Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-227

227. országos ülés 1907 november 26-án, kedden 365 Polónyi Géza: Eszein ágában sincs. Elnök: Polónyi képviselő urat rendreutasítom. (Helyeslés.) Itt képviselő és képviselő közt nincs megkülönböztetés és az elnök mindenkivel szemben egyaránt fogja az ő elnöki kötelességét teljesíteni. (Helyeslés.) Polónyi Géza: Hiszen én nem tettem egy árva szó megjegyzést sem. (Derültség.) Éber Antal: Ártatlan bárányka! Farkasházy Zsigmond: Én a szólásszabadság legfontosabb biztositékának azt tartom, hogy senki sem rendelkezhet az egyes képviselők jogával a tekintetben, hogy mikor kerülnek szólásra. Ezt egészen preczize és strikte állapítja meg a házszabály és azért vagyok bátor kérni, hogy a legalaposabban méltóztassék ezen kérdést megvitatni és az eddigi gyakorlat szerint eldönteui, mert inezidentaliter, esetleg hangulatok szerint megállítani, hogy kik szólhatnak ilyenkor, nem volna helyes, mert ez igen veszedelmes preczedenst szolgálhatna. Elnök : Kíván valaki szólni ? Polónyi Géza: A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: A házszabályokhoz? Tessék! Polónyi Géza: Távol állt tőlem a szándéka is annak, hogy ezen kérdésnél itt felszólaljak, mert most a felszólalások könnyen félremagyarázhatok. Nincs is semmiféle szándékom ezen indítvány ellen, a mely most tétetett, bármit is szólani. Méltóztassék belátásuk szerint cselekedni. A házszabályok értelmezéséhez kívánok azonban szólani, még pedig azon egyszerű okból, hogy mint kisztorikumot elmondjam, hogy a házszabályok ide vonatkozó rendelkezésével t. i. hogy megállapittatott az, hogy bizonyos kérdések egyszerű szavazással döntetnek el és hogy meghatároztatott a szónokok száma, hogy a napirendhez való felszólalás csak négy szónoknak engedtetik meg, annak idején igenis biztosítani szándékoztunk azt, hogy az ellenvéleménynek is legyen módja megnyilatkozni, mert máskülömben, ha a házszabályok ugy interpretáltatnának, a hogy azt az igen t. elnök ur most akarja magyarázni, az következnék be, hogy az elnök ur vagy bárki tesz egy napirendi propozicziót, és a négy pártoló lefoglalván a négy helyet, az ellenvélemény megnyilatkozásának még a lehetősége is kizáratnék. Ilyen házszabályt mi nem szerkesztettünk soha és különösen nem abban az időben, a mikor mi paktumos házszabályt csináltunk. Igenis egyenesen biztosítani akartuk azt, hogy a mellette szólók közül kettőnek és az ellene szólók közül kettőnek véleménynyilvánítása lehetővé tétessék. A ki ellenkezőleg akarja magyarázni a házszabályt, az a szólásszabadság ellen követne el vétséget. Felteszem a t. házról és az elnök úrról, hogy ezt elkövetni nem akarja. Elnök: Nagyon köszönöm a t. képviselő urnak, hogy ezt a feltevést szíves volt hangoztatni. (Derültség). Tökéletesen igaza van. De én előttem egyszersmind a házszabályok 250. §-a is áll, a mely kötelességemmé teszi, hogy én a házszabályok helyes értelmezése felett őrködjem. T. Farkasházy Zsigmond képviselő ur . . . Lengyel Zoltán: Tisztelt képviselő ur! (Derültség.) Elnök: ... mikor felolvasta a házszabályok 210. §-át, annak csak második bekezdését olvasta fel. Kikerülte figyelmét az, hogy a 210. §. folyománya a 207. §-nak, a mely ekként szól: (Olvassa) »A napirendre kitűzött tárgy feletti tanácskozás megkezdetvéu, attól eltérve stb.« Farkasházy Zsigmond (közbeszól: Halljuk! Jtalljuk!) Elnök : A 208. §. szerint: »Minden tárgy felett előbb az általános vita kezdődik.« A 209. §. az általános vitáról megírja, kinek van az első szava, és a 210. §. fel nem olvasott része ekként hangzik: (Olvassa) »A többi tagok szólás végett az ezzel megbízott jegyzőknél íratják fel magákat. Szólásra előjegyzésnek azonban csak az illető tárgynak a napirendre történt kitűzése után* — tehát napirendre kitűzött tárgynak tárgyalásáról van szó — »a ház nyílt üléseiben van helye. Az előjegyzés a szólók jegyzésére kirendelt napijegyzők által eszközlendő a jelentkezés sorrendjében. A tárgyaláskor a feljegyzés sorrendjében hivatnak fel az illetők szólásra, még pedig olykép«, stb. Tehát nyilvánvaló, hogy nem a napirend megállapításáról van szó. Különben t. képviselőház,... Lengyel Zoltán: Erőszakosság! (Zaj.) Elnök: Lengyel képviselő urat rendreutasítom. Távol áll tőlem az erőszakoskodás, (Helyeslés.) de én kötelességemet mindenféle terrorizmus ellen, még Lengyel Zoltán terrorizmusa ellen.is tudom e helyen teljesíteni. (Élénk helyeslés.) Én tökéletesen méltánylom — és meg vagyok győződve arról, hogy a t. ház, valamint a képviselő urak is a legnagyobb méltányossággal számba fogják ezt venni — ós elismerem azt is, hogy ez jogos és méltányos kívánság, de az én hatalmam itt tovább nem terjed. Ha a t. ház ekként határoz, természetes, hogy ez a határozata a t. háznak ez irányban reám nézve mértékadó lesz. Különben ebből kiviláglik, hogy én akkor, mikor így értelmeztem a házszabályokat, helyesen jártam el, és távol állott tőlem, hogy bárkinek a szólásjogát érintsem. (Helyeslés.) Kíván valaki szólani ? Lengyel Zoltán: A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: Kérem. Lengyel Zoltán: T. képviselőház! Az elnök ur valóságos felfedező utat kellett hogy tegyen a házszabályokban, a melyek szerint ki lehet azt magyarázni, hogy a napirendhez ellenzéki felszólalásnak nincs helye. Ugyancsak az elnök ur interpretácziójával a ház határozatának tárgyává