Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-233

233. országos ülés 1907 deczember 3-án, kedden. 185 levonni azt a konzékvencziát, hogy tehát ez a törvényjavaslat a magyar alkotmányosság elveinek teljesen megfelel, azt hiszem, igazán nem lehetséges. Egyáltalában, t. ház, az alkotmányellenességnek fogalma nem olyan könnyen definiálható. Erre nézve hivatkozom egy nagy angol tudósra, a ki iparkodott igen röviden megállapitani azt, hogy tulajdonképen mikor alkotmányellenes egy törvény. És látni fogja a t. ház, hogy ezen alkotmányellenesség relativ fogalom, különböző országokban különbözőképen lehet definiálni az alkotmányellenességet. Nem lehet abszolút definicziót alkotni, a melyet azután rá lehetne szabni minden ország alkotmányosságára, hogy minden törvényalkotás alkalmával bebizonyítani lehessen, hogy az illető javaslat alkotmányos-e vagy alkotmányellenes. Dicey: ^Bevezetés az angol alkotmányjogba* czimű munkájában, a melyre a t. koaliczió nagyon sokszor hivatkozott, a mikor még ellenzék volt és küzdött a nemzeti jogokért, hivatkozott erre a könyvre többek közt Andrássy Gyula gróf belügyminiszter is ... . (Felkiáltások bal fel öl: Most is küzdünk! Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Bocsánatot kérek, azt mondtam, hogy akkor küzdöttek, de nem mondtam, hogy most nem küzdenek. Csak azt emiitettem, hogy erre a könyvre sokan hivatkoztak és azt hiszem, hogy ezt a könyvet tekintélynek fogják elismerni. Azt mondja ez a könyv (olvassa): »Az alkotmányellenes kifejezésnek, törvényre alkalmazva, legalább három különböző jelentése van, a szerint, hogy milyen alkotmányra vonatkozólag használják. Először, ha angol törvényre alkalmazzák, egyszerűen azt jelenti, hogy a szóban levő törvény ellenkezik az angol alkotmány szellemével, ele nem jelentheti azt, hogy törvénysértés, sem azt, hogy érvénytelen.« Tehát maga az angol tudós az angol alkotmányra nézve azt mondja, hogy Angliában egy törvényre csak akkor lehet mondani, hogy alkotellenes, ha a közhangulatban az a meggyőződés gyökerezik meg, hogy ez ellenkezik az angol alkotmány szellemével. Tehát tetszik látni, milyen tág definicziót ad az angol törvényhozásra vonatkozólag. A franczia törvényhozásra vonatkozólag azt mondja (olvassa): »Ha oly törvényre vonatkozik, a melyet a franczia parlament fogadott el . . . Elnök: Méltóztassék a tárgyhoz közeledni! Goldis László: Igen t. képviselőház! Én be akarom bizonyítani szerény tehetségem szerint, hogy ez a javaslat ellenkezik a magyar alkotmánynak igazi szellemével, ellenkezik az alkotmányossággal és azt gondolom, t. ház, az én nézetem szerint ez a legfontosabb ennél a törvényjavaslatnál. Eontos az is, hogy többet fizetünk-e néhány millióval, de azt a néhány milliót még azután is megvehetjük Ausztrián, KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XIV. KÖTET. ha abban a helyzetben leszünk, hogy azt tehetjük, a mit akarunk. Ha azonban alkotmányunkon engedünk csorbát ütni, akkor ezt sokkal nehezebb helyreigazítani. Ezért a t. ház engedelmével egész komolyan iparkodom nézeteimet kifejteni és ezért hivatkozom olyan nagy tekintélyre, mert ez sokkal súlyosabban esik a mérlegbe, mint ha tisztán a magam nézeteit fejteném itt ki. A franczia törvényre vonatkozólag azt mondja ez az angol tudós, olyan törvényre vonatkozólag, a melyet a franczia parlament elfogadott, hogy pl. oly törvény, mely az elnök hatalmát meghosszabbítja, ellenkeznék az alkotmánynyal. Ez nem szükségképen azt jelenti, hogy a szóban levő törvény érvénytelen, mert épen ugy bizonyos, hogy . , . Elnök: Másodszor figyelmeztetem a szónokot, hogy ne térjen el a tárgytól. Mindahhoz, a mit a kéjiviselő ur mond, a napirenden lévő törvényjavaslatnak semmi köze nincsen. Tessék azt a magyar alkotmány szempontjából bírálni. Goldis László : Épen arra akartam áttérni, hogy ezen analógiák szerint vizsgálódás tárgyává tegyem a javaslatot a magyar alkotmány szempontjából. Őszintén szólva sokat törtem rajta a fejemet, hogyan lehet defineálni, miképen lehet a magyar alkotmány szempontjából azt mondani egy törvényre, hogy az alkotmányellenes. És rájöttem arra, hogy Magyarországon ez leginkább abban nyer kifejezést, hogy az a törvény politikailag nem czélszerű. Közjogi helyzetünknél és különösen azon viszonynál fogva, melyben Magyarország Ausztriával van, szerény véleményem szerint az alkotmányosság kritériumát nálunk az képezi, hogy valamely törvény politikailag czélszerű-e vagy nem. Allitom, hogy az előttünk fekvő egyszakaszos törvényjavaslat politikailag nem czélszerű. Igaz, hogy a külföldi szerződéseket rendesen nem is terjesztik a ház elé tárgyalás végett, igaz, hogy azokon nem lehet változtatni, hanem azokat egyszerűen be kell czikkelyezni, a mi rendesen egyszakaszos törvényjavaslat által történik; csakhogy t. ház, az adott esetben nem egyszerű szerződésről van szó. Az előttünk fekvő, vagy Polónyi szerint az előttünk nem fekvő törvényjavaslatokban nemcsak kereskedelmi szerződésről, hanem igen fontos állami belügyekről van szó, olyanokról, a melyekhez más körülmények között egy idegen államnak semmi köze nincsen. A hajószállitási adóra, annak miképen való kezelésére, annak életbeléptetésére vagy megszüntetésére idegen államnak soha, semmiféle befolyása nem lehet; legalább alkotmányosan nem. Szó van az államnak némely adóságairól, tehát olyan dolgokról, a melyeket soha nem kísérlettek meg Magyarországon alkotmányos tárgyalás nélkül rendezni. Ha arra az alapra helyezkedünk, hogy egyszerű felhatalmazási tör24