Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-214

244 214, országos ülés 1907 szednek vámot tőlünk, mindenről, a mi csak képzelhető. Az osztrák mindig leveszi rólunk a vámot, mi meg sohasem veszszük azt le róla. (Zaj.) Egyszer már elmondtam, de elmondom még egyszer, mert minden alkalommal, a mikor egyezkedünk és tárgyalunk a vámot mindig ők szedik le és nem mi, Arról van szó, hogy mi I917-re biztositottuk az önálló vámterület felállítását, a szabad kezet és megcsináljuk addig az előkészületeket. Szeretném azt a kormányt látni, a melyik nem a beszédben, hanem a maga valóságában az önálló vámterületet csinálja és előkészíti és szeretném látni, hogy meddig marad az meg Bécsben, hogy ha nem kénytelen Bécs a parlamenti többség miatt megtartani. Szterényi József államtitkár: A kormány csinálja. Lengyel Zoltán: Mi 1898-ban, 1899-ben, 1900-ban és 1907-ben is mindig előkészültünk és előkészülünk mindig tiz év utánra, de sohasem csináljuk meg, de az előkészület hirdetése is csak annyira terjed, hogy majd átjutunk a mostam nehézségeken, s tiz év múlva csinálja meg az, a ki utánunk jön. Jöhet utánunk tiz év múlva a vizözön, mi rendbe hozzuk a dolgokat, büszkén verjük a mellünket, s mindig az a hibás, a ki akkor nem csinálja meg. Ugyanezt mondotta Kossuth Ferencz az 1899: XXX. t.-czikkről, ugyanezt mondotta, a mikor követelte az önálló vámterület azonnali felállítását. Fából vaskarikának nevezte, hogy csak névleg vagyunk önálló vámterület, tényleg nem. Azt mondotta : »Nézetem és azon párt nézete szerint, a mely az ország függetlenségét vallja programmjául, a nemzetnek még áldozatokat is kellett volna hozni az önálló vámterület érdekében. Ma pedig ugy áll a dolog, hogy az ország kénytelen áldozatokat hozni azért, hogy a közös vámterületet tartsa fenn.« Mennyire kevéssé volt ez igaz 1899-ben és mennyire igaz ma, a mikor a kvótát emelnünk kell a szerződési formáért! Mert ezt azért emeltük, hogy a szerződési formába belement az osztrák. Mennyire igaz ma, a mikor meg kell hosszabbitanunk a bankszabadalmat .... Szterényi József államtitkár: Hol van ez megállapítva ? Lengyel Zoltán : . . . és a mikor sokkal rosszabb feltételek mellett kell kiegyezést kötnünk nem az önálló vámterület érdekében, hanem azért, hogy a közös vámterület ezen névleges változtatással tovább legyen fentartható. Széthintik tehát a reménység magvait és azt mondják, hogy majd 1917-ben máskép lesz. Én tisztába akarok jönni evvel a kérdéssel, hogy 1917ben legyen mire és kire hivatkozni. Arról van szó, hogy 1917-ben, lejárván a külkereskedelmi szerződések, megcsinálhatjuk-e az önálló vámterületet? De én kénytelen vagyok ennek az egész vonalon ellenrnondani. Szterényi József államtitkár: Elhiszszük! november íl-én, hétfőn. Markos Gyula: Szeretném látni, hogy minek nem mondasz te ellent.! (Zaj.) Lengyel Zoltán: Kénytelen vagyok ellentmondani, még pedig a tapasztalás, a tények és az eredmények alapján. Azt mondják : az 1917-iki terminus összeesik a külkereskedelmi szerződések lejárásával. (Zaj.) össze kellene, hogy essék. Ugy mondják most, hogy összeesik, de nem fog összeesni és nem is eshetik össze, csak abban az esetben, ha az osztrák is és a külföldi államok is ugy akarják. Szterényi József államtitkár: Tessék a szerződéseket elolvasni. Lengyel Zoltán : Bocsánatot kérek, elhoztam én magammal a szerződéseket. Az osztrákkal való szerződés 1917-ben jár le. Ezt mint faktumot le kell szegezni. Ez nem vita tárgya, de beszéljünk a külföldi szerződésekről. Azok is akkor járnak-e le ? Azt mondja az összes külföldi szerződéseknek stereotip záradéka : »A jelen szerződés 1906. évi márczius hó 1-én lép életbe és 1917. évi deczember hó 31-éig marad érvényben. A magas szerződő felek fentartják azonban maguknak azt a jogot, hogy a jelen szerződést 12 hónappal 1915. évi deczember hó 31-ike előtt felmondhassák, mely esetben a szerződés 1916. évi január hó 1-én hatályon kivül lép. Ha egyik szerződő fél sem élne ezen jogával és 12 hónappal 1917. évi deczember hó 31-ike előtt sem nyilvánítaná a szerződés hatályának ezen naj^pal való megszüntetése iránti szándékát, akkor a szerződés továbbra is érvényben marad egy év lefolytáig attól a naptól számítva, melyen azt az egyik vagy a másik szerződő fél felmondj a.« Ausztriával tehát le vagyunk szerződve 1917 végéig és a külföldi államokkal is le vagyunk szerződve ugyancsak 1917 végéig azzal a hozzáadással, hogy akár Magyarország, akár Ausztria, akár a külföldi államok egyenként 1916 január elsejére de facto megszüntethetik ezt a szerződést. E szerint megszüntetheti Németország, Belgium, Svájcz stb., megszüntetheti Ausztria, mert a felmondás tekintetében ugyanolyan tényező, mint azok. (Zaj.) Bocsánatot, de én tudom miről beszélek. A tényeket akarom csak leszegezni. 1916 január l-re meg lehet szüntetni a külföldi szerződéseket. Ugyanakkor van felmondási joga Ausztriának, a mikor a külföldi államoknak. Vagy 30 variáns lehetséges és 30 tényező szólhat ebbe bele. Ha a 30 variáns közül csak egyetlenegy nem üt be, akkor a külföldi szerződés 1916 január l-jén megszűnik. 1916 január l-jétől 1917 deczember 31-ig két álló esztendő van. Azt méltóztatik gondolni, hogy ez a 3 ) variáns mind össze fog játszani azért, hogy 1917 deczember 31-én vagy legyünk szerződésben az összes államokkal vagy egyikkel sem ? Bocsánatot kérek, egyet füttyentenek a német birodalomnak és azt mondja 1915-ben : én csak tiz évre kötök szerződést, két évre nem, különben vámháborut csinálok. Ugyanezt mondhatja Belgium, Svájcz és Olasz-