Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-228

228. országos ülés 1907 november 27-én, szerdán. S állítását lehetségesnek és kívánatosnak is tartottam, de természetesen fentartom magamnak azoknak a körülményeknek szigora megítélését, a melyekhez különösen idő tekintetében a bank felállítása kötve van. Az az általános hang, hogy a bank így meg amúgy rossz, nem jelent semmit. Tudjuk, hogy olyan bank még nem volt a világon, a melyet ne szidtak volna, a minthogy nem volt még olyan kormány, a melyet ne szidtak volna. (Igaz ! ügy van !) Ha azonban közelebbről vizsgáljuk a dolgokat, akkor látjuk, hogy ez a közös jegybank — az Ítélet objektivitása szempontjából ezt nem lehet figyelmen kivül hagyni — mindenekelőtt kiválóan telj esitett egy nagy feladatot, t. i. igen komolyan, igen szigorúan vette valutapolitikai szerepét. Az osztrák-magyar bank ma 1400 millió koronán felül rendelkezik aranyfedezettel, holott az az összeg, a melyet a kormánytól kapott, összesen 542 millió koronának felel meg. Sokkal jelentékenyebb ez az összeg, mint az egész német birodalom ban, a melynek 60 millió lakosa és sokkal nagyobb ipara és kereskedelme van. A német birodalmi bank utolsó kimutatása szerint november 7-én az aranykészlet 7304 millió márka volt. Ezzel szemben az osztrák-magyar bank készletében 1429-4 millió korona áll. (Igaz! ügy van!) De még egyet kell említenem. Az osztrák-magyar bank 1892-tól kezdve több mint 1800 millió aranyat adott a közforgalomnak, a mi az ország külkereskedelme és váltóárfolyamának szabályozása szempontjából kiváló fontossággal bir. Ezért objektíve merem állítani, hogy a bank ebben a tekintetben kötelességének megfelel. (Helyeslés.) De megfelelt abban a tekintetben is, hogy nem áll az a sokszor hangoztatott szemrehányás, hogy az osztrák-magyar bank óriási nagy kamatlábakkal dolgozik. Az osztrák-magyar banknak általában véve alacsonyabb a kamatlába, mint a német birodalmi banknak, a mely — ismételve mondom — olyan ország bankja, a melynek ipara és kereskedelme sokkal magasabb polczon áll, mint a magyar és osztrák ipar és kereskedelem. Csak néhány adatot vagyok bátor felemliteni. (Halljuk !) 1906-ban az osztrák-magyar bank kamatlába volt 433%, a német birodalmi banké 5'15%, 1905-ben az osztrák-magyar bank kamatlába volt 3 '7%, a német birodalmi banké 3'82%, 1904-ben az osztrákmagyar banké 3-50%, Németországé 4'23%. Tehát ha az utolsó évekre visszamegyünk, ha visszamegyünk az utolsó tiz évre, kivétel nélkül azt találjuk, hogy az osztrák-magyar bank ebben a tekintetben nem állapította meg a kamatlábat oly fokon, hogy az a két állam gazdasági viszonyainak nem felelne meg. De nem tudom, hogy a közös bank még politikai szempontból is nem viselte-e magát aa alkotmányellenes korban olyan korrekté, mint egyikmásik intézet. (Igaz! Ugy van l balfelöl. Egy hang a szélsőbaloldahn: Elég szégyen a magyar intézetekre ! Zaj.) Pikantériából elmondom azt az egyet, hogy márczius 15-ikén az osztrák-magyar KÉPTH. NAPLÓ 1906 1911. XIV. KÖTET. bank kitűzte a nemzeti lobogót, ellenben egyes magyar intézetek csak a lojalitási klauzulával ellátott április 11-ikén tűzték ki. (Igaz! ügy van! Mozgás.) Áttérve azonban arra, hogy mi szükséges abból a szempontból, hogy egy magyar bankot létesítsünk, bátor vagyok a következőket megjegyezni. (Halljuk!) A legnagyobb nehézség, a melytől a kormány egyes tagjai félnek az, hogy Magyarországnak kedvezőtlen fizetési mérlege lehetetlenné teszi az egészséges valutát. Én bátor vagyok ezzel a felfogással egyenesen szembeszállani és talán sikerül is ezt a tévedést, ezt a babonát megczáfolnom. (Halljuk!) Az bizonyos, hogy a mi fizetési mérlegünk kedvezőtlen, sőt nagyon kedvezőtlen volna, ha Magyarország külön fizetési terület és Ausztria külön fizetési terület volna. Ha Ausztria külön fizetési terület, akkor Ausztria fizetési mérlege inkább mutatna aktivitást, a mennyiben a kamatok és a tőketörlesztés czimén az évi tartozás 287 millió lenne, ezzel szemben kapna Magyarországtól 230 milliót, tehát a különbség körülbelül 50 millió lenne és, hogyha hozzáveszszük a külkereskedelem kedvező alakulását, nagyon valószínű, hogy Ausztria fizetési mérlege teljesen aktiv volna, tehát Ausztria mindenesetre igen kedvező helyzetben volna. Ellenben hogy áll Magyarország ? Magyarország fizetési mérlege, illetve tőke- és kamattartozása a külfölddel szemben 350 millió korona, ezzel szemben áll egynéhány millió, talán 4—5 millió korona. Ez mindenesetre igen súlyos tétele a mi gazdasági életünknek. Mindamellett azonban bátor voltam kifejezni azt, hogy én csak gazdasági babonának tartom azt, ha a fizetési mérleget, mint akadályt állitjuk oda. (Helyeslés.) Annak tartom egyszerűen azért, mert ma a külforgalom, a külkereskedelem oly jelentékeny, oly nagy, hogy azt készpénzzel kiegyenlíteni egyáltalában nem lehet. Sem mi nem tudjuk, sem más államok nem tudják; egyetlenegy állam, még a leggazdagabb állam sem volna képes azt keresztülvinni. Mikor kell tulaj donképen készpénz 1 Most legjobban látjuk, az utolsó események, fájdalom, eléggé megvilágítják a dolgot. Látjuk, hogy időről-időre, napokra vagy hetekre támad egy — úgynevezett — run, roham, hogy támad nagy kereslet készpénz után, de ennek akármilyen fizetési mérleg mellett, akár aktív, akár passzív legyen a fizetési mérleg, minden állam ki van téve, Ennek legjobb bizonyítéka a pénzpiacz mai betegsége, midőn Angliának, amelynek fényes fizetési mérlege van, aranyat kinál Oroszország, vagy legalább szó volt róla, hogy Oroszország fog neki aranyat kölcsön adni, a mely Oroszországnak fizetési mérlege igen kedvezőtlenül alakul. Látjuk ebből azt, hogy azon nehézségek, a melyek a készpénznek beszerzése körül felmerülnek, a fizetési mérleggel mindenesetre összefüggésben vannak, de ez, mondom, múló jelenség, előfordulhat, akárhogy alakul is a fizetési mérleg, 2