Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-233

184 233. országos ülés 1907 XXXVI. t.-cz., az 1889 : XX. t.-cz., és az 1886 : XXXIII. t-cz. Ezekben, t. ház, el is végeztem annak kimutatását, hogy azok, a kik hivatva lettek volna megvédeni az egyszakaszos törvényjavaslat alkotmányosságát, mikép gondolták ezt megvédhetó'nek. Következik most, hogy mérlegeljük e kijelentéseket. Én Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter úrral szemben nagyon nehéz helyzetben vagyok, mert tulajdonképen nem tudom, mit lehet megczáfolni, mivel Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter úr csak azt mondta, hogy nem lehet törvényellenes dolog, ha törvényt hozunk, mert a törvényeket nem rőffel mérik. Ha egyedül e szavakkal be lehet bizonyítani azt, hogy ez az egyszakaszos törvényjavaslat nem törvényellenes, akkor én nem tudom, miről ne lehetne bebizonyítani, hogy nem törvényellenes. Az államtitkár úr fejtegetésére szintén nem kell hosszabban kitérnem, mert hisz ő is kitért a magyarázat elől. 0 csak azt vitatja Polónyi képviselő úrral szemben, hogy miután nem is kérik a beczikkelyezést; ez az egyszakaszos törvényjavaslat nem alkotmányellenes. Ebben a dologban, t. ház, én inkább az államtitkár ur álláspontján vagyok, mint Polónyi t. képviselő ur álláspontján; mert hiszen én is azt gondolom, tényleg igaza van az államtitkár urnak abban, hogy ha az összkormány egy rendeletet ad ki egy felhatalmazási törvény alapján, akkor a biró — nem mint Polónyi Géza t. képviselő ur mondotta — nem fogja végrehajtani, hanem ellenkezőleg én is abban a hiszemben vagyok, hogy a biró köteles lesz azt a rendeletet végrehajtani. Ez azonban még nem judicziuma annak, hogy az a felhatalmazási törvényjavaslat, a mely a rendelet kiadására feljogosította a kormányt, nem alkotmányellenes. Arra tehát, hogy az egyszakaszos törvényjavaslat alkotmányos, az alkotmányosság elveinek teljesen megfelel, nem bizonyíték az. a mivel az államtitkár ur Polónyi Gréza t. képviselő urnak állítását akarta, és pedig szerintem sikerrel, czáfolni. Az igen t. előadó urnak szép magyarázatára térve, én bátorságot fogok venni magamnak arra, hogy azoknak a törvényeknek, a melyekre az igen t. előadó ur hivatkozik, czimeit felolvassam. Mert ő igen bölcsen csak ártörvényeknek számait czitálta, de czimeit nem. Én nem azért czitálom, hogy az idő teljék, hanem azt hiszem, ha ezeket a czimeket felolvastam, ki fog tűnni két dolog: először azokban a törvényekben tényleg nem arról van szó, a miről most szó van, t. i. nem felhatalmazási törvényről, hanem épen az illető törvények beczikkelyezéséről, nem áll tehát az, a mit az igen t. előadó ur bizonyítani akart, hogy t. i. ez a törvényjavaslat ugyanolyan, mint ezek meg ezek a törvények, a deczember 3-án, kedden. melyeket czitált. Ezekből a czimekből ki fog tűnni, hogy nem hasonló természetűek azok a törvények, a melyekre az igen t. előadó ur hivatkozott. Földes Béla előadó: Hasonlóak! Goldis László: De még inkább ki fog tűnni az, hogy sokkal kisebb jelentőségűek, ugy, hogy nem lehet összehasonlítást tenni és a szőnyegen levő törvényjavaslatnak alkotmányosságát azokkal a törvényekkel semmiképen sem lehet bizonyítani. Tehát a t. ház becses engedelmével fel fogom olvasni a törvények czímét és pedig időszerinti sorrendben. (Olvassa): »Az 1884: VI. törvényczikk az 1884. évi február hó 18-án Francziaországgal kötött kereskedelmi egyezmény beczikkelyezéséről.« Elnök (csenget): Kérem a képviselő urat, legyen szíves hangosabban beszélni, vagy közelebb jönni, mert a gyorsiroda részéről jelentés jött, hogy nem hallani a szónokot. Szíveskedjék talán közelebb jönni. (Megtörténik.) Goldis László: Az 1885:

XXVI. törvényczikk az 1884. évi április hó 9-én Francziaországgal kötött hajózási egyezmény beczikkelyezéséről. Az 1886. évi XXXIII. törvényczikk az Egyiptom pénzügyei rendezése ügyében Londonban 1885. márczius hó 18-án kötött nemzetközi egyezménynek és a Londonban 1885. Julius hó 25-én kelt nemzetközi nyilatkozatnak beczikkelyezéséről. Az 1889. évi III. törvényczikk a Zanzibarral 1887. évi... Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat, ne tartózkodjanak a terem közepén, magam sem hallom a szónokot; kérem, méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Goldis László: ... augusztus hó 11-én kötött kereskedelmi és hajózási egyezmény beczikkelyezéséről. Az 1889: XX. t.-cz. a Szuezcsatorna iránt Konstantinápolyban 1888. október hó 29-én kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről. És t. ház, az utolsó az 1889 : XXXII. t.-cz. a Luxemburggal 1888. november hó 12-én Hágában a szegény-jog kölcsönös biztosítása iránt kötött államszerződés beczikkelyezése tárgyában. Hát, t. képviselőház, én azt hiszem, hogy ebből mindenki láthatja először azt, hogy tényleg az igen t. előadó ur hibásan hivatkozott ezekre a törvényekre, amikor azt akarta bizonyítani, hogy ezekhez a törvényekhez hasonló a most előttünk fekvő törvényjavaslat, mivel ez a törvényjavaslat nem beczikkelyezósről szól. Sőt ellenkezőleg, a kormány épen kijelenti a javaslat indokolásában, hogy távol áll tőle kérni azt, hogy ezek a törvényjavaslatok beczikkelyeztessenek. De azután világos az is, hogy ezek a törvények, amelyekre az igen t. előadó ur hivatkozott, olyan kis értékűek, oly sokkal kevésbbé fontos, hogy azokkal az osztrák Keicnsratban képviselt országokkal való kiegyezést összehasonlítani, azt hiszem, nem lehet és abból