Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.
Ülésnapok - 1906-199
10 199. országos ülés 1907 október 12-én, szombaton. félretéve csinálja meg az uj választási törvényt és annak alapján ejtse meg az uj választásokat. Markos Gyula : Ne gyanúsítsa Hentallert! Mezőfi Vilmos: Saját szavai a Nap czimű újságból, a melynek tudósító]a előtt Hentaller ezt a nyilatkozatot tette. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Azt is tudni óhajtaná a közvélemény, mi való a hírlapok által közölt ama nyilatkozatból — a melyet én mesének tartok, de czáfolásra alkalmat kívánok adni, — hogy állítólag a király a belügyminiszter ur egyik kihallgatása alkalmával, a mikor a belügyminiszter arra akarta rávenni, hogy az általános választási jog egyik elvét, a titkosságot ejtse el, (Zaj. Derültség.) a király ezt mondta volna : »Csak nem fogom magamat egész Európa előtt blamálni.« (Derültség és zaj.) Nagy Emil: Ez képviseli a népet! Mezőfi Vilmos: Epén ezek az ellenőrizhetetlen, meg nem czáfolt közlemények keltik fel a parlamenten kívül álló tömegekben azt a hitet, hogy itt mesterséges taktikázás folyik arra nézve, hogy az általános választói jogról szóló törvényjavaslat minél későbbre halasztassék. En épen azért szolgálatot akarok tenni a kormánynak, a mikor ezeket a híreket, a melyek a parlamenten kívül állók lelkében talajra találtak, elmondom és alkalmat adok a kormánynak arra, hog}? megezáfolja és végre tiszta bort öntsön a pohárba, mondja meg nekünk, mikor akarja és fogja az általános titkos választói jogról szóló törvényjavaslatot előterjeszteni? (Nagy zaj.) Mert teljesen indokolatlannak nem mondható ez a bizalmatlanság. 1905 őszén Gautseh báró akkori osztrák miniszterelnök, bejelentette az osztrák parlamentnek, hogy az általános titkos választói jogról szóló törvényjavaslaton dolgozik és azt az osztrák parlament elé fogja terjesztem. Rá hat hónapra, 1906. február 23-án, az osztrák miniszterelnök öt törvényjavaslatot terjesztett az osztrák képviselőház elé. Előterjesztette az általános választási jogról szóló törvényjavaslatot, előterjesztette a választási eljárásra vonatkozó törvényjavaslatot, előterjesztette a szavazás és a gyülekezés szabadságát biztosító törvényjavaslatot, előterjesztette a választások feletti bíráskodásról szóló törvényjavaslatot, végre ötödiknek előterjesztette az Alsó-Ausztriában kötelező választási jogról szóló törvényjavalatot. És ez az oly ellentétes elemekből álló osztrák képviselőház rögtön tárgyalás alá vette ezt az öt törvényjavaslatot és 1907. január 26-án megjelent az osztrák hivatalos lapban, mint szentesitett törvény, az általános, egyenlő és titkos választási jog. (Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) Markos Gyula : Nekünk szánt orvosság volt az! Mezőfi Vilmos: Sőt 1907. június 20-án már az uj törvény alapján megejtett választások után egybegyűlt az általános választási jog parlamentje. Tehát, t. képviselőház, Ausztriában egy és fél év elég volt ahhoz, hogy a törvényjavaslatokat bejelentsék, kidolgozzák, előtérj eszszék, elfogadják és azok alapján uj parlamentet válaszszanak. Egy hang (a baloldalon) : De ott nem volt darabont kormány, mint nálunk! (Zaj. Elnök csenget.) Mezőfi Vilmos : Ha tehát ez Ausztriában lehetséges volt, akkor indokolt a türelmetlenség és nem jogtalan a tömegeknek ama követelése, hogy Magyarországon is ugyanezt a gyorsaságot miért nem alkalmazták. (Zaj a baloldalon.) De, t. ház, van még egy másik ország, a mely reakczionárius, maradi ország : Oroszország, a hol három törvényjavaslatot fogadtak el és tárgyaltak... (Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) ... le azóta a választási jogról. S szégyen bevallani, mind a három jobb, mint a mienk. Nagy Emi! : Miért nem megy oda % Ifj. Madarász József: Nem eresztik be. (Zaj a baloldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Menjen vissza.) Hódy Gyula: A Szabad Szónak van jegye egész a határig ! (Derültség. Zaj. Elnök csenget.) Mezőfi Vilmos : Azért nem megyek ki Oroszországba, t. képviselő urak, mert nekem ugyanannyi jogom van ebben az országban élni, mint önöknek, sőt nekem ugyanannyi jogom van ebben a képviselőházban beszélni, mint önöknek. Azt az örömet tehát, Nagy Emil urnak és társainak, hogy Oroszországba menjek, nem fogom okozni, (Zaj a baloldalon.) hanem igenis küzdeni fogok ebben az országban és ebben a parlamentben azért, hogy ez az elhagyott, jogfosztott, letiport magyar nép joggal, szabadsággal és kenyérrel bírjon. (Zaj a baloldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Szegény magyar nép ! Zaj. Elnök, csenget.) Mezőfi Vilmos: Küzdeni fogok épen most, a mikor azt látom, hogy az a politika, a melyet Nagy Emil képviselő ur is képvisel, ezt a népet a nyomorhoz vezeti. Nagy Emil: Jöjjön a kerületembe, agyonveretem ! Mezőfi Vilmos: A keresztényi szeretet eme fellángolása hoz gratulálok. De, t. ház, érthető is a vágyakozás a parlamenten kivül álló és itt nem képviselt tömegek részéről az általános, titkos, egyenlő választói jog iránt. Akik emlékeznek arra a trónbeszédre, a melyet a magyar király, mint osztrák császár, 1907. Julius 20-án elmondott az osztrák Reichsrath megnyitó ülésén, azok csak fájdalommal nélkülözhetik azt a mély szocziális érzéket a mi trónbeszédeinkből. Az általános választói jog alapján egybegyűlt parlament elé szükségesnek tartotta a király a nép bajainak igaz orvosszereit odavinni. Elmondta az osztrák császár, hogy annak, az általános választói jog alapján egybegyűlt osztrák parlamentnek első feladata kell, hogy legyen, hogy a közigazgatást egyszerűsítse, az aggkori ellátást biztosítsa, az éjjeli munkát eltörölje. Nálunk erről szó sincs még. Második feladata kell hogy legyen (Zaj a bal- és szélsőbaloldalon.) a parasztság terheinek megváltása, a bányák államosítása, .... (Zaj. Elnök csenget.)
