Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-208

142 208. országos ülés 1907 Lengyel Zoltán : T. képviselőtársam igen sze­retné, ha megobstruálnák, hogy ne kerülne szava­zás alá. Buza Barna : Szívesen megszavazom ! Lengyel Zoltán : Biztosítom, hogy én nem fogom megobstruálni; hadd lássam, ki szavazza meg, ki nem. (Zaj.) Benedek János : Szeretném látni, mit nem szavaznak meg ! Ugron Gábor : Kikérem magamnak ! Benedek János:Nincsen az úrhoz semmi közöm! Ugron Gábor : Ilyeneket nekem ne diskurál­jon, mert ahhoz van közöm! (Zaj. Elnök csenget.) Lengyel Zoltán : Ugy látom, nemcsak én velem van bajuk, mással is. Nem szólok közbe. Azt mondják, hogy ez a mai a csalhatatlan állásjiont. Azt mondják, hogy mindenki gaz­ember, a ki nem ezen az állásponton van. Én tudom azt, hogy akkor az volt a gazember, a ki velünk ellentétes állásponton volt. Akkor az volt a gaz­ember, a ki a kis kvótát megszavazta, most az a gazember, a ki a nagy kvótát nem szavazza meg. (Zaj.) Farkasházy Zsigmond : Érthetetlen ez a türel­metlenség ! (Zaj.) Lengyel Zoltán : Negyven esztendeig az volt az ige, hogy ha nincs magyar ellenzék, a mely a magyar zászlót lobogtatja, a kormány és a többség mindent oda ad Ausztriának. Mezőfi Vilmos; Most a ki ellenzéki, az darabont! Lengyel Zoltán : Ma nem a harczról beszélünk, hanem semmi egyébről, csak arról, hogy mindenki azt az álláspontot foglalja el, hogy meg kell aka­dályozni nem azt, hogy 10—20 ellenzéki legyen, hanem azt, hogy akár egy is őszintén Írhasson vagy beszélhessen. (Ellenmondás.) Akkor az volt az álláspont, hogy a párt bizottságaiban az ellen­zéknek helyet kell adni; most már az az állás­pont, hogy delendam esse censeo. Csodálatos, hogy Dámján Vazult és társait bevették a bizott­ságokba, ellenben a függetlenségi ellenzékieket az utolsó emberig kihagyták, sem Bánffy, sem Farkasházy, sem Hentaller Lajos nem valók arra. — nem beszélve szerény magamról. . . Éber Antal: Farkasházyt és Hentallert be­választották. (Zaj.) Lengyel Zoltán: . . . hogy a bizottságokban helyet foglaljanak. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Lengyel Zoltán : Ezzel szemben azt állítják és hirdetik, és vannak igen sokan, a kik ma el is hiszik . . . (Zaj. Közbeszólások.) A képviselő urak türelmetlenek, hogy helyeslő közbeszólások most e párt padjairól történnek ; de azt hiszem, lesz idő, a mikor örülnének ennek, mert bizom benne, hogy a legközelebbi választásnál nem önök fognak sza­porodni, hanem az a kevés ember, a ki kilépett. Akkor majd sokan lesznek, a kik békét akarnak velünk kötni, de én kijelentem, hogy ez alkalom­mal nem fogunk kibékülni. november k-én, hétfőn. Markos Gyula: Nagyzási hóbortban szen­vedsz, édes Zoltán ! Lengyel Zoltán : Türelmetlenségre nincs szük­ség, mert hiszen én nem vitatkozom, én objektív állásponton vagyok, szerény vagyok (Élénk derült­ség a baloldalon.) annyira, liugy véleményt sem mondok ; én hűséges vagyok annyira, hogy párt­vezérem zászlója alatt vagyok és maradtam. Nincs szükség tehát a türelmetlenségre. Azt állítják, hogy meg van a kiegyezés, a kvóta, a közös vám ellenértéke. Hát én nem foglalkozom most a kiegye­zési javaslatok egész terjedelmével, nem akarom a t. ház türelmét sokáig igénybe venni, és tarto­gatok egyet-mást a következő alkalomra. Éber Antal : Polónyi már elmondta. Lengyel Zoltán : Azt a t. képviselő ur tartsa meg magának, tőle nem tanulok. Éber Antal : Hiszen szövetséges ! {Felkiáltá­sok balfelől: Uj szövetséges I) Lengye! Zoltán : íme a képviselő ur a párt alelnökét nevezi az én szövetségesemnek, és ezt a pártállapotot önök jónak látják ! A párt-alelnökkel szemben nincs konzekvenczia, hanem Farkasházy Zsigmonddal szemben van. Ez hipokrizis. mert ha az ellenzéki Farkasházy nem tetszik, miért nem járnak el az alelnökkel szemben is ? Éber Antal : El is fogunk járni! Lengyel Zoltán: Szeretem látni. Hát az ellenértékekről van szó. Kossuth Fe­rencz csodálatos elokvencziával kihozta, hogy a kiegyezésen de facto 200.000 K-t, bares C-eld, nye­rünk, (Derültség.) 200.000 K-át nettó Cassa. (Derültség.) Hát én Beck Vladimirt megkérdeztet­tem és azt mondta, hogy nem igy van. Nem kér­deztettem meg a párt alelnökét és a minisztereket sem. Megkérdeztem a kvótára és az ellenértékekre nézve Kossuth Ferenczet, a régi Kossuth Feren­czet és ő azt mondta, hogy az nem ellenérték, nem ellenérték az átutalás sem, mert a kvóta folytono­san növekszik. A mozgósítás, háború, közös adósságok fel­osztása, borzasztó számadás ; mindegy, önöknek azt mondják, hogy mindig van 200.000 korona. Hirdetik, hogy 2,800.000 koronával jár a block­konverzió. Szeretném tudni, hogy mikor lesz meg ez a 2,800.000 korona, mert ma nincs meg. Tudtommal az idei költségvetésben is ugyanaz a költség szerepel közös államadósság czimén, de a felemelt kvóta már benne van. Bizonyos, hogy de factó a jelen időre nincs meg az ellenérték. És kérdezem, meglesz-e jövőre ? Azokra a pénz­ügyi kapaczitásokra bizom, a kik ki fogják tudni jövendőmondással számítani, hogy a blockból mikor fog a 2,800.000 korona kijönni. Én nem tudom, hogy mikor. Lehet, hogy ki fog jönni, lehet, hogy nem fog kijönni, mert mindezt csak akkor lehet számítás tárgyává tenni, a mikor itt van a tenyeremen. Az oláhok azt mondják erre : »cse in muna, nuj min csuna.>> A mi nincs a kezem­ben, az nem létezik. (Derültség.) De,bocsánatot kérek, itt létezik. Itt a 2,800.000 korona a blockból esetleges konverzió utján

Next

/
Thumbnails
Contents