Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.
Ülésnapok - 1906-208
208. országos ülés 1907 november k-én, hétfőn. 147 alkudtunk és a tény az, hogy a dalmácziai vasút nem horvát, hanem osztrák kérdés. (Mozgás.) Engedje meg nekem a t. képviselő ur és a t. képviselőház, hogy minél rövidebben elmondhassam azt, a mit mondani akarok. (Helyeslés.) Mi ma a tényállás ? Az, hogy Dalmácziának van egy rossz kis vasútja, Knin, Szebenico és Spalato végpontokkal. Dalmáczia ma el van szigetelve a világtól és mint ilyen csak a tenger felé érintkezhetik Fiúméval. Tehát Dalmácziának a forgalma nagy részben . Fiúméhoz jut; másrészről pedig vasúttal érintkezik Horvátországon és Bosznián keresztül, a mikor tehát magyar földön kell neki jönni. Az osztráknak most az kellett, hogy Dalmáczia val közvetlen összeköttetést kapjon, és pedig nem a saját költségére, hanem magyar pénzen, a magyar állam költségén. Knintől a határig ez a dalmát vasút, melyet az osztrák ki fog épiteni, alig egynéhány kilométer, a határtól Ogulinig légvonalban 140 kilométer a Karszton keresztül. És nem elég Ogulintól megépiteni, hanem meg kell még épiteni Károlyvárostól Strascháig, a miből az következik, hogy Károlyvárostól az osztrák határig és Ogulintól a dalmát határig a magyar államnak kell megépiteni. És mivel csak az ogulinknini rész légvonalban 140 kilométer, összesen körülbelül 200 kilométer karszt-vasut lesz. Tehát 200 kilométer karszt-vasut az ára annak, hogy az oderbergi vonalon Teschentől Jablonkauig az oderbergi vasút a saját költségén, magyar pénzen csinál egy második vágányt, ennek ellenében pedig az egész osztrák részt kiadja a magyar kézből. De nemcsak ki kell épiteni 200 millió korona költséggel egy vasutat. . . Sándor Pál: Körülbelül! 170 millió ! Kelemen Samu : Csak 80 millióra van tervezve. Lengyel Zoltán : 200 kilométer Karszt-vasut 200 millióba kerül. Természetes, hogy ilyenkor a számitás mindig kisebb, mint a mi azután fog kijönni belőle. Mi következik ebből ? Csináltunk az osztrák elszigetelt Dalmácziának közvetlen összeköttetést Ausztriával, Dalmácziát odacsatoltukAusztriához, a helyett, hogy oda fogjuk csatolni Magyarországhoz. Ez volt a koalicziós programm és önök megcsinálták az ellenkezőt és azt kívánják, hogy tartsák meg a horvátok, mikor a mi miniszteriumunk sem tartja meg. A fiumei dalmát forgalmat teljesen tönkretették, ügy növeltük a magyar kikötő forgalmát, hogy az egész dalmácziai forgalmat elvettük tőle. De ha csak ennyi lenne ! Ennek még igen sok más tehertétele is van. Eltekintve attól, hogy a t. miniszter urak önöknek beadták azt is, hogy Oderbergben eddig 8—10 órát kellett állni a vonatoknak, ezután csak kettőt fognak állni, holott ez nem áll, most is csak négy órát kellett állni, mert utána néztem, a pozsonyi 5314. számú gyorstehervonat érkezett 10 óra 46 perczkor és visszaindult 2 óra 26 perczkor. Hát ezután is ép annyit fog állni, mint eddig, és ha eddig menetrend szerint volt 4 óra késedelem és menetrenden kivül 10 óra, akkor, ha a t. képviselő urak a menetrend szerint fognak csinálni kettőt, menetrenden kivül még többet fognak csinálni. (Zaj.) Még van egy tehertétele az oderbergi vasútnak, a mit a t. miniszter ur nem vett észre. Az Oderberg és Annaberg közti kis vonalrészen azelőtt a Kaiser Ferdinánd Nordbahn volt a szállitó és három és fél márka pfenning dijat szedett. Azóta államositották a Kaiser Ferdinad Nordbahnt. Mit gondolnak a t. képviselőtársaim, vájjon a kabinetnek kiterjedt-e a figyelme, hogy ezt a három és fél márkát azóta eliminálja ezen kérdésből ? Van a kiegyezés vasúti politikájának egy másik óriási tehertétele, egy valóságos szégyenletes és botrányos tehertétele. Nem hogy haszon lenne rajta, sőt ellenkezőleg. A budapesti malmokról és lisztszállitásról van szó. Budapestről szállították a lisztet Fiúméba, Fiúméból Venezéziába, onnan vasúton Alába, Alában hat és fél koronát fizettek métermázsánként vámot, és mivel ez Magyarországból Ausztriába irányuló forgalom volt, visszatérítették. Lehetséges volt tehát, hogy a budapesti malmok lássák el ezen forgalmi utón a tiroli vidéket liszttel. (Mozgás.) Hát, t. képviselőtársam, a t. kabinet ezt a hat és fél koronás visszatérítést is elejtette. Lányi Mór: Ez nagy hiba! Lengyel Zoltán : ... és tönkretette az egész tiroli magyar lisztszállitást. Miért nem szerepel ez a kiegyezés tételei közt ? Mezőfi Vilmos: Miért nem dicsekszik vele? Lengyel Zoltán : Méltóztassék megmondani, hogy miért nem dicsekszik ezzel is ? Sándor Pál : Anyagi előny. Lengyel Zoltán ." És mutasson nekem a t. képviselőtársam effektív közgazdasági emberek előtt, nem a pártban, mert ott mindent meg lehet tapsolni, egy tételt, a hol közgazdaságilag előnye van a kormánjmak, mutasson egy közjogi előnyt, a mely nincs meg az 1867 : XII. tcz.-ben és a mely eredmény : akkor én meg fogok hajolni önök előtt. Mezőfi Vilmos: Mind benne van az 1867. évi XII. tcz.-ben. Lengyel Zoltán : Mondok valami mást a kiegyezés tehertételeiből a tarifapolitika borzasztó eredményeképp, a mit elértek. A Széli-féle megegyezésben még benne volt a transito-forgalomban, hogy a köteleid díjszabásban a kedvezményes tételeket igénybe vehetjük. Beck el is dicsekedett vele, hogy ez által markába vett bennünket, mert eliininálta, és Yámháboru vagy iparfejlesztési akczió esetén teljesen ugy nyomorítja meg a magyar szállítást, a hogy neki jól esik, mert természetileg körül vagyunk véve Ausztriától és a külföldre való szállítás az osztrák vasutak igénybevételével kell, hogy történjék. 19*