Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.
Ülésnapok - 1906-234
234. országos ütés 1907 deczember h-m, szerdán. 207 áldozata e kiegyezésnek. Szem elől tévesztünk azonban két fontos dolgot és pedig a következő két fontos dolgot: hogy t. i. nemcsak 2%-kal emeljük fel a kvótát, hanem elismerjük annak az osztrák álláspontnak jogosultságát, a mely a kvóta viselését a népesség arányához akarja kötni. (Ellenmondás.) Be fogom bizonyítani, hogy nemcsak elismertük az osztrákok ez áUáspontját, de tényleg honoráltuk ezt az osztrák álláspontot és tényleg lényegileg és valóságban nemcsak 2%-kal emeltük fel a kvótát, de 8%-kal, (Mozgás.) és tényleg nemcsak 364 kvótát fizetünk, de valóságban 42-4 a kvóta. (Ellenmondás.) A kiegyezési tárgyalások rendjén és a kiegyezési javaslatok által az osztrákoknak nyújtott előnyök által igenis mi abban a szituáczióban vagyunk, hogy nemcsak elvileg ismertük el az osztrák álláspont helyességét, de tényleg annak megfelelőleg is áldozunk a közös költségekre. Be fogom bizonyitani. Ugron Gábor: Nehéz lesz! Vlád Aurél : Mindenek előtt hivatkozom az osztrák képviselőház kvótabizottságának nuncziumára, a melyben a következő passzus van (olvassa) : »Auch der weiteren Forderungen der österreichischen Deputation, das Beitragsverhältniss der beiden Staaten nach der durch die Volkszählung zu ermittelnden Bevölkerungsziffer festzustellen, wonach die auf österreich entfallende Quote 576 und die ungarische Quote 424 Prozent betragen würde, ist insofern Rechnung getragen worden, als in Gemässheit der bezogenen übereinstimmenden Erklärungen der beiden Herren Ministerpräsidenten vom 16. v. M. zwischen den beiden Regierungen für allé Fälle eine Herabsetzung der österreichischen Beitragsquote um zwei Prozent in Aussicht genommen worden ist. Diese Vereinbarung erfolgte nach den Ausführungen des Herrn ungarischen Ministerpräsidenten prinzipiell auf der Grundlage des Populationsschlüssels und im Verhältnisse zur Bevölkerungsziffer, allerdings unter billiger Berücksichtigung gewisser Vorteile, die aus den bestehenden besonderen Verhältnissen für den einen oder den andern Teil sich ergeben mögen. Die Deputation des Reichsrathes begrüsst die prinzipielle Anerkennung ikres Standpunktes mit Genugtuung.« Buzáth Ferencz: A magyar nunoziumot olvassa fel! Vlád Aurél: En be fogom bizonyitani épen a miniszterelnök ur beszédével, hogy nemcsak nincs megczáfolva, hogy nemcsak elvileg lett elismerve, hanem tényleg honorálva is lett az osztrák álláspont. Ezt épen a miniszterelnök ur szavaival fogom bizonyitani. (Zaj.) Wekerle Sándor miniszterelnök: Ha kiforgatja szavaimat. Vlád Aurél: Nem fogom kiforgatni, hanem hiven fogom czitálni a miniszterelnök ur szavait. Mikor először olvastam az osztrák kvóta-küldöttségnek ezt a nuncziumát, magam is kételkedtem abban, vájjon tényleg igy történt-e. Utána néztem és áttanulmányoztam a miniszterelnök urnak október hó 16-án tartott beszédét, hogy meggyőződjem arról, vájjon tényleg elismerve lett-e az osztrák álláspont elvi tekintetben, mert az osztrák kvóta-küldöttség is azt mondja, hogy elvileg lett elismerve az osztrák álláspont helyessége. A miniszterelnök ur beszédéből arról győződtem meg, hogy nemcsak elvileg lett elismerve, hanem tényleg honorálva lett a kiegyezési tárgyalások során az osztrákok ezen követelése és hogy tényleg más kompenzácziókkal a magyar hozzájárulás nem 36'4%-nak, hanem körülbelül a népesség arányszámának megfelelően 44-4%-nak felel meg. (Zaj.) A miniszterelnök ur ugyanis október 16-án a következő kijelentést tette a kvótakérdésben (Halljuk ! Bálijuk! Olvassa) : »A kvótára nézve kijelentem azt az álláspontomat, hogy a most elfogadott kvótát én a jövőre nézve is maximálisnak tartom, mert ezáltal t. képviselőház, lényegileg az jut érvényre, hogy a népesedés arányában viseljük a kvótát. Ha a most megállapított kvótához hozzászámítom azokat az egyoldalú előnyöket, a melyeket Ausztria élvez, azt hiszem, ott állunk a népesedési arány kulcsánál.« Mi ennek a nyilatkozatnak az értelme ? Az, hogy azért tekinti a miniszterelnök ur maximálisnak ezt a 36'4%-os kvótát, mert a kiegyezés Ausztriának biztosított más egyoldalú . . . Wekerle Sándor miniszterelnök: Ezt nem mondtam. Vlád Aurél: Bocsánatot kérek, szó szerint azt mondta : ha a most megállapított kvótához hozzászámítom azokat az egyoldalú előnyöket stb. Ennélfogva mi ennek az értelme, mikor az mondatik, hogy ha a 36'4%-os kvótához hozzászámítom azon egyoldalú előnyöket, melyeket ez a kiegyezés Ausztriának biztosit, akkor ott vagyunk a népesedési aránynál ? Ez beismerése annak, hogy mi tényleg a népesség arányában járulunk hozzá a közös költséghez. Wekerle Sándor miniszterelnök: De nem, hogy jogilag e szerint lennénk kötelezve. Ez nincs beismerve. Vlád Aurél: En azt hiszem, hogy a miniszterelnök ur nyilatkozatában több van, mint a jogalap beismerése, mert a miniszterelnök ur beszédéből az tűnik ki, hogy tényleg is igy van, mert a többi egyoldalú előnyök által, melyek Ausztriának biztosítva vannak, mi is a népesség arányában járulunk hozzá a kvótához. Már pedig, ha én tényleg hozzájárulok, már ez a tény maga után vonja, hogy a jogi alapnak a helyességét is elismertem, különben nem járultam volna hozzá, hogy Ausztriának ilyen előnyöket nyújtsak. Wekerle Sándor miniszterelnök: Akkor a nemzetiségi kérdésben is a tényleges helyzetet tessék jogi alapnak elfogadni. Vlád Aurél: T. képviselőház ! En azt hiszem, hogy ez a hasonlat nagyon sántit. Különben is nem sokat adok az olyan jogra, a melyet nem tudok érvényesíteni; az a jog maradhat papiroson is és azt hiszem, az osztrákok bátran beleegyez-