Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-235

235. országos ülés 1907 dexzember 5-én, csütörtökön. 219 gás.) Minden egyes vonatkozásban valótlan, hogy a kiegyezés nemzetközi szerződés volna. A kiegyezés az osztrák és a magyar kormány között, a melyek tudvalevőleg egy uralkodónak országait igazítják, megkötött kormányok közötti szerződés, a kormányok közötti megállapodás és ha a parlamentek elfogadják, lesz a két ország között való megállapodás, de ez akkor is ép oly kevéssé lesz nemzetközi, mint eddig. (Mozgás.) Ily vonatkozásban tehát sem nemzetközi, mert a nemzetközi szerződésnek az az alapfeltétele, hogy nemzetközi viszony legyen a két ország között, hogy diplomácziai utón köttessék a nemzetközi szerződés a kormányok között és hogy az a külügyminiszter által aláirassék, mert Magyarország a mai közösügyí állapot szerint nemzetközi megállapodást csak ugy köthet, ha azt a külügyminiszter és a két államnak egy egy képviselője irja alá. A kiegyezés tehát nem nemzetközi szerződés és ha az volna is, akkor sem volna, sőt annál kevésbbé volna változhatatlan. Hogy pedig ez mennyire megváltoztatható, erre nézve tisztelettel csak a Széll-Körber-féle kiegyezésre utalok, a mely épen igy lett megkötve és épen igy nem lett belőle törvény, mert visszautasította az osztrák Reichsrath és a kormányok uj megállapodásra léptek, a miért, istennek legyen hála, mert ebből megtanultuk, hogy az osztrákkal kötött szerződés nem nemzetközi, nem is változhatatlan, hanem a legnagyobb mértékben olyan, hogy mindig megváltoztatható, bár mindig csak a mi rovásunkra. Azzal az érvvel tehát, azt hiszem végeztem, hogy a kiegyezés nemzetközi szerződés és változhatatlan. Ha változhatatlan, nem a parlament szempontjából változhatatlan. Méltóztassék nekem megmondani, kinek a szempontjából változhatatlan ? Mondja meg a t. miniszterelnök ur, hogy a kiegyezési megállapodást illetőleg, ha a magyar parlament határozatot hozna és azt mondaná : a kiegyezési megállapodást nem fogadom el, hanem utasítom a kormányt, hogy pl. a kassá—oderbergi vasútra vonatkozólag megállapodás tekintetében uj tárgyalást kezdjen, nem kötelessége-e a kormánynak a ház ezen határozatát respektálni, hogy uj tárgyalást kezdjen ? Noha senki sem tudja előre, mi lesz az uj tárgyalás eredménye. (Nagy mozgás.) Okolicsányi László : Akkor lemond a kormány. Lengyel Zoltán : Azt, hogy megváltoztassék-e vagy nem, az, hogy ez a kormány bukik-e, vagy más,. az kérdés tárgya lehet, azonban legyünk egymással tisztában, t. képviselő urak, ez a nemzetközi szerződési vonatkozás egy tiszta kibeszélés önöknek arra, hogy ne is olvassák, ne is lássák a törvényt; pedig ez nem nemzetközi szerződés, ez nem a parlament szempontjából való dolog, az csak a kormánynak szempontja és nem országos érdekből, nem is parlamentáris szempontból, csak egyesegyedül és kizárólag a kormány szempontjából fontos, hogy a mit megkötött, azt a ház jóváhagyja. Semmiféle parlament, ország, nemzet és többség nincs megkötve abban a tekintetben, hogy ezt egészében fogadja el vagy a részleteiben olyan módosítást ajánljon, a milyen neki tetszik, és felvegye a harczot az osztrákokkal. Sőt tovább megyek — és ezt a t. miniszterelnök ur konczedálni fogja, — ha ezek a javaslatok már a Törvénytárba be vannak iktatva, még akkor sem módosithatlanok, sőt ha már a végrehajtás stádiumában vannak, akkor is felbomolhat az egész viszony, nem csak miattunk, hanem az osztrákok miatt is, mert pl. ha nem tartják meg a szerződést, mi sem vagyunk kötelesek azt megtartani, hanem visszanyerjük szabad kezünket az egész vonalon. Nem változtathatlan tehát a dolog egyetlen vonatkozásban sem, csupán a kormány köti állását hozzá, önök pedig nem akarják a kormányt megbuktatni. (tJgy van ! a haloldalon.) Én csak ezt akartam tudni, hogy ez az egyetlen-egy nemzetközi vonatkozás az egészben. (Zaj és 'mozgás.) Baloghy Ernő: Ez nemzeti vonatkozás ! Lengyel Zoltán ; T. képviselőház ! Beleütközik ez az egyszakaszos javaslat a parlamenti vitatkozásnak kötelességébe és lehetőségébe is, mert elzárja jórészben a vitatkozás lehetőségét általánosságban is, de minden körülmények között elzárja a részletekben, mert nemcsak a szavazás és a változtatás, hanem a felvilágosítás kérésének lehetőségét is elveszi, a mi a törvénymagyarázat szempontjából igen fontos, hiszen a mi felvilágosítást itt a résszleteknél kérünk, az belekerül a naplóba és vitás kérdéseknél a miniszteri nyilatkozatok és felvilágosító beszédek képezik anyagát annak, hogy a törvényjavaslat miképen értelmezendő. Lázár Pál : Később lesz vita ! i"H Lengyel Zoltán: Azt a képviselő ur sem tudja, én sem tudom, mert az egyszakaszos ugy van megcsinálva, hogy végérvényesen elintézné a dolgot, ha a ház megszavazza. Ne méltóztassék tehát mondani, hogy később lesz rá alkalom, hanem azt, hogy remélem, hogy lesz rá alkalom. (Zaj. Felkiáltások balfelöl: ígéretet nyertünk reá !) Igen fontos egy törvényhozás szempontjából, hogy a kész dolgot a kezéből puszta Ígéretre ne adja ki, mert semmi garanczia nincs ez esetben Wekerle Sándor személyén kívül, Wekerle Sándor személye pedig teljesen az uralkodótól függ. s a mely perczben őt elejtik, az ő szava e tekintetben a parlament szempontjából semmivé válik, marad az ő egyéni súlya, de akkor azt hiszem, hogy a többség már nem lenne azon felfogás mellett, ' a melyet ő akkor is ugy védene, mint most véd. (Zaj.) Most rátérek az alkotmányjogi szempontra. Azt mondják, hogy ez a javaslat az alkotmányjog szempontjából megállja a kritikát, mert épen ugy lesz belőle törvény, mint a többiből. (Zaj.) Hogy ez nem olyan törvény, mint a többi, az kétségtelen. Különben is minden törvény másféle törvény. Hogy többet ne mondjak, a mint ezt Thaly Kálmán igen t. képviselő ur nagyon jól tudja, a Rákóczit diffamáló törvény, a melyért ő annyit harczolt és a melyért harczoltam csekély 28*