánatot kérek, ez minden eddigi kiegyezési tárgyalásnál fennállott. Ez lehet oka a kiegyezésnek, de nem lehet oka a rossz kiegyezésnek, mert a külföldi szerződésekből folyó kényszerhelyzet csak annyit involvál, hogy a kiegyezést és a közös vámterületet meg kell csinálni és fenn kell tartani, de nem involválja azt, hogy mindenáron fenn kell tartani. Más kényszerhelyzet, mint a külföldi szerződések, tudtommal nem volt, más ok fenn nem forgott, ez az ok pedig csak a közös vámterület fentartására áll, de nem a kiegyezés rosszaságára, mert ha erre is áll, akkor a t. kormány elfogadhatott volna még sokkal rosszabb kiegyezést is, hiszen ha kényszerhelyzet van a külföldi szerződések miatt, a mint hogy tagadom, hogy volna, akkor ennek a kényszerhelyzetnek nem tudja senki megmondani a mértékét, hogy hol kell hát megállani. És ha ez a kényszerhelyzet, — hát, t. képviselő urak, bebizonyítottam a vámtarifa tárgyalásánál, hogy ez a kényszerhelyzet a jövőben is fenn fog állani, ez a kényszerhelyzet nem bizonyos de jure, bizonyos azonban de facto, mert a külföldi államok nem fogják nekünk azt a kedvezményt megadni, hogy ezt a kényszerhelyzetet elő ne idézzék, ha előidézhetik, a min Ausztria maga is teljes erővel fog dolgozni. T. képviselőház! Az igen t. miniszter ur Sándor Pál t. képviselő úrral szemben reámutatott a szabadelviipártra. Mert ugy mondta Sándor Pál t. képviselő ur, hogy ilyen ídegyezóst a szabadelvűpárti kormány soha, de soha el nem fogadott volna, és ha elfogadta volna, keresztül nem vihette volna. Én nem értein é])en azt a nagy animozitást a régi szabadelvű párttal szemben. A mikor a t. miniszter urak létszámát itt megnéztem és végigtekintettem a miniszteri székeken — a t. miniszter ur (Jelcel/alussy Lajos honvédelmi miniszterre mutat) nem volt benn, csak a többiek — konstatáltam, hogy a kabinetben gróf Andrássy Gyula szabadelvű párti volt, Darányi Ignácz szabadelvüpárti volt, gr. Apponyi Albert abban az időben szabadelvűpárti volt, Wekerle Sándor szabadelvűpárti volt, Josipovich is szabadelvűpárti volt, tehát mindössze két olyan tagja van a minisztériumnak — mert a t. miniszter ur akkor katona volt ugyan, de mégis inkább szabadelvűpárti volt, (Derültség.) — mindössze csak két tagja van a kabinetnek, mert hiszen Grünther is szahadelvűpárti volt, Kossuth Ferencz és Zichy Aladár, a ki abban az időben nem volt szabadelvűpárti. Kossuth Ferencz függetlenségipárti volt és gr. Zichy Aladár néppárti. Ennélfogve mi egyformán vagyunk jelenleg a kabinetben képviselve annak az aránya szerint, hogy régebben ki volt szabadelvűpárti, ki volt függetlenségi és ki volt néppárti. Nekem mindig a szememre hányják, hogy ne beszéljek a függetlenségi pártról, hogy ha tagja voltam. Csakhogy ezt nekem nem lehet a szememre hányni, mert még ma is az vagyok. A t. miniszter urak azonban ezt a disztinkeziót nem teszik meg a szabadelvű párttal szemben. Pedig annak ép ugy tagjai voltak, sőt én a függetlenségi párt bizalmának egész mértékben nem voltam sohasem olyan letéteményese, mint akár gr. Apponyi Albert vagy Wekerle Sándor volt a szabadelvű jjárt bizalmának. Mert gr. Apponyi Albert a szabadelvűpárt bizalmából olyan állást töltött be, a mely egyik első közjogi méltóság. Egy hang fa középen): Nem csak a szabadelvű párt, hanem az egész ház bizalmából! Lengyel Zoltán: Wekerle Sándor pedig miniszterelnök volt, a mi a szabadelvű pártnak a bizalmát szintén megkívánta. Gr. Andrássy 29*
