Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.
Ülésnapok - 1906-203
56 203. országos ülés 1907 október 23-án, szerdán. tiszta rablóbandák. Az egyetlen mód arra, hogy a maczedóniai kérdés megoldást nyerjen, a territoriális ethnikai felosztás. Nagyon szomorú, hogy azon perczben, a mikor Aehrenthal és Izvorszky tárgyaltak Bécsben ezen jegyzék dolgában, a melyet a Balkán-államokhoz intéztek, olyan borzasztó mészárlások történtek Maczedóniában. Csak két esetet mondok el. (Halljuk! Halljuk!) Van egy kis falu Maczedóniában, Brodacz, ez annyit tesz, kis Brod. Egyszer egy bolgár banda felhívta a falut, hogy térjenek át a bolgár egyházba, az exarchátusba. A szerbek nem exarchisták, hanem patriarchisták. Mihelyt pedig a szerbek áttérnek az exarchátusba, akkor mindjárt bolgároknak tekintik őket. Ezt a falu nem vette komolyan, hanem csak fenyegetésnek tekintette. Az a szegény nép szépen elment Üszkübbe, a vásárra, hol mindenféle marhákat bevásárolt a mezőgazdaság számára, a bolgár csapat utánuk ment és lemészárolta őket, majd a faluba törtek be és ott is mindenkit lemészároltak. Egy hét múlva azonban a szerbek egy másik faluban, Dragoszavban felfegyverezték magukat és volt egy nagyon véres csata. És mi történt ? Jött a rendes török katonaság és még azokat is lemészárolta, a kik addig életben maradtak. Hát ez valóban botrány. Botrány, hogy a czivilizált Európa közepén ilyesmi történhetik. Ezeknek az állapotoknak nem szabad igy tovább fennmaradniok. (Zaj.) Ezen a bajon segiteni kell. Ezek a botrányos állapotok nem egy-két hónap óta tartanak, hanem már négy éve állnak fenn. Valahányszor ezek a csaták, összeütközések sorra kerülnek, mindig emberi vér folyik ott. Erre csak az lehet a válasz, hogy a nagyhatalmaknak a bajon radikálisan kell segiteni és a maczedóniai kérdést radikálisan megoldani a territoriális, ethnikai felosztás által. Epén most hirdették ott ki az igazságügyi reformokat, de a porta valóban blamálta magát, midőn azt mondta, hogy egy jogi fakultást fog Szalonikiban létesiteni, mert ez beismerése annak, hogy Maczedóniában eddig nem volt biró, a ki a joghoz értett volna. Ezt az állapotot nem lehet tovább tűrni, hanem szükséges, hogy ezen territoriális, ethnikai felosztásban olyan nemzetiségi birok legyenek, a milyen nemzetiségiek ott tömegesen laknak. Tehát kell, hogy legyen ott bolgár, szerb és görög biró. Ha ezt nem valósítják meg, akkor hiába fognak ott jogi fakultást létesiteni : a maczedóniai csapatok tovább is fogják ontani az embervért. (Zaj.) A nagyhatalmaknak legelső kötelességük volna az, hogy egészséges adminisztratív állapotokat létesítsenek, hogy ezek a népek békében élhessenek. És akkor, ha elérkezik a pillanat, a mikor a keleti kérdésben végérvényesen dönteni kell, ez könynyebb lesz. Mikor a maczedóniai és balkánfélszigeti állapotokról szólok, lehetetlen figyelmen kivül hagynom a boszniai és herczegovinai állapotokat. (Halljuk ! Halljuk !) Azt hiszem, azt konozedálni fogja a ház és a magyarság (Mozgás. Zaj.), hogy Bosznia és Herczegovina okkupácziója Ausztriával közös ügyünk. Nem lehet ignorálni, hogy azért, a mi Boszniában és Herczegovinában történik, Magyarország is felelős, mert Magyarország kapcsolatban áll Ausztriával, a mely kifejezést talál a bosznia-herczegovinai okkupáczióban is. Természetesen, Boszniában nincsenek olyan mészárlások, mint Maczedóniában. Megtörténik ugyan, hogy egyik vagy másik osztrák zsandár lemészárol egy-egy bosnyákot, de az okkupacziónális kormány nézete szerint ez nem határoz. (Zaj.) A fő az, hogy ott nincsenek bandák és nincsenek csapatok. Van azonban más valami: (Halljuk! Halljuk!) óriási elégületlenség van Bosznia-Herczegovinában; 28 éven át Ausztria egyetlen egy ellenzéki lap megjelenését sem engedélyezte Boszniában. Csak tavaly engedte meg, hogy ellenzéki lapok is megjelenhessenek. Azonban mi volt ennek a következménye? Az, hogy a szerkesztőket egymás után lecsukják, a mi természetesen megtörténik más országokban is. De sem nálunk, sem másutt nem történik meg az, a mi gúnyja a czivilizácziónak, hogy sajtóvétségért ott a lapszerkesztőket vasra verik ; (Derültség.) sajtóvétség miatt, hogy ha elitélnek egy szerkesztőt, azt vasra verik és a közönséges rablókkal együtt bezárják. (Mozgás.) Mondok egy konkrét esetet. (Halljuk ! Halljuk !) Ez az eset az, hogy Smail Aga, Csemalovics, egy mohamedán, régi nemes családból való elegáns művelt fiatalember, a ki a tanulmányait Gráczban végezte, főszerkesztője egy lapnak, a melynek neve : Musszabatt. Sajnálom, hog}* nem hoztam el, hogy látták volna, arab betűkkel, cirill betűkkel és latin betűkkel van nyomtatva. Ez a fiatal ember a főszerkesztő. Földesúr. Vannak jobbágyai, minők hajdan Magyarországon voltak, mert az osztrák czivilizáczió 30 éven át még el nem törölte BoszniaHerczegovinában a jobbágyságot. (Mozgás.) Ez a fiatal ember czikket irt és ezért elitélték, a többiekkel együtt eltöltendő vasbüntetésre. A második instanczia, a felsőbb biróság elengedte neki a vasbüntetést, és kissé leszállította a büntetést, de mindenesetre megbüntette. De mondják meg, járja-e az, hogy azt művelt embert, a ki nagyon szenved gyomorbajban, a kiről orvosilag is be van bizonyítva, hogy beteg, olyan nedves, katonai kazamatába dugják rablókkal és tolvajokkal? Az a szegény ember azt kérte, minthogy beteg, legalább azt engedjék meg neki, hogy külön ágyiruhát hozathasson és ne feküdjék olyan ágyiruhán, mint a többiek. Kérte: orvosilag be van bizonyítva, hogy beteg vagyok, nagyon szenvedek gyomorbajban, kérem, adjanak legalább kórházi kosztot. De nem engedték meg neki, hanem azt mondták, hogy ugy kell élnie, mint a rablóknak és tolvajoknak. És ezért nemcsak Ausztria felelős, hanem Magyarország is, mert ez közös ügy. Elnök (hosszasan csengd) : A t. képviselő ur egy interpellácziót jegyzett be a monarchiánk és Oroszország által a Balkán-áUamokhoz közösen