Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-219

219. országos ülés 1907 november 16-án. szombaton. 293 radikálisok. (Zaj.) Annak, a miket Musitzky ur mondott, az volna a konzekvencziája, az volna a tisztességes eljárás, hogy ezek a t. urak, a radikális párt menjen a függetlenségi párttal (Nagy zaj és felkiáltások : Szívesen látjuk!) és ne legyenek itt a nemzetiségi pártban, mert az nem járja. (Zaj.) Én nem tudom, hogy a függetlenségi párt kebelbarátja volna a nemzetiségi klubnak. (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Polit Mihály: Arról, a mi a kongresszuson történt, tessék megkérdezni azokat az urakat, a kik itt vannak és a kik itt ülnek (a horvát 'padokra mutatva) és ők majd megmondják, mivolt. Most ninos itt jogom bővebben foglalkozni ezzel, de valamire mégis kell reflektálnom. Azt mondja a képviselő ur, hogy jogos volt ez a kongresszus. Én azt állítom, hogy a kongresszusi szervezet szerint, ha a pátriárka nincs a kongresszuson, akkor a világi alelnök nem képes erre . . . (Folytonosan tartó nagy zaj. Gr. Batthyány Tivadar közbeszól.) Hogy pedig a püspöknek ne volna beleszólási joga egy hierarchikus egyház dolgaiba, ez képtelenség. Hogy mire illetékes a püspök, mire a kongresszus, azt legalább a püspökkel kell közölni. (Folytonosan tartó zaj. Szónok szavai nem érthetők. Felkiáltások balfelől: Ez nem személyes kérdés I Üljön le !) Azt mondja a képviselő ur, mi a hatásköre a kongresszusnak, mi a püspöknek ? (Zaj. Felkiáltások balfelől: Ez nem személyes kérdés !) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urat, szíveskedjék szorosan a személyes kérdés czimén szólni. Ne tessék tárgyi polémiába bocsátkozni. Polit Mihály: Csak azt akarom mondani, hogy a mi hierarchiai egyházunkban a püspököknek van beleszólási joga. Ugron Gábor : Élhet vele ! (Folytonosan tartó zaj. Olay Lajos közbeszól.) Elnök : Olay Lajos képviselő urat másodszor figyelmeztetem, ne zavarja a szónokot. Polit Mihály : A t. képviselő urnak jegyzőkönyvet kellene vennie és abban tárgyalni, hogy lehet-e ezt megczáfolni, nem j)edig igy. Ez nem is tartozik ilyen polémiába, nem tartozik a parlament elé. Azt hiszem, a magyar parlamentben sem lehet olyat cselekedni, a mi nincs európai parlamenti magaslaton. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. ház! Messze vezetne, ha én most itt a szerb kongresszus által hozott egyes határozatok fejtegetésébe bocsátkoznám. Ez olyan adminisztraczionális kérdés, a melyhez a kormánynak, és pedig ugy a magyar kormánynak, mint a bán hozzájárulásával a horvát országos kormánynak is szava van, és a melyet a kormány, mint adminisztraczionális kérdést kezel, és a melyet egyrészt a szerb egyházi autonómiának, másrészt jogrendünknek, valamint főleg az áUami érdekeknek figyelembe vételével fog eldönteni. Nagyon természetes, hogy habár ez adminisztraczionális kérdés, ezen adminisztraczionális kérdésnek elvi része akkor, hogy ha majd a kormány az ő állásfoglalását nyilvánosságra hozta, minden képviselő urnak ellenőrzési joga alá fog kerülni, s itt a házban is szóba lesz hozható. Én csak ann}dt vagyok bátor a hozzám intézett kérdésekre válaszolni, hogy a kormány a közelebbi napokban fogja határozatát ez ügyben meghozni. Kérem válaszom tudomásul vételét. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e a miniszterelnök ur válaszát, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a miniszterelnök ur válaszát tudomásul veszi. Következik ? Szent-Királyi Zoltán jegyző': Vlád Aurél! Vlád Aurél : T. képviselőház ! Folyó hó 12-én tartatott meg Hunyad megyében a megyebizottsági tagok választása. (Zaj.) Mint a szászvárosi kerület képviselője, szükségesnek tartottam, hogy a kerületemhez tartozó Nagyrápolt község választásában részt vegyek. így tehát személyes tapasztalatom alapján mondhatom el azt, a mit el fogok mondani. Az 1886 : XXI. t.-cz. 37. §-a kimondja, hogy a választás szavazatlapokkal, illetve titkosan történik. (Zaj.) Ugyanezen törvényczikk 38. §-a . . . (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Vlád Aurél: . . . kimondja azt, hogy a választóknak joguk van négy bizalmi férfiút kijelölni. Minthogy a választóknak ezen jogai a legtöbb választásnál nemcsak negligáltatnak, hanem kijátszatnak, (Zaj.) tudtam előre és el voltam rá készülve, hogy ez most is igy történik. A bizalmi férfiak kijelölése a legtöbb helyen ugy történik, hogy a választási elnök a szolgabírói hivatalba behivat három-négy embert és azok által kijelöltetik azokat, a kiket bizalmi férfiak gyanánt akarnak alkalmazni, a nélkül, hogy a választóknak alkalmat adnának arra, hogy e tekintetben nyilatkozzanak. Hogy a jelenlegi esetben is igy történt, azt természetesnek találtam, daczára annak, hogy 25 vagy 30 választó írásban kérte, hogy a négy bizalmi férfiú közül kettő a nemzetiségi párt tagjai közül vétessék be. Mondom, daczára ennek (Folytonos zaj. Elnök csenget.) a választási elnök a főszolgabíróval behivatott az ottani körjegyzői irodába meghitt embereket, s a nélkül, hogy megkérdezték volna a többi választókat, kijelölték azokat bizalmi férfiak gyanánt, a kiket akartak. Nagy György: Nemzetiségi párt nincs is! (Zaj.) Vlád Aurél: T. képviselőház! A törvénynek itt véleményem szerint hézagos az intézkedése több szempontból. Először azért, mert nem mondja meg, hogy mikép jelöltetnek ki a választók bizalmi férfiak Ilyenformán megtörténhetik, hogy a kisebbségben levő párthoz tartozó választók közül jelöltetnek ki a bizalmi férfiak. Hiányos a törvény intézkedése azért is, mert .alkab