Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-199

199. országos ülés 1907 október 12-én, szombaton. 11 Elnök: Kérem a képviselő urat, talán még sem tartozik ide az a kérdés, hogy mit mondott az osztrák császár az osztrák parlament megnyitása alkalmával Ausztriában a magyar általános titkos választói jogról. Tessék szorosan a tárgyhoz ragaszkodni. (Helyeslés.) Mezőfi Vilmos: Arra akartam, t. elnök ur, hivatkozni, hogy az általános választói jog parlamentjében szocziális törvényalkotásokat jelentenek he, de nálunk erről szó sincsen. (Felkiáltások: Hát a mwikásbiztositás!) Én tehát nem csodálkozom azon, hogy az október 10-ilri nagy tüntetés lezajlott. Nem csodálom, hogy az a jelszó jár ma szájról-szájra, Magyarországon .... Horváth József (marosujvári): Jogot a népnek, kenyeret a péknek ! (Derültség.) Mezőfi Vilmos: ... hogy nem lesz addig nyugalom ebben az országban, a mig az általános egyenlő titkos választási jog törvénybe iktatva nem lesz. Kovács Ernő: Azután még kevésbbé lesz. Barta Ödön : A nyugalom a halál. Mezőfi Vilmos: Nincsen a világon olyan szűkkeblű választójog, mint a mienk. Nincsen a világon olyan ország, a melyben annyi volna a jogtalanok száma, mint nálunk Magyarországon. Még az ausztráliai szigetországokban is minden 21 éves állampolgárnak meg van adva az általános, egyenlő és titkos szavazati jog. (Zaj.) Francziaországban száz franczia polgár közül választójoga van 28-nak, Belgiumban 33-nak, Angolországban 16-nak, a német birodalomban 22-nek, Poroszországban 18-nak, Ausztriában 27-nek, Olaszországban 7-nek és Magyarországon 6-nak. Zlinszky István : Az is sok! (Derültség.) Mezőfi Vilmos: Ezután következnek a Balkánállamok. Azt is bizonyitja a statisztika, hogy Magyarországon 2,200.000 húsz évnél idősebb férfimunkás közül csak 48.111 bir szavazati joggal, tehát az összes munkásnépnek csak két százaléka. A kisvagyonu kispolgárság 774.000 tagja közül csak 127.000-nek, vagyis 16 százaléknak van szavazati joga, mig a vagyonos osztály 82 százaléka bir Magyarországon választójoggal. HÓdy Gyula: Le a vagyonos osztálylyal! Mezőfi Vilmos: Ilyen körülmények között, mikor közel 60 éve nem változott Magyarországon a választási jog, holott ezen 60 év alatt több nemzedék nőtt fel, uj vágyakkal uj törekvésekkel, uj szenvedélyekkel (Felkiáltások jobb felől: Ez az! A szenvedélyek/), mikor ezek a vágyak és törekvések ebben a parlamentben soha hanghoz jutni nem tudtak, ne csodálkozzunk, ha döngetik e parlament kapuit. Sőt, ha véletlenül a sors különös szeszélye folytán valaki. . . Nagy Emil: És a koaliczió kegyelméből. (Zaj. Elnök csenget.) Brediceanu Koriolán: Itt van, hallgassuk meg ! Mezőfi Vilmos: Nagy Emil képviselő ur a választókat igen kevésre becsüli, ha azt tételezi fel róluk, hogy azok, a kik, mint a választók képviselői itt benn ülnek, akár a koaliczió, akár más hatalo: "és/ kegyelméből ülnek itt. A ki itt ül, az bizonyára választói akaratából ül itt. Nagy Emil : Előszobázott a pártkörben. Pető Sándor: Azért szabad interpellálnia. Mezőfi Vilmos: Ha személyeskedni akarnék — pedig ezt nem akarom, mert ez nem szokásom — én is elmondhatnám, . . . (Mozgás és zaj.) Elnök ". Csendet kérek ! Mezőfi Vilmos: . . . hogy a t. képviselőháznak nem egy magas tényezője — nem előszobázott nálam, hanem szükségesnek tartotta, hogy velem, mint egy nagy pártnak vezérével, tárgyalásokba bocsátkozzék, azért, hogy annak a nagy pártnak tagjai az alkotmányos küzdelemben a koaliczió mellé álljanak és azt az alkotmányvédelemben győzelemre segitsék. (Mozgás a baloldalon.) Egymást támogattuk. S ha én köszönhetek valamit a koalicziónak, ugyananmdt köszönhet, de többet a koaliczió nekem és pártomnak. T. ház ! Jogos és érthető az, hogy bizalmatlan Magyarország népe. Jogos és érthető, hogy Magyarország népe ma már mindenre képes az általános, egyenlő és titkos választó jogért. Érthető ez akkor, a midőn azt látjuk, — és ezt nem fogja megczáfolni és letagadni senki — hogy Magyarországból esztendőről-esztendőre százezernyi ember vándorol ki (Mozgás.) és hogy ez a parlament 1867 óta semmi olyast nem tudott megalkotni, a mi ezen kivándorló tömegeket képes lett volna itt tartani. (Mozgás és zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Akkor, t. ház, a midőn megczáfolhatatlan tény az, hogy Magyarország termőföldjének egy harmadrésze, mintegy 17 millió hold, kötött birtok, a melyen a nép terjeszkedni nem tud, a melyből a néj> egy talpalattnyit megszerezni nem tud... (Ellenmondások balfelől.) Okolicsányi László : Nem tud, mert a vezéreik kirabolják őket! Mezofä Vilmos : ... és a midőn ezen parlamenttől hiába várja, hogy olyan törvényeket alkosson, a melyek a 11 millió föld nélküli magyarországi földmivesnépnek a földhöz való jussát ki tudják elégiteni : akkor indokolt és jogosult a tömegeknek türelmetlensége és vágya, hogy itt egy uj törvényhozás gyűljön össze uj felfogással, uj törekvésekkel. Egy olyan törvényhozás, a mely olyan törvényeket alkosson, a melyek a népet földhöz, kenyérhez juttassák. Midőn azt mutatja a hivatalos statisztika hogy 1870 óta máig évről-évre átlag 3500 önálló magyar kisgazda ment tönkre ; hogy 1870-től máig több mint százezer önálló magyar kisbirtokossal lett kevesebb a gazdák száma . . . Barta Ödön : És ugyanannvi oláh birtokossal lett több ! Mezőfi Vilmos: ...akkor ne tessék csodálkozni azon, hogy a földmives munkásnép, a kisgazda nép az általános egyenlő és titkos választói jogot áliitozza. (Mozgás és zaj.) Abban a hitben és meggyőződésben él az a jogtalan nagy tömeg a par-