Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-208

146 2üH. országos ülés 1907 Lengyel Zoltán: Nem igy mondta, de ez a konzekvenczia. Tudniillik a tescheni uj igazgatóság kérdése is itt van. (Felkiáltások : Űzletvezetőség !) Kérem, igazgatóság ! (Felkiáltások : Igazgatóság !) Most van egy űzletvezetőség, Kövi nevű magyar ember vezetése alatt, Teschenben, a mely teljesen alárendelt közege a magyar igazgatóságnak. A kormány pedig belement abba, hogy osztrák igazgatóság lesz, tarifa-képzési joggal. (Mozgás.) Azt mondja a kormány, hogy ez épen olyan, mint a Déli vasút budapesti igazgatósága,mert a Déli vasút budapesti igazgatóságának épugy megvan a tarifaképzési joga és minden igazgatósággal szemben mint a kormánynak megvan a befolyása, a mely eddig nem volt meg. Mi következik ebből ? Az, hogy először is a kassa-oderbergi vasutat kiadta a magyar kormány a kezéből egészen. Kapott Jablonkától Teschenig második vágányt, a mivel nem ér el sokat, kapta a hrieschaui pályaudvart, a mely nem ér semmit és ennek fejében kiadta a kassa-oderbergi vasutat az állam kezéből, kiadta az utolsó vonalat, a mely eddig magyar befolyás alatt állott. Kiszolgáltatta Zsolnától Oderbergig az egész személyzetet az osztráknak, mert ott most az utolsó emberig magyar személyzet van és nem lesz, ha az önálló vámterületet fogják megcsinálni a t. képviselő urak, tiz év múlva egyetlen magyar ember sem. Kiadta a kormány a tarifa-képzési jogot és ezzel szemben azt állítják, hogy Dziedzictől Teschenig lesz második vonal, vagy volt, vagy van, nem tudom megállapítani, mert Kossuth Ferencz azt mondja, Teschentől kiépül a tescheni második vágány és ott jön létre az emiitett elágazás Dziedzic felé. Wekerle Sándor beszédéből is ugy vagyok kénytelen konstatálni, hogjr a t. miniszter urak a térképet sem látták, mikor erről a dologról tanácskoztak és beszéltek, egyáltalán a dziedzic-teseheni vonallal, árszabásával, a tarifával, kőszénszállitás kérdésével nem foglalkoztak abszolúte, inert különben ily beszédet, pláne javított és bővített kiadásban nem adtak volna ki. Ez a dziedzici vonal átadatott 1855 deczember 17-én, a dziedzic-teseheni vonal átadatott 1888. július 1-én; tehát a kettő közt már csak építés tekintetében is nagy időkülönbség van. Ez a dziedzic-teseheni vonal egy teljesen másodrangú vonal, a melyen 10 tonnásnál nagyobb kocsikat még csak nem is lehet közlekedtetni. Pedig a szénszállítás Poroszországból Angiiába, Amerikába ma 15—20 tonnás kocsikon történik. Azonkívül ez a vonal, t. képviselő urak, Teschentől Dziedzicig, ez egy része annak a másodrangú vonalnak, a mely a volt »Kaiser Ferdinánd Nordbahn« fővonal megkönnyítésére, a helyi forgalomra van csinálva. Es van még egy nagy hiba. Ez a vonalrész nincs benne a szénkötelékekhez tartozó irányítási táblázatokban, mint szállításra jogosult vasút és igy egyáltalában nem szerepel és nem is szerepelhet az útirányokban. november k-én, hétfőn. A másik megjegyzés az, hogy igenis, ezen a vonalon lehetne szállítani Kattowitzba, mert az Kattowitzhoz elég közel esik. Igen ám, de a kattowitz-dziedzici vonalrész sokkal hosszabb a poroszoknak, mint a kattowitz—oderbergi rész. A porosz pedig, mikor arról van szó, hogy az a saját szenét szállítsa magának, nem bolond, hogy a rövidebb vonalon szálitsa olcsóbb díjért, hanem mindig csak Annaberg felé fogja irányítani szállítmányait ; és a kiegyezésben Poroszország nem szerepel; tehát mi nem biztosítottuk magunknak azt, hogy egyáltalában Dziedzic felé fognak-e a poroszok a saját inicziativájukból valamit szálutáni. S a másik oldalról Neuberg felé, akkora szállítási különbözet van az utvonalakban, hogy ha azon az utón szállítanák a szenet, akkor olyan nagy árkülönbözet keletkeznék, a mit a vevők nem fizetnek meg. Hanem hogy ha azt akarja Magyarország, hogy Dziedzic felé jöjjön a forgalom, akkor mind a magyar államvasutak terhére kell ezt az utkülönbözetet róni. Hogy mennyi ez az utkülönbözet, arra vonatkozólag felemlítem, hogy Neubergtől Oderbergig az útvonal 120 km., Oderbergtől Teschenig 32 km. Ez összesen 150 km., Neubergtől Dziedzicig 179 km., Dziedzictől Teschenig 53 km. Ennélfogva a mostani 152 km. helyett 232 km. hosszúságú útvonalon kellene szállítani. De vegyük a ratibori szenet. Ratibortól Teschenig ma 58 km. az ut, Dziedzicen keresztül. 101 és 53 az összesen 154 km. Tehát 100 km.-rel nagyobb körutat kellene tennie annak a szénnek. Ki fogja megfizetni ennek a különbözetét ? T. képviselőház ! Ebből következik az a tényállás, hogy a dziedzici összeköttetést beadták a magyar kormánynak, a magyar kormány j)edig beadta ugyanezt önöknek a nélkül, hogy tudomásuk lenne arról, hogy mi az, és beadták ugy, hogy ez teljességgel nem értékes, és beadták akkor, a mikor nemcsak hogy az annabergi csatlakozást nem sikerült tényleg elérni, hanem ellenkezőleg, még a kassa-oderbergi vasutakat is kiadta a magyar állam a kezéből. Kiadta a tarifa-képezési jogot és elvesztette a Zsolnától Oderbergig menő személyzetet. Nem biztosította magának a szénszállítást és háborús időkben, mint pl. vámháboru esetén, Magyarországot az osztrák ezzel a vonallal is jobban fogja tudni fojtani, mint fojtogatta eddig. Igen ám, csakhogy ez az annabergi állítólagos csatlakozás nem ingyen jött, hanem nagyon is nagy árért. Mert hiszen önök azt nagyon jól tudják, hogy ezért a magyar kormány a dalmácziai vasutat Ígérte. (Mozgás. Zaj a baloldalon.) Éber Antal: A horvátoknak ígérte ! Lengyel Zoltán : Bocsánatot kérek, hogy a horvátoknak a kormány mit ígért, mit nem, az egy külön kérdés. Most a kiegyezésről beszélünk, a kiegyezést pedig nem a horvátokkal kötöttük, hanem az osztrákokkal. Lehet ennek akárminő előzménye, a tény az, hogy az osztrákokkal