Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-205

205. országos ülés 1907 október 29-én, kedden. 85 cziának egyik vezére volt, kibukott, és a ki tiz évvel ezelőtt egy politikai beszédért, a melyet nem képviselői minőségében, hanem azelőtt, mielőtt megválasztatott volna, tartott, hat heti fogságra Ítéltetett. Az Ítélet jogerős volt és daczára annak, hogy két-három czikluson át képviselője volt a Reichsrathnak, senki sem kérte mentelmi jogának a felfüggesztését és még a jogerős Ítélet sem hajtatott végre vele szemben, mert az Ítélet őt politikai vétségért sújtotta, íme, t. képviselőház, a reakezionárius Ausztriában igy kezelik a mentelmi jogot. Nálunk, t. képviselőház, kizárnak és kidobnak egy képviselőt és meggátolják képviselői hivatása teljesítésében és a mikor ez az ügy a mentelmi bizottság elé került, akkor a képviselőház nem tartja ezt az ügyet sürgősnek. Igen ám, de Juriga mentelmi jogának felfüggesztését ugyebár sürgősnek tartotta a ház ? Mire mutat ez a szellem, t. képviselőház ! De tovább megyek és még egy klasszikus esetet hozok fel, a mely jellemzi azt a szellemet, a melyet vezető féríiaink itt nálunk képviselnek. Köztudomású dolog, hogy a legutolsó pótválasztás alkalmával Belényesen Lukács László képviselőtársunk nagy többséggel győzött. A mikor ez az ügy a függetlenségi pártban szóba került, annak a pártnak vezére akkor azt mondotta, hogy: őrizetem alá veszem a belényesi kerületet és gondom lesz rá, hogy azt visszahódítsam. (Felkiáltások balfdől: Nagyon jó ! Nagyon helyesen tette !) Ha, t. képviselőház, egy pártvezér és nem egy miniszter nyilatkozik igy, akkor az egészen más elbírálás alá esik ; de a mikor a miniszter mint pártvezér azt mondja, hogy gondjaim alá veszek egy kerületet, mit érthet a miniszter szavai alatt mást az a közigazgatási tisztviselő, mint azt. hogy a miniszter azt akarja, hogy azt a kerületet minden eszközzel vissza kell hódítani ? És mit jelent ez még más szempontból is ? Tekintettel arra, hogy az ügy a biráló-bizottságnál van, azt jelenti, hogy : az én óhajom az, hogy a bírálóbizottság azt a választást megsemmisítse. (Ellenmondások.) Ezt is jelentheti. (Nagy György közbeszól.) Elnök : Kérem Nagy György képviselő urat, ne méltóztassék utasítani a biráló-bizottságot; a biráló-bizottság függetlenül működik és bizonyára tudni fogja, hogy miképpen ítélkezzék. Vlád Aurél: És még egy ügyet hozok fel, t. ház, a mely szintén nagyon jellemzi közállapotainkat. Megtörtént az, hogy a függetlenségi párt egyhangúlag elhatározta, hogy üdvözli a tárkányiakat, hogy üdvözli azt a községet, a mely fütykössel verekedett a függetlenségi eszme érdekében, azokat a tárkányiakat, a kik közül többen felgyújtogatták a görög-katolikus püspöknek kazlait csak azért, hogy alkalma legyen a választási elnöknek beavatkozni. Üdvözlik azokat a tárkányiakat, a kik csendőri fedezet mellett brutalizálták a többi választókat.. . Egy hang (balfelől) : Egy szó sem igaz ebből! Azokat fogták el a csendőrök ! Vlád Aurél : Mikor egy nagy országos párt, a mely számbeli többségénél fogva hivatva van arra, hogy egyedül vegye kezébe a kormányhatalmat, mikor egy ilyen országos párt, mondom, üdvözletet küld azoknak, a kik ilyen dolgot elkövetnek, bocsánatot kérek, mit jelent ez mást, mint bátorítást arra, hogy majd ha újból alkalom lesz reá, akkor még jobban csináljátok, derék legények. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Vlád Aurél : Mikor látom ezt a szellemet és tudom azt, hogy a törvénykezés és közigazgatás terén a legnagyobb önkény uralkodik (Ellenmondások.) — ezt önök is sokszor hangsúlyozták mint ellenzéki párt, mióta pedig kormányra kerültek, nemhogy javultak volna a viszonyok, sőt ellenkezőleg a leghatározottabban állithatom, hogy minden téren nap-nap után sülyedünk (Elénk ellenmondások.) — mikor látom ezt, akkor igazán ironikusnak tűnik fel nekem, ha alkotmánybiztositékokról beszélünk, ha az alkotmánybiztositékra vonatkozó törvényjavaslatot terjesztünk be, a mikor legelső sorban az alkotmány biztosítása terén az volna a teendő, hogy igazi alkotmányt csináljunk, hogy olyan alkotmányt csináljunk, a mely ha megtámadtatik, húsz millió magyar állampolgárnak támogatására számithat, nem pedig csak egy uralkodó osztály támogatására. (Zaj.) Bredieearsu Koriolán : Ezt akarjuk ! Vlád Aurél : Ez volna az igazi alkotmánybiztositék, egy olyan alkotmánynak a létesítése, a melynek megsértése minden állampolgár életérdekeinek megsértését jelentené. Én azonban a belügyminiszter ur által beterjesztett alkotmánybiztositéki javaslatokban ennek még a nyomát sem látom, sőt bátran állíthatóin, hogy daczára ezen papirosalkotmánybiztositékoknak, jövőre az abszolutisztikus kormányzatnak nálunk ép oly könnyű keze lesz, ép oly jó dolga lesz, mint volt a múltban. (Zaj.) Ha alkotmánybiztositékról beszélünk, akkor nem arról kellene-e első sorban gondoskodnunk, hogy a törvényeknek uralma minden téren biztosittassók ? Akkor nem kellene-e első sorban arról gondoskodnunk, hogy legyen gyülekezési, egyesülési jogunk, hogy tudja minden állampolgár, hogy mihez van joga, hogy hol és mikép gyakorolhatja kardinális állampolgári jogait ? Ezekről azonban hallgatunk, erről tudni sem akarnak, mert egy rendezett államban, a hol ezen a téren rendezett viszonyok vannak, nem volna az osztályuralom megtartható. Inkább nem kodifikáljuk e szerint Magyarország alkotmányát, inkább lehetőséget nyújtunk arra, hogy egy jövendő Kristóffy ismét betiltsa a képviselők beszámolóit, mint történt akkor, a mikor Fabriczius szétkergette a képviselőházat. (Zaj.) Hiszen tudják, hogy megtehette. Ha megteszik alkotmányos miniszterek is akkor, a mikor munkásokról és rólunk van szó akkor minden ellenőrzés nélkül kezelik ezeket a