Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-235

235. országos ülés 1907 deczeinber 5-én, csütörtökön. 227 egyezést visszautasítani, akkor szabad a magyar országgyűlésnek is az osztrákokra nézve jó ki­egyezést visszautasítani ? Éber Antal: Most is szabad! Lengyel Zoltán: Azt mondja a t. kéj)viselő ur: most is szabad. De nem ezt mondja a t. miniszter ur, mert a t. miniszter ur azt mondja, hogy most a világ vége következik, gazdasági felfordulás és bizonytalanság az egész vonalon, és meglesz a kvótaemelés is, azonban elvesztünk mindent, rá kapjuk még a bizonytalanságot is; ellenben az osztrákok a másik kiegyezésnél, a mely ránk nézve akkor sem volt jó, most azon­ban még rosszabb, még se mondták, hogy vége lesz a világnak, hanem fentartották nagyon szépen a viszonosság alapján a közös vámterü­letet, mint a hogy most is fentartják. A t. miniszter ur az osztrák Reichsrath­tal indokolja, hogy a magyar kiegyezésnek ilyen­nek kell lennie. Hiszen ha ezen az utón tovább haladnak és olyan kiegyezést akarnak csinálni, a mely az osztrák Reichsrath kedve szerint való, akkor a jövő alkalommal a kvóta még sokkal feljebb fog menni, a közös vámterület még rosszabb feltételek mellett lesz csak fentart­ható ós az összes tarifális részletek, a mennyire még lehető, még jobban meg fogják azt rontani, mert hiszen, ha az osztrák Reichsrath kedvéért fogunk kiegyezést csinálni és ezzel indokoljuk a kiegyezés rosszaságát, akkor világos dolog, hogj' ezen a téren nem állhatunk meg mind­addig, mig Magyarországból egy darab marad és mig Magyarországon egy lyukas forint lesz, mert hiszen az osztrák Reichsrath, ha teheti, — és miattunk, ugy látszik, teheti, — ezt is el fogja tőlünk kívánni. T. képviselőház! A t. miniszter ur azt mondja, hogy a kiegyezési tárgyalásoknál a jelenlegi kormány olyan helyzetben volt, a mely­hez hasonlítható egyetlen-egy kormányra sem nehezedett. Méltóztassék nekem megmondani: mi volt az a nehéz helyzet ? Szeretném már egyszer ezt látni. Az volt a nehéz helyzet, hogy a külföldi államokkal szerződések voltak megkötve ? Hiszen, bocsánatot kérek, ez minden eddigi kiegyezési tárgyalásnál fennállott. Ez lehet oka a kiegye­zésnek, de nem lehet oka a rossz kiegyezésnek, mert a külföldi szerződésekből folyó kényszer­helyzet csak annyit involvál, hogy a kiegyezést és a közös vámterületet meg kell csinálni és fenn kell tartani, de nem involválja azt, hogy mindenáron fenn kell tartani. Más kényszerhelyzet, mint a külföldi szer­ződések, tudtommal nem volt, más ok fenn nem forgott, ez az ok pedig csak a közös vámterület fentartására áll, de nem a kiegyezés rosszasá­gára, mert ha erre is áll, akkor a t. kormány elfogadhatott volna még sokkal rosszabb ki­egyezést is, hiszen ha kényszerhelyzet van a külföldi szerződések miatt, a mint hogy taga­dom, hogy volna, akkor ennek a kényszerhely­zetnek nem tudja senki megmondani a mérté­két, hogy hol kell hát megállani. És ha ez a kényszerhelyzet, — hát, t. kép­viselő urak, bebizonyítottam a vámtarifa tár­gyalásánál, hogy ez a kényszerhelyzet a jövő­ben is fenn fog állani, ez a kényszerhelyzet nem bizonyos de jure, bizonyos azonban de facto, mert a külföldi államok nem fogják nekünk azt a kedvezményt megadni, hogy ezt a kényszer­helyzetet elő ne idézzék, ha előidézhetik, a min Ausztria maga is teljes erővel fog dolgozni. T. képviselőház! Az igen t. miniszter ur Sándor Pál t. képviselő úrral szemben reámuta­tott a szabadelviipártra. Mert ugy mondta Sándor Pál t. képviselő ur, hogy ilyen ídegyezóst a sza­badelvűpárti kormány soha, de soha el nem fogadott volna, és ha elfogadta volna, keresztül nem vihette volna. Én nem értein é])en azt a nagy animozitást a régi szabadelvű párttal szemben. A mikor a t. miniszter urak létszámát itt megnéztem és végigtekintettem a miniszteri székeken — a t. miniszter ur (Jelcel/alussy Lajos honvédelmi miniszterre mutat) nem volt benn, csak a töb­biek — konstatáltam, hogy a kabinetben gróf Andrássy Gyula szabadelvű párti volt, Darányi Ignácz szabadelvüpárti volt, gr. Apponyi Albert abban az időben szabadelvűpárti volt, Wekerle Sándor szabadelvűpárti volt, Josipovich is sza­badelvűpárti volt, tehát mindössze két olyan tagja van a minisztériumnak — mert a t. miniszter ur akkor katona volt ugyan, de mégis inkább szabadelvűpárti volt, (Derültség.) — mindössze csak két tagja van a kabinetnek, mert hiszen Grünther is szahadelvűpárti volt, Kossuth Ferencz és Zichy Aladár, a ki abban az időben nem volt szabadelvűpárti. Kossuth Ferencz függetlenségipárti volt és gr. Zichy Ala­dár néppárti. Ennélfogve mi egyformán vagyunk jelenleg a kabinetben képviselve annak az aránya szerint, hogy régebben ki volt szabadelvűpárti, ki volt függetlenségi és ki volt néppárti. Nekem mindig a szememre hányják, hogy ne beszéljek a függetlenségi pártról, hogy ha tagja voltam. Csakhogy ezt nekem nem lehet a szememre hányni, mert még ma is az vagyok. A t. miniszter urak azonban ezt a disztinkeziót nem teszik meg a szabadelvű párttal szemben. Pedig annak ép ugy tagjai voltak, sőt én a függetlenségi párt bizalmának egész mértékben nem voltam sohasem olyan letéteményese, mint akár gr. Apponyi Albert vagy Wekerle Sándor volt a szabadelvű jjárt bizalmának. Mert gr. Apponyi Albert a szabadelvűpárt bizalmából olyan állást töltött be, a mely egyik első köz­jogi méltóság. Egy hang fa középen): Nem csak a szabad­elvű párt, hanem az egész ház bizalmából! Lengyel Zoltán: Wekerle Sándor pedig miniszterelnök volt, a mi a szabadelvű pártnak a bizalmát szintén megkívánta. Gr. Andrássy 29*

Next

/
Thumbnails
Contents