Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-203

203. országos ülés 1907 intézett jegyzék tárgyában. (Halljuk / Halljuk !) Az én tudomásom szerint Bosznia-Herczegovina miatt jegyzék nem intéztetett, a t. képviselő ur tehát eltávolodott a tárgytól. Kérem ennélfogva, sziveskedjék a tárgyhoz szólani. (Helyeslés.) Polit Mihály : Kérem, nem fogom többé a t. házat ezzel a témával terhelni. Bredieeanu Koriolan : Ez az egy is elég volt! Polit Mihály: Még csak néhány szót mondok és befejezem beszédemet. A viszonyok a Balkán-félszigeten nagyon szomorúak. Mondhatom, hogy az egész Balkán forrongásban van. Tökéletes a forrongás ugy Szófiában, mint Belgrádban, Maczedóniában, Görögországban. A mi minap történt Belgrádban, nemcsak jellemző, hanem nagyon is kritikus. Pasics miniszterelnök a szerb király meghagyása folytán elnapolta a szkupstinát minden ok nélkül. A mikor megkezdte az ukáz felolvasását, minden oldalról hangzott: Le vele ! Nem kell nekünk ! Ott is létrejött egy ellenzéki koaliezió fiatal radikálisok, naczionalisták vagy liberálisok és progresszivisták közt. Mindezek a mai kormány ellen vannak és Pasiosnak jóformán el kellett szöknie a szkupcsinából. Mikor ő és a kormány képviselői eltávoztak, akkor egy képviselő inditványt tett, hogy menjünk az udvarhoz, menjünk a királyhoz panaszkodni ezen csiny ellen. Akkor felkelt egy nagyon értelmes ember a szószékről, dr. Vinkovics — különben milliomos — és azt mondja: nem fogunk mi menni az udvarhoz, mert a bűnös nemcsak Pasics, hanem bűnös az udvar is. (Zaj.) Ez nagyon jellemző, és azt lehet mondani, hogy Szerbia ma forrongásban van. A mint mondám beszédem elején, Magyarországra nézve mindaz, a mi a Balkán-félszigeten történik, nagyon komoly, mert Magyarországnak jövő fejlődése kapcsolatos a Balkán-félsziget fejlődésével. (Igaz I Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ezt Kossuth Lajos mondta, és ezt tavaly a függetlenségi párt képviselői is belátták. Magyarországnak nemcsak joga, hanem kötelessége is a magyar kormánytól számonkérni, hogy vezeti azon politikát, a mely a Balkán-félsziget viszonyait érinti. Mindezeknél fogva bátor leszek a következő interpellácziót felolvasni (Halljuk ! Halljuk !) : Interpelláczió a m. kir. miniszterelnök úrhoz monarchiánk és Oroszország által a balkáni államokhoz közösen intézett j egyzék tárgyában, tekintettel a maczedóniai véres zavargásokra: 1. Mily módon és mily alakban érvényesítette a magyar kormány azon befolyást, mely neki a törvény által biztosítva van monarchiánk külügyeinek vezetésére, azon alkalommal, mikor nemrégen monarchiánk és Oroszország közösen azon jegyzéket intézték a balkáni államokhoz, mely a maczedóniai véres zavargásokra vonatkozik ? 2. Hajlandó-e a magyar kormány, élve azon joggal, melyet neki a törvény monarchiánk külügyi vezetésére biztosit, odahatni, hogy Maczedóniában az ottani népek, nevezetesen a bolgárok, szerbek és görögök közti territoriális felosztás folytán KÉPVH. NAPLÓ 1906—1911. XIII. KÖTET. október 23-án, szerdán. 57 tartós állapotok teremtessenek az adminisztráczióban, nevezetesen pedig, hogy a tervbe vett igazságügyi reformok alkalmával a bíróságoknál az illető nemzetiségekhez tartozó birák a naczionális nyelv felhasználása mellett alkalmaztassanak ? 3. Hajlandó-e a magyar kormány oda hatni, hogy Bosznia- és Herczegovinában az eddig ott büntetésül alkalmazott vasra való verés általában, nevezetesen pedig sajtóügyekben elitélt hirlapirók ellen ne alkalmaztassék, hanem ezen törvény eltöröltessék. (Helyeslés.) Azon konkrét esetben pedig, hogy sajtóvétségért elitélt Imail Aga Csematovicscsel, mosztári lakossal embertelenül bántak, ugy hogy egészsége és élete veszélyben van, a szükséges informácziók beszerzése után odahatni, hogy iránta a czivilizált államokban beteg elitéltek irányában követett humánus bánásmód alkalmaztassék. Elnök : Az interpelláczió kiadatik a miniszterelnök urnak. Ki következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Lorkovics Iván ! Lorkovics Iván (horvátul beszél). Elnök : Az interpelláczió kiadatik a horvátszlavon-dalmát miniszter urnak. Szólásra következik ? Csizmazia_Endre jegyző: Dr. Bozóky Árpád! Bozóky Árpád: T. ház ! Előrehaladván az idő, nagyon rövidre fogom interpellácziómat. Abban a meggyőződésben vagyok, hogy a horvát-szlavón képviselő urak eljárása ellenkezik a mi alkotmányunkkal. Nevezetesen a nemzetiségi egyenjogúságról szóló törvény 1. §. azt mondja : »A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar lévén, a magyar országgyűlés tanácskozási és ügykezelési nyelve ezentúl is egyedül a magyar.« Igaz, hogy az 1868 : XXX. t.-czikknek 59. §-a a horvát-szlavon-dalmátországi képviselőkre nézve azt a kivételt állapítja meg, hogy ezek a horvát nyelvet is használhatják . . . MllZSa Gyula." Az anyanyelvet! Csak azt mondja ! Tehát lehet a német is ! Bozóky Árpád : ... a horvát nyelvet is használhatják, azonban az 1868 : LXIV. t.-cz. későbbi keletű és ennek a törvénynek 29. §-a már magyarázván ezt a horvát törvényt, azt mondja, hogy a képviselők az országgyűlései saját anyanyelvükön is szólhatnak. Hát különbség van. t. képviselőház, a között, hogy a horvát nyelvet is használhatják, és a között, ha azt mondjuk, hogy horvát nyelven is szólhatnak. Talán ugy kellene az előbbi törvényt magyarázni, hogy Írásban és szóban használhatják a horvát nyelvet; de ezen kifejezés alatt, hogy »szólhatnak horvát nyelvem, csakis az élőszóval való használatot lehet érteni. -: j T. képviselőház ! Harrnincznyolcz esztendőn keresztül a horvát-szlavón kiküldöttek mindig igy magyarázták a törvényt és soha nem kívánták azt, hogy beszédeik a naplóban horvát nyelven örökittessenek meg; sőt, miután ők komolyan részt akartak venni a törvényhozás munkájában (Ugy 8