Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-234

208 23í. országos ülés ÍVV7 nek mindig abba, begy a kvóta ne legyen 36.4 százalék, hanem legyen 10 százalék, ba más téren olyan előnyöket kapnak, hogy igényük, t. i. hogy a népesség arányában járuljunk hozzá, más téren kielégítést nyer. Ez egyre megy. En azt hiszem, bogy a miniszterelnök ur nyilatkozata által bebizonyítottam azt, hogy tényleg és a valóságban mi a közös költségekhez nem364, hanem 42-4 százalék arányában járulunk hozzá és hogy mi ezáltal tényleg 42-4 százalékos kvótát fizetünk. Eltekintve attól a tehertől, a mely a kvóta felemelése által az országra nehezedik, ha más szempontból is vizsgálat alá veszszük a kiegyezés többi intézkedéseit, — azt hiszem épen nem kell a Széll—Körber-íéle kiegyezéssel összehasonlítást tenni, hanem ha a jelenlegi statuskvoval, a jelenlegi tényleges helyzettel hasonlítjuk is össze azt a helyzetet, a melyet az ujabb kiegyezés létesít — ez minden tekintetben hátrányosabb lesz. Egyetlen vívmányra hivatkozik a kormány, t. i. arra, hogy nem vámszövetséget, hanem szerződést kötöttünk Ausztriával, mintha az eddigi vámszövetségnek alapja nem. lett volna szerződés, mintha két állam között akármilyen viszonyt másképen lehetne rendezni, mint szerződéssel. Ugron Gábor: Más a szerződési viszony és más a szövetségi viszony! Vlád Aurél: Bocsánatot kérek, de mi az alapja? A szövetség mi által jön létre ? Nem .szerződés által ? A ki ebben is kételkedik, . . . Ugron Gábor: Dehogy kételkedem; de ez egészen más dolog. Szerződés és szerződés között különbségek vannak. Osztályai vannak a szerződéseknek. Ealusi lovon nem kell nyargalni. Vlád Aurél: En nem mondom, hogy nincs különbség a kettő között. Az természetes. A szerződés egészen más, mint a szövetség ; csakhogy az eddigi állapotot, a vámszövetségi állapotot is csak szerződés utján létesítettük, tehát lényegileg ott vagyunk, a hol voltunk. En igazán csodálkozom azon, hogy a szerződéses formulának apasága felett itt ilyen élénk diszkusszió támadt. Azt értem, ha Homérosnak születési helye felett hét város vetekedett, de hogy egy semmitmondó formula felállításának apaságáról olyan sokan vetekedjenek, azt igazán nem értem. Azonban mégis érthetővé teszi ezt a dolgot egy körülmény, t. i. hogy mi a formulákkal megelégszünk, az, hogy a mi közönségünkre bátran rá lehet alkalmazni azt a latin közmondást: mundus vult deoipi, ergo decipiatur. T. képviselőház ! Most áttérek azokra a fontosabb közgazdasági mozzanatokra, melyek bizonyítják azt. hogy mennyire hátrányos ez a kiegyezés Magyarországra. Először is ott vagyunk a ezukor surtaxe kérdésénél, a hol eltérve attól az állásponttól, hogy t. i. a magyar termelés számára biztosittassék a magyar fogyasztás, az osztrák iparnak minden illetéktől mentesen 225.000 métermázsát ajándékoztunk oda. Ez t. képviselőház az eddigi állapothoz képest csak visszaesés. deczember h-én, szerdán. Ott van azután t. képviselőház a tarifáknak kérdése. E tekintetben a SzéU—Körber-féle kiegyezésben volt egy nagyon is lényeges intézkedés, a melynek értelmében az osztrák kormány és viszont a magyar is, a mennyiben egy külföldi államnak transito forgalomban kedvezményes díjtarifát biztosit, ugyanazon viszonylatban köteles ezt a kedvezményt a magyar áruknak is biztosítani, természetesen a transito forgalomban. T. képviselőház, ez a leglényegesebb különbség, a mely a Széll—Körber-féle kiegyezés és a mostani kiegyezés között e tekintetben fennáll. Mit jelent ez, t. ház ? Azt jelenti, hogy daczára annak az egyességnek, a melyet a két államvasút igazgatósága egymással kötött, a mely bizonyos maximális tarifát biztosit a magyar áruknak a kivitelben és viszont az osztrákoknak is, daczára annak az osztrák kormánynak joga van más külföldi államoknak a transito forgalomban nagyobb kedvezményt adni, mint a minőt mi élvezünk. Már most tekintetbe véve azt, hogy Ausztria a keleti forgalomban nem szorult a mi vasúti összeköttetésünkre, mert a galicziai és bukovinai vonalon át közvetetlen összeköttetésben áll Kelettel, ebből világosan következik, hogy Ausztria ezen jog igénybevételével a mi keleti kereskedelmünk, illetőleg kivitelünknek nyugat felé a keleti áru tekintetében halálos döfést fog adni. T. ház ! Eltekintve ettől, a Széll-Körber-féle megegyezéssel szemben hátrányosabb helyzetben vagyunk azért, mert ott magában a vámszövetségben voltak nekünk ezen kedvezmények biztositva, ezentúl pedig csak a vasúti igazgatóságok megállapodásai lesznek az irányadók. En azt hiszem t. ház, ezzel egy garancziától estünk el, mert a mit eddig a szerződés biztositott nekünk, azt most csakis a két állam igazgatóságának megállapodása adja meg és igy természetes, hogy a két állam vasutigazgatósága ettől mindig eltérhet és a bekövetkezendő miniszterválságok esetén majd alkalom nyilik az egyes osztrák államférfiaknak arra, hogy ezt a megállapodást megváltoztassák. A kvóta kérdésében jelentkező vereségért azzal vigasztalnak bennünket, hogy majd a közös államadósság konverziója alkalmával oly nyereséget fogunk elérni, hogy az azokat az anyagi hátrányokat nagy mértékben csökkenteni fogja. En bátor vagyok ezt tagadni, t. képviselőház. Először a blokk kérdésében megjegyzem, hogy a mostan létrejött megegyezés értelmében inkább az osztrák állásponthoz közeledtünk. Az osztrák álláspont az volt, hogy a megváltás 4'2%-os kamat alapul vételével történjék, a kormány által kötött kiegyezés értelmében pedig 4*325% vétetett alapul. Tekintve már most, hogy mi 1867-ben csakis méltányosságból vállaltuk magunkra, nehogy az osztrák állam a túlnyomó terhek súlya alatt összeroskadjon, ezt a hozzájárulást ; tekintve, hogy az adósság, illetve a kamathozzájárulási kötelezettség elvállalása idejében a 7%-os szelvények levonása után azok az adósságok, a me-