Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.
Ülésnapok - 1906-210
210. országos ülés 1907 november 6-án, szerdán. 175 röviden leszek bátor interpellácziómat indokolni. (Halljuk ! Halljuk !) T. ház! Köztudomású dolog, hogy az országnak ebben az évben oly rossz termése volt, mint már évek óta nem. Köztudomású az is, hogy a magyar államvasutaknak a hazai termények szállítása képezi a legnagyobb teherszállítmányát, a legnagyobb forgalmát. Ezért, ha az államvasutak csak némileg megfelelnének rendeltetésüknek, ha a vasutigazgatás csak némileg teljesítené hivatását, a teheráru-forgalmat a legsimábban lehetett volna ebben az évben lebonyolítani. Ennek ellenére kénytelenek vagyunk tapasztalni, hogy a vasutak forgalma nem felel meg a követelményeknek, hogy mindenütt, az egész ország területén waggonhiányról panaszkodnak, a mi miatt az ország lakosai, ugy a termelők, mint a kereskedők óriási kárt szenvednek. (Igaz! Ugy van!) Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a pénzviszonyok ma olyanok,hogy a termelőnek és a kereskedőnek érdeke az, hogy minél előbb juthasson hozzá pénzéhez és mivel az osztrák kiegyezés érdekében a váltó-visszleszámitolásokat Ausztriában csökkentették, igy feltétlenül arra van utalva az a termelő és az a kereskedő, hogy minél hamarabb bonyolítsa le a forgalmat, minél hamarább juthasson pénzéhez. Veszélyeket rejt magában a forgalomnak ezen megakadása azért is, mert vannak olyan termények, a melyek romlásnak vannak ldtéve és a melyek ennélfogva nem feküdhetnek heteken át a raktárakban. (Ugy van !} Ezeket a romlásnak kitett árukat minél hamarabb el kellene számtani, így például Szabolcs vármegyének egy vidékén az idei rossz termés a legnagyobb károkat okozta és a legnagyobb nyomorba hozta a lakosságot, a mely alig képes magát fentartani, alig képes adóját kifizetni. Ezek a községek, a hol ilyen rossz volt a termés, jóformán káposztatermésükre vannak utalva és épen e tekintetben merültek fel panaszok abban az irányban, hogy például Szabolcs vármegye Kemecse, Nyirbogdány, Demecser, Patroha és Kisvárda vasúti állomásain halomszámra fekszik hetek óta a káposzta, több mint 100.000 korona értékben, és daczára annak, hogy hetek óta sürgetik a waggonokat, ezek nem érkeznek meg. Azzal indokolják a vasúti kocsik elmaradását, hogy nem áll rendelkezésre waggon és e miatt kénytelenek azok a szegény emberek tehetetlenül nézni azt, hogyan fagy oda és rothad el káposztatermésük ; az egyetlen, a melyből ebben az évben fentarthatták volna magukat. (Ugy van! balfelől.) Épen ma kaptam Szatmár vármegyéből Borsa-Válaszutról egy levelet, a melyben egy ottani festékagyagbánya tulajdonosa azt irja, hogy lehetetlenek az állapotok, mert ő hónapok óta hiába sürgeti a szatmári forgalmi főnökséget; waggonokat nem kap, nem képes elszállítani a már kibányászott földet és igy azok a megrendelők, a kiknek megrendeléseiből tartja fenn ezt az iparvállalatot, felmondják a megrendelést, s ő kénytelen az üzemet beszüntetni. T. ház ! A midőn ilyen dolgokról értesülünk, igazán megdöbbenve kérdezzük, hogy mi lett volna akkor, ha Magyarországon rendes termésünk lett volna és a waggonok a termés továbbszállításával lettek volna elfoglalva. És megdöbben az ember azon a rövidlátáson, hogy akkor, midőn ilyen tények előtt állunk, a kiegyezési törvényjavaslatba felveszik a dalmát vasút kiépítését, a mely tudomásom szerint körülbelül 200 millió koronát fog igénybe venni, a helyett, hogy megépítenék azoknak a már meglevő vasutaknak dupla vágányait; a helyett, hogy waggonokat szereznének be és lebonyolítanák Magyarország azon részein a forgalmat, a hol arra már régóta várnak és a hol az további halogatást nem szenvedhet. (Helyeslés a baloldalon.) Ezen okoknál fogva a következő interpellácziót intézem a kereskedelemügyi miniszter úrhoz (olvassa) : 1. Van-e tudomása a kereskedelemügyi miniszter urnak arról, hogy a folyó évi nagyon rossz termés daczára az ország sok vidékén a termelők vasúti kocsikat hetekig nem kapnak ? 2. Van-e tudomása arról, hogy Kemecse, Nyirbogdány, Devecser, Pátroha és Kisvárda vasúti állomásokon a legsürgősebben szállítandó káposzta halomszámra összehordva fagy és rothad azért, mert a továbbszállítás kocsihiány miatt hetek óta késik ? 3. Van-e tudomása arról, hogy a szatmári forgalmi főnökséghez tartozó nagykároly—somkuti vasutat nagyon kevéssé és annak Borsa-Válaszút állomását, a melynek egyedüli és állandó tömegszállitása a nyersanyag, már hónapok óta egyáltalán nem látja el teherszállító kocsikkal az emiitett forgalmi főnökség? 4. Hajlandó-e a miniszter ur sürgősen intézkedni, hogy az emiitett vasúti állomásokra megfelelő számú teherszállító kocsi küldessék és hajlandó-e vizsgálatot indítani, nem történt-e itt hivatali mulasztás? 5. Ha pedig ezen forgalmi akadálynak nem a vasúti személyzet az oka, — a mint hiszem is, hogy nem — hanem a kevés kocsi, a kettős vágányok hiánya és a szűk pályaudvarok az okai : hajlandó-e minket megnyugtatni az iránt, hogy mielőtt a kiegyezésben foglalt és mintegy 200 millió koronát igénylő horvát-dalmát vasút kiépítéséhez hozzáfognának, legalább a ma fennálló vasúti vonalakon orvosolva lesznek a jelenlegi és bővebb termés esetén még inkább érezhető forgalmi akadályok? Elnök : Az interpelláczió ki fog adatni a kereskedelemügyi miniszter urnak. Ki következik szólásra ? Hencz Károly jegyző: Babics Lyuba ' BabiCS-Gyalszki Lyúba (horvátul beszél. Felkiáltások a baloldalon : Még ezt is ?! Ez hallatlan ! Ez már igazán nem járja! Igazán sok! Nagy zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Hoffmann Ottó: Tanuljon meg magyarul! Szégyelje magát!