Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-227

227. országos ülés 1907 álló kötelességeknek pontos teljesítésére. (Élénk helyeslés és éljenzés a baloldalon és a középen.) Miskolcz városának eredetileg színmagyar lakossága a fejlődéstől elválaszthatatlan bevándor­lás folytán igen sok idegen elemmel szaporodott, de azokat mindig magába olvasztotta, saját ké­pére alakította át és megmagyarositotta, ugy hogy Miskolcz város lakossága, bár többé nem szín­magyar, de hazafiságában nem áll mögötte egyetlen városnak sem. Azt hiszem, ennek a körülménynek köszönhetjük azt, hogy 1848-ban, a midőn meg­alkottatott a népképviselet, Miskolcz városa két képviselő küldésének jogával ruháztatott fel. Hogy Miskolcz városa mindig hazafiasán érzett, annak illusztrálására csak két aprólékosabb körülményt említek fel, a melyek azonban, néze­tem szerint, nagyon jellemzők. (Halljuk ! Halljuk !) Az egyik az, hogy midőn 1848-ban a horvát invázió és a nemzetiségek lázadása folytán zászlóaljak fel­állítására volt szükség, a honvéd zászlóaljak egyik legvitézebbje, a híres vörös-sapkás zászlóalj, Mis­kolczon kapta első önkénteseit. (Éljenzés a bal­oldalon.) a másik pedig az, hogy Magyarországon Miskolcz városa emelt először szobrot Kossuth Lajosnak. (Éljenzés balfelől.) Ezek után azt az ígéretet teszem, hogy az a fontos, lélekemelő feladat, a mely a magyar törvényhatóságokat a művelt világ összes önkor­mányzati testületei közt az első helyre érdemesiti, Miskolcz városában egy hű, tántoríthatatlan, hazafias harczossal fog szaporodni. (Élénk helyeslés.) Elfogadom a javaslatot és kérem a t. házat annak elfogadására. (Élénk helyeslés és éljenzés a baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti az előadó urat. Az előadó ur nem kívánván szólni, a tanácskozást befeje­zettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Miskolcz ren­dezett tanácsú városnak törvényhatósági joggal felruházásáról szóló törvényjavaslatot általános­ságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, a közigazgatási bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) Azt hiszem kijelenthetem, hogy a képviselő­ház a törvényjavaslatot általánosságban a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Felkérem Vertán Endre jegyző urat, szíveskedjék a törvény­javaslat czimét felolvasni. Vertán Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök: Az előadó ur nem kíván szólani. Szólásra senki feljegyezve nem lévén, ha a czim­hez szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét változatlanul a közigazgatási bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) Ha igen, akkor azt elfoga­dottnak jelentem ki. Következik az 1. 8. november 26-án, kedden. 355 Vertán Endre jegyző (olvassa az 1. §-t.) Elnök : Ha szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1. §-t változatlanul a közigazgatási bizottság szövegezése szerint el­fogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. §. Vertán Endre jegyző (olvassa a 2. %-t.) Elnök: Ha szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 2. §-t változatlanul a közigazgatási bizottság szövegezése szerint el­fogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Vertán Endre jegyző: (olvassa a 3. %-t.) Elnök : Ha szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 3. §-t változatlanul elfogadni a közigazgatási bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem % (Felkiáltások: Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 4. §. Vertán Endre jegyző (olvassa a 4. §-í). Elnök : Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 4. §-t változatlanul el­fogadni a közigazgatási bizottság szövegezésében, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt vál­tozatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 5. §. Vertán Endre jegyző (olvassa az 5. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 5. §-t változatlanul el­fogadni a közigazgatási bizottság szövegezése sze­rint, igen vagy nem ? (Igen I) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 6. §. Vertán Endre jegyző (olvassa a 6. §-íj. Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni ? (Nem !) Zlinszky István jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. képviselőház! A 6. §. meg­győződésem szerint alkotmányjogi szempontból súlyos aggodalmakra okot szolgáltató elvi intéz­kedést tartalmaz. A szakasz röviden azt tartalmazza, hogy a megyei tisztviselőknek, a kik meghatáro­zott időre szóló választás alapján töltik be állá­sukat, megbízó leveleit meghosszabbítja, nem­különben meghosszabbítja a megyebizotssági tagok megbízó levelét azon határidőn tuí, a melyre szól. A magyar törvényhozás csak rövid idő előtt látta be, hogy a megyei önkormányzatnak milyen nagy horderő jutott és jut Magyarország jövendő­jének megalkotásában. Igaz, hogy a törvényhozás, a mint az angol mondja, mindent tehet, csak azt nem, hogy fiúból leányt dekretálhasson, de a törvényhozásnak mégis" vannak alkotmányjogi korlátozásai. Mit jelent az, ha egy mandátum, a mely válasz­tás alapján önkormányzati utón ugy töltetik be, 45*

Next

/
Thumbnails
Contents