Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-219

294 219. országos ülés 1907 november 16-án, szombaton. mat ad arra, hogy a közigazgatási tisztviselők a bizalmi férfiak kijelölésére befolyást gyakorolhassanak ! Ugron Gábor: Tessék az igazoló választmányhoz folyamodni. (Zaj.) Vlád Aurél: Én azt hiszem, hogyha minden pártnak megvan a joga, hogy a maga bizalmi férfiait kijelölje, akkor ezen választásoknál is bizonyos számú választóknak meg kell adni azt a jogot, hogy bizalmi férfiait kijelölhesse, mert másképen a választás ellenőrzés alá nem vonható. Csak igy történhetik meg az, hogy volt olyan eset, hogy a közigazgatási biróság azért semmisített meg egy vármegyei választást, mert a leszavazott választóknak nagy többsége azt a kijelentést tette, esküvel erősítette meg, hogy ők nem azokra szavaztak, a kik a választási urnából többségként kerültek ki. De eltekintve attól, tudjuk azt, hogy a mi választásainknál sokszor a holtak is feltámadnak, és a távollevők is leszavaznak. T. ház! A második sérelem az, hogy a választás titkossága megsértetett, olyképen, hogy a közigazgatási tisztviselők előre tudták minden egyes választótól, hogy kire fog leszavazni, (Derültség.) Nagyon egyszerűen meg lehetett csinálni, és nagyon egyszerűen csinálták is meg, olyképen, hogy a választási helyiség előtt ott voltak a csendőrök, a választásokhoz bevezető ajtó előtt szintén ott álltak a csendőrök és csak a körjegyzőket és hivatalnokokat eresztették be. És a mikor a község a szavazásra került, az illető község körjegyzője minden egyes választónak piros-fehér-zöld czédulát adott át, a melyen a hivatalos jelöltek listája volt; igy vitték be őket a választási helyiségbe, és tudták, hogy a ki ilyen czédulát ad be, az a hivatalos listára szavaz. Megtörtént ugyancsak ennél a választásnál az, hogy azok a választók, a kik nem ezzel a piros-fehér-zöld czédulával szavaztak, hanem fehér czédulával, a tisztviselők, különösen Fejér Károly algyógyi főszolgabíró által beesméreltettek, sőt az egyiknek, egy lelkésznek, a ki fehér lappal szavazott, ezt mondták: »Eehér lappal szavazol? Majd- lesz ez még fekete is!« T, képviselőház! A hivatalos vizsgálat minderről ki fogja sütni, hogy nem igy van. Erről biztos vagyok, (Zaj. Elnök csenget.) és nem áltatom magam azzal, hogy a hivatalos vizsgálat valaha egy tényt ugy fog konstatálni, mint a hogy történt. (Zaj.) Zakariás János: Meggyanúsítja az egész közigazgatást! Elnök (csenget): A képviselő ur azt állítja, hogy a hivatalos vizsgálat sohasem fogja konstatálni a valódi tényt. Ez meggyanusitása az egész közigazgatási apparátusnak; ezért rendreutasítom. Vlád Aurél: A legnagyobb sérelem azonban nem ebben áU; hozzá vagyunk szokva, hogy ilyen körülmények között kell állampolgári jogainkat gyakorolnunk. A legnagyobb sérelem abban rejlik, hogy a főszolgabíró, a kinek joga nincsen, mert a megyebizottsági választásoknál is, ép ugy, mint a képviselőválasztásoknál a választási elnök ügyel föl a rendre, mondom, a főszolgabíró magához ragadva a választási elnök jogát, azt az utasítást adta a csendőrségnek, hogy engem, és azután még két úriembert, (Nagy saj.) nevezetesen Szabó Romulus folti ós Pap Koriolán szászvárosi lakost a község területéről távolitson el. (Zaj.) Elnök (csenget). Vlád Aurél: T. képviselőház! Az igazságnak tartozom azzal, hogy az illető csendőrőrsvezetőnek valószínűleg több alkotmányos érzéke lóvén, mint a főszolgabirónak, velem szemben nem hajtotta végre a főszolgabíró törvénytelen utasítását, magában az a tény azonban, hogy egy főszolgabíró ilyen rendeletet ad egy csendőrőrsvezetőnek, a mentelmi jog megsértését képezi. Szóval adta ezt a rendeletet a nyilvánosság előtt, nem lehet letagadni. Én ebben a rendeletben, bár nem lett végrehajtva, a képviselő mentelmi jogának sérelmét látom és mint ilyent itt bejelentem. A másik két úrral szemben . . , Kállay Lipót: 0, meg két úriember! Vlád Aurél; . . . végrehajtották a rendeletet és mindkettőt a csendőrség a községből kivezette. A főszolgabírónak ez a ténykedése a btkv.-be ütközik, (Felkiáltások: Jelentse fel a bíróságnál.) A btk. 472. §-a azt mondja (olvassa) : »A hivatali hatalommal való visszaélés bűntettét követi el és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő azon közhivatalnok, a ki fegyveres erőt jogos indok nélkül alkalmazza, vagy beavatkozásra felhívja.« A btk. 475. §-a pedig azt mondja (olvassa) :»A hivatali hatalommal való visszaélés vétségét követi el és öt évig terjedhető fogházzal büntetendő azon közhivatalnok, a ki hivatali hatalmával visszaél a végett, hogy valakit jogtalanul valaminek eltűrésére vagy elhae kényszerítsem« Én azt hiszem, hogy itt különösen a btk. 475. §-ában körülirt bűncselekménynek egész tényálladéka ki van merítve. Zakariás János: Menjen a biróság elé! Vlád Aurél: A két uri embert ugyanis kényszeritették, hogy akaratuk ellenére a községből távozzanak. Horváth József (marosujvári) (közbeszól). Elnök (csenget) : Kérem Horváth képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Ne méltóztassék a szónokot zavarni. (Felkiáltások a baloldalon: A horvátok mindig zavarognak.) Vlád Aurél: A b. t. k. szerint ez hivatalból üldözendő cselekmény. T. ház ! Ily körülmények között bátorkodom a következő interpellácziót beterjeszteni a belügyminiszter és a igazságügyminiszter urakhoz: »Interpelláczió a bel- és igazságügyi miniszterhez. A nagyrápolti kerületben f. é. november 12-én megejtett megyebizottsági tagválasztásnál