Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-206

206. országos ülés 1907 október 30-án, szerdán. 105 Szombaton azután történt az, a mit a sajtó, nem tudom miféle informáczió alapján, templomrablásnak minősit, hogy a hivek bementek a nyitott és be sem zárható templomba, elszedték onnan azokat a szertartási eszközöket, a melyek szükségesek, megőrzés végett. (Zaj és derültség a baloldalon. Nagy zaj a nemzetiségi padokon.) T. ház ! Én nem hiába hoztam fel azt, hogy hány lakosa van Csernovának, nem hiába hoztam fel, hogy ez a szegény nép saját költségére épitette ezt a templomot; minden tégla az övé volt, minden szertartási és egyéb eszköz az övé volt. (Nagy zaj.) Ez a szegény nép, a mely egy templom építésére 79.000 koronát tud áldozni, sokkal ideáhsabb és sokkal magasabban áll, sem hogy önök itt nevetéssel fogadhatnák, mikor én róla beszélek. (Nagy zaj és felkiáltások : Gyűjtöttek rá. Elnök csenget.) T. képviselőház < Mikor ennek a hírt eljutott Rózsahegyre és a mikor félreértés folytán templomrablásnak minősítették az esetet, akkor a közigazgatási hatóságok Csernovára kiküldöttek 14 csendőrt. Á csendőrök megejtették a vizsgálatot. Ezen vizsgálat eredményét én természetesen nem tudhatom, azonban azt az egyet tudom, hogy szombat este, illetőleg vasárnap reggel a csendőrség maga jelentette, hogy semmiféle közbelépésre okot nem talált. Áz éj, mondom, nyugodtan telt el. Ha csak távolról is igaz lehetne a föltevés, hogy a nép ott — mint a sajtó híreszteli — izgatók martalékává lett, akkor én mégis kötve hiszem, hogy szombaton, tehát a templomszentelés előtt való napon olyan ideális nyugalom- uralkodott volna. Vasárnap, október 27-én reggel, a környékbeli templomokban nevezetesen azokban a templomokban, a mely községeknek az adminisztrátorai, illetőleg hitoktatói részt kivántak venni a templom-felszentelésen, mondom, ezekben a községekben az isteni tisztelet vasárnajj korán reggel 7 órakor tartatott meg. A j^apok felszólították híveiket, hogy a templomszentelésen tömegesen okvetlenül jelenjenek meg. Reggel 9 vagy 10 óra felé elment Csernovára a szomszéd községek népe : Gudrik, Ludrova, Liszkoófalu, Rózsahegy és egyéb községek. Mikor a nép inváziója megtörtént — konstatálom, hogy nem ellenséges volt — a esernovaiak hozzácsatlakoztak és ugy, a mint voltak, ünneplő ruhában együtt foglaltak állást a falu végén és várták a vendégeket. (Derültség.) A nép részint egy szűk utczában, részint az ut hosszában elterülő mezőn helyezkedett el. Reggel egynegyed tizenegy és féltizenegy között jött a falu felé két kocsi. Az első kocsiban Pereszlényi Zoltán rózsahegyi szolgabiró ur. Megjegyzem, hogy Pereszlényi Zoltán, a ki jelenleg rózsahegyi szolgabiró, ez előtt is Liptóban, tehát egy nemzetiségi tekintetben úgyszólván biztosított vármegyében volt tisztviselő. A másik kocsiban Fischer József rózsahegyi helyettes-plébános, adminisztrátor, továbbá Pazurik Márton KJIPVH. XAPLÓ. 1906 —1911. xin. KÖTET. alsóliptói esperes-dékán, és azonkívül még két pap ült, a kik nyilván csak nézőknek jöttek oda. (Zaj a középen. Halljuk! Halljuk!) Kérem, ne zavarjanak ! Zboray Miklós : Bánt a lelkiismeret ! Hodzsa Milán : Ugyan kérem, ne beszéljenek ilyent! Elnök : Csendet kérek ! Hodzsa Milán : Mondom, a másik kocsiban a két meghívott: Kalocsai Izidor rózsahegyi hitoktató és Hanzély adminisztrátor voltak. Az első kocsi egyenesen a tömegbe hajtott. A nép közé érve, a lovak természetszerűleg megállottak. A kocsin azonban a szolgabiró szolgája, ez a kocsis mellett ülő szolga, kiragadta a kocsis kezéből az ostort, és a lovak közé ütött, valamint a kocsi mentén álló nép közé csapott az ostorral. (Zaj a baloldalon.) Én ezeket ugy adom elő, t. képviselőház, hogy én a vezetett vizsgálatnak elébe nyugodtan nézek, mert tudom, honnan kaptam az értesülést. Az arczba kapott ostorcsapások alatt az emberek hátráltak, azonban, a kik a kocsi mentén, tehát elől állottak, a csendőrök háta megett kiáltottak a kocsis felé : állítsd meg a lovadat, agyon gázolod az asszonynépet ! A mikor a kocsis erre nem reagált, az elől álló emberek átmentek a csendőrök között az útra, megfogták a lovak kantárszárát a körülálló parasztok és vagy hátráltatni, vagy pedig visszafelé fordítani kívánták a iovat. (Mozgás. Felkiáltások : Szép vendéglátás !) Ugron Gábor: Van joguk rá ? Hodzsa Milán : A második kocsiban ülő papok egyike — hogy kicsoda, azt nem tudhatom — felugrott akkor a helyéről és átkiáltott az első kocsi felé : »Csak előre ! Csak azért is előre !« Magyar nyelven mondotta ezt. (Felkiáltások baljelöl: Jól tette I Talán latinul mondja ?) En csak a tényállást adhatom elő, a mint arról hitelesen értesültem. Erre átsivitott a zajongáson a képéből kikelt szolgabíró hangja : »Lőni !« (Élénk ellenmondások és derültség a jobb- és baloldalon. Zaj. Felkiáltások : Hazugság I Nem áll ! Elnök csenget.) Csitáry Béla : így fogja izgatni a népet is ! (Mozgás és zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Hodzsa Milán : Hiszen beszélhetnek az urak akkor, midőn én jó hiszemüen, tisztességesen és megbízható forrásból eredő értesülésemet adom elő. (Zajos felkiáltások a baloldalon : Hazudik!) Nem vagyok én a hazugságra rá szorulva. (Nagy zaj.) Szatmári Mór: Képes lenne magát agyonlövetni, hogy azzal izgasson ! (Zaj. Elnök csenget.) Hodzsa Milán : A csendőrök. . . . (Mozgás és zaj. Halljuk ! Halljuk I) Elnök (csenget) : Csendet kereü ! Hodzsa Milán : ... a kik a kocsi közvetlen közelében állottak, erre megfordultak és egy részük az ut bak, másik részük pedig az ut jobboldali irányában lőtt. A lövések sortüz-formában . . . (Mozgás és zaj.) 14