Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-235

§35. országos ülés 1907 deczember 5-én, csütörtökön. 221 büntető vagy anyagi törvényt csak más törvényes intézkedéssel lehet hatályon kivül helyezni. Itt nem áll meg a vasúti pragmatikának az analógia] a, a mely csakugyan tartalmaz analógiát az életbeléptetés szempontjából, mert mindazon intézkedések, a melyek a törvény útjára tartoznak, azok a törvényben jutottak kifejezésre, de vannak olyanok is, a melyek a rendeleti útra tartoznak. Azonban soha egy biróság sem fogja elfogadni pl. azon büntetőjogi részeket, a melyek a törvényes útra tartoznak és nem fogja elfogadni, hogy ezen büntető szakaszok nem törvény utján módosíttassanak, hanem rendeleti utón; mert minden jogászember szembe fogja állitani azzal a bíróval, hogy azzal szemben van egy még élő büntetőtörvénykönyvi szakasz, azt fogja mondani, hogy élő, erős, hatályon kivül nem helyezett törvény létezik és épen azért ilyen módon nem lehet semmiféle törvényt sem hatályba léptetni, sem hatályon kivül helyezni. A t. miniszterelnök ur hiába hozza itt fel a kormányzati intézkedéseket, indemnitást, stb., a hol lehet a törvény alapján felhatalmazást adni, a jogi intézkedéseknél ezt nem lehet megcsinálni, Wekerle Sándor miniszterelnök: Az is jogi intézkedés ! Lengyel Zoltán : A t. miniszterelnök ur nagyon jól tudja, hogy közjogi és közigazgatási intézkedésről most nem beszélek szoros értelemben véve és hogy jogi intézkedés alatt nem azt értem, a mikor szembeállítom a kormányzati jogot, a gazdasági intézkedéseket a jogi intézkedésekkel. Ezen a tényen nem változtat az, hogy törvény alapján létesül a kiegyezés vagy sem, mert ez nem változtat azon a tényen, hogy itt rendeletről van szó. Ennélfogva minden része ezen intézkedésnek, a mely teljesen és tisztán a törvény útjára tartozik, a mely nem kormányzati intézkedés, annak absolute hatálytalannak kell lenni ezen intézkedés folytán. Azt hiszem, hatálytalan is, bár tudom, hogy nem fogja senki sem hatálytalanítani sem a közjogi törvény alapján, sem a kiegyezési törvény alapján, habár tudjuk, hogy a kiegyezés csak ugy jöhet létre, hogyha azt részletesen törvénybe iktatja mindkét országnak a törvényhozása. T. képviselőház ! Abban igaza van Apponyi Albert t. képviselő urnak, hogy a törvény mindent mondhat és mindent elhatározhat. Igen, de azon nem változtat ez, hogy a törvényt mégis csak törvény változtathatja meg, törvény törölheti csak el. Nem lehet azt ugy csinálni, hogy jóváhagyási intézkedéseket teszünk bele egy törvénybe, mondván, hogy a kormány majd rendeleti utón törli el a törvényt. Ez a legsajátságosabban beleütközik az alkotmányjog minden részletébe. Igenis, eltörölni lehet intézkedéseket egy szakaszban is, de meglévő intézkedéseket ilyen utón nem lehet más törvényes intézkedéssel pótolni, mert azt a születési defektust, hogy ez nem törvénytárba iktatott törvény, hanem csak felhatalmazási törvény, nem lehet pótolni! Okolicsányi László : Hogyne lehetne! (Zaj. Elnök csenget.) Lengyel Zoltán: T. képviselőház! Provizóriumot is lehet csinálni felhatalmazás és jóváhagyás alapján, de törvényt alkotni a kormánynak adott felhatalmazás alapján nem lehet, mert akárhányszor felhatalmazza is arra a törvényhozás a kormányt, az a kormány mégsem törvényt alkot, hanem csak rendeletet, a mely rendelet és egy másik rendelet közt csak az a különbség, hogy ez erősebb fajta rendelet és másik kormányrendelettel nem módosítható, hanem csak a törvényhozás ujabb felhatalmazása alapján. A rendeletből tehát ezáltal nem lesz törvény, hanem a rendeletből lesz törvény alapján kibocsátott rendelet, a mely erősebb rendelet, de mégis csak rendelet. A törvény megváltoztatására, t. képviselőház, ép olyan erejű faktor kell, mint a milyen erejű faktor azt hozta. Azt a törvényt-, a mely a kiegyezési törvényt hatályon kivül helyezi, ép olyan erejű faktornak kell meghozni és kell egész terjedelmében törvénytárba iktatnia, a milyen azt meghozta, a mig ez nem történik, addig ez a kérdés elintézve nincs, addig itten hézag marad. De a t. miniszterelnök urnak nem is volt erre a hézagra és erre a preczedensre semmi szüksége, mert ha a kiegyezési komplexumot terjesztette volna elő, akkor ép oly esélye lett volna az obstmkcziónak, mint ennél az egyszakaszos törvényjavaslatnál ; mert elhiheti a t. miniszterelnök ur, hogy ha néhány ember erről az oldalról obstruálni akart volna, ebből az egyszakaszos törvényjavaslatból ép oly kevéssé lehetett volna törvény, mint abból a nagy csomó törvényből; sőt ha a horvátok csak egymagukban is akarnak obstruálni, házszabálysértés nélkül, ezt az egy szakaszt ép oly kevéssé vihetik keresztül, mint az egész kiegyezési komplexumot. En a kiegyezés komplexumához alig szóltam volna hozzá, pedig arról már sokszor kimutattam, és hajlandó vagyok most is kimutatni, hogy mennyire sérelmes és hog}^ Magyarország soha ilyen rossz kiegyezést nem kapott és hogy ezután már nem következik semmi. . . Egy hang (balfelöl) : Kosszabb kiegyezést már nem lehet kötni! (Az elnöki széket Návay Lajos foglalja el.) Lengyel Zoltán : De lehet kötni még rosszabb kiegyezést is, mert a kvótát fel lehet emelni 99%-ig, sőt 100-ig is. (Zaj. Egy hang balfelől : Kényszerhelyzet!) Hát ki mondja azt, hogy az osztrák császár ezen eldöntési módszerével nem fog Magyarországra 99%-ot róni ? Ki mondja, hogy a t. kormány és a többség nem szavaz rá ? Ki mondja, hogy az uralkodó nem teszi azt, hogy az egyik ország népéről leveszi a terhet és rárakja a másik országra ? Ehhez is meglesz a kényszerhelyzet ! Én azt mondom a t. miniszterelnök urnak, ha a kiegyezési javaslatokat tárgyaltuk volna,