Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-231

231. országos ülés 1907 november 30-án, szombaton. 117 Horváth József (marosujvári): Mert bízunk a kormányban. Sándor Pál: Ausztria gunykaczaja közt kötötték meg a kiegyezést. (Nagy mozgás és ellenmondás.) Hajlandó vagyok bebizonyítani, azokkal a bangókkal, a melyeket onnan túlról hallunk, bogy Ausztria gunykaczaja közt köttetett meg ez a kiegyezés a mi érdekeink ellenére. Simkó József: Nem áll. Sándor Pál: Meglehet, hogy a t. képviselő ur nem igy hiszi. Horváth József (marosujvári): Obstruálnak ellene odaát. Sándor Pál: A függetlenségi párt az önálló vámterület alapján állott, és senki sem kényszerithette arra, hogy kiegyezést csináljon. A függetlenségi párt épen elveire való hivatkozással követelhette volna a paktum alapján a kölcsönösséget Ausztriától. (Nagy mozgás.) Követelhette volna azon az alapon is, hogy Ausztria rákényszeritette Magyarországot a külföldi szerződések által, hogy kiegyezést kötni kell, és nem Magyarország jóakarata csinálta meg e kiegyezési szerződést; (Zaj balfelöl.) bocsánatot kérek, egészen bátran hivatkozhattak volna az alaptételeikre, a melyek megtiltják a függetlenségi pártnak, hogy 67-es alapon kiegyezést és kvótaemelést csináljon. Azt mondhatták volna: tűrjük a közösséget 1917-ig, de nagyobb áldozatokat tőlünk ne követeljenek. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Iszonyú kár lett volna. Ernszt Sándor: A Lipótvárosban a legjobban kívánták! Sándor Pál: Gróf Apponyi Albert vallásos közoktatásügyi miniszter ur, a mikor átvette a koaliczió az uralmat, azt mondta, hogy a fikcziók és a hatalmi köntösben pompázó hazugságok kora lejárt. Akkor mondta ezt, a mikor a koaliczíó miniszterei megjelentek itt a házban. Szeretném, ha e szép mondás márványba vésetnék, hogy mindenki lássa, hogy a fikcziók és hatalmi köntösben pompázó hazugságok kora lejárt. Vizsgáljuk csak ezt a szerződési formát, a mely voltaképen a kiegyezésnek »um und auf «-ja, mint a német mondja, a melylyel vezetni akarják a függetlenségi pártot, hogy elfogadja a többi nehéz vívmányokat, a hogy önök nevezik. Ha tehát önök erre a formára oly nagy tekintettel vannak, hát vizsgáljuk meg egyszer ezt a szerződési formát. Ezt a szerződési formát elfogadta elsősorban a függetlenségi párt, másodsorban az alkotmánypárt, harmadszor a néppárt. Mind a hárman megegyeznek ebben a formában, hogy majd 1917-ben okvetlenül át fogunk térni az önálló vámterület tényleges állapotára. A függetlenségi párt részéről ez egy óhaj, és épen olyan formula volt, mint az 1899 : XXX. t.-cz., a melyet, mikor megcsináltuk, ép igy tudtuk, hogy az önálló vámterületet nem fogjuk megkapni annak alapján, a mint ez a formula is, a melyet most iktatunk be a kiegyezésbe, olyan formula, melyről mindnyájan tudjuk, hogy 1917-ben nem fogunk áttérni az önálló vámterület tényleges állapotára. (Elénk ellenmondások balfelöl,) Ferdinándy Béla: Dehogy nem! Én tudom, hogy áttérek! Sándor Pál: Hát adok önnek alkalmat, hogy már most megvalósíthassa a t. képviselő ur. Az alkotmánypárt azon az alapon áll, hogy bár a közös vámterületet kívánja, mégis elfogadja ezt a formulát, mint a mely biztos alapja a jövő gazdasági szeparácziónak Ausztriától. Hát az alkotmánypártban nem volna meg az a karakter, hogy nem fogadná ezt el abban a pillanatban, mihelyt tudná, hogy itt az önálló vámterületre lépünk át ? Fel lehet-e azt tételezni egy Andrássy Gyula grófról, a ki mindig mintaképe volt a hazafiságnak, a tisztaságnak és a karakter fensőbbségének . . . Horváth József (marosujvári): Még sem támogatja! Sándor Pál: ... el lehet-e azt képzelni, hogy beleegyezését adja, hogy itt törvénybe iktassuk az önálló vámterületet, mikor ő az ország boldogulása érdekében csakis a közös vámterületet akarhatja? (Élénk ellenmondások.) A néppárt . . . Förster Ottó : Nono! (Élénk derültség.) Sándor Pál: T. képviselőtársaim, ne haragudjanak előre; önökkel ma nem lesz bajom. Csak azt akarom jelezni, hogy ott vannak 48-asok . . . Rakovszky Béla : Ma nincs! Sándor Pál: Az én tudomásom szerint igen . . . Rakovszky Béla: Rosszul tudja! Sándor Pál : ... és vannak 67-es alapon álló párttagok. Mind a kettő akarja ezt a formulát, pedig nem mind a kettő akarja az önálló vámterületet 1917-re. Rakovszky Béla: Azért meg fog történni a nép akarata 1917-ben. Elnök: Csendet kérek! Ne méltóztassék közbeszólásokkal zavarni a szónokot. Ezt tiltja a házszabály. Sümegi Vilmos: Nem lehet ezt zavarni! Elnök: Sümegi képviselő urat rendreutasítom. Sándor Pál: Az egész koaliczió tehát elfogadja az egyedül üdvözítő gazdasági igét, az önálló vámterületet 1917-re. Hát már olyan jámbor nem vagyok, hogy elhigyjem, hogy önök is abban a véleményben vannak, mindnyájan, alkotmánypárt, meg néppárt, meg függetlenségi párt, hogy az önálló vámterület 1917-ben létrejön. (Élénk felkiáltások : De igen !) Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter : A jog tiszta fentartásával! Buzáth Ferencz: Ha akarjuk, meglesz!