Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-194

t'M. országos ülés 1907 Julius 9-én, kedden. 85 ideiglenesen laknak Czereczelen, ők tehát oly egyének, a kiknek a községben semmi vagyonuk nincs és igy a csend és rend fentastására semmi biztosítékot nem nyújtanak. A különböző belügyminisztereknek különböző rendeleteinek egyikében sem olvastam olyan rendelkezést, hogy ilyen indokkal joga legyen a főszolgabírónak az állampolgárok gyülekezési szabadságát sárba tiporni. Jászberény főszolgabirája — sajnálom, hogy nincs itt az igen t. kultuszminiszter ur, mert az ő kerülete —• Petrik Lajos és társai fényszarui lakosoknak gyűlését persze szintén nem veszi tudomásul a következő indokokból (olvassa): »mert a bejelentés mai napon érkezvén, a gyűlés határnapjáig nem áll módomban a szükséges karhatalom kirendelései A bejelentés október 10-én érkezett, e napról kelt a betiltó végzés, a gyűlést pedig októbor 14-ére kérték. Tehát négy nap teljesen elegendő lett volna ahhoz, hogy a kellő karhatalmat Jászberényből Jászfényszaru községébe kirendelje a főszolgabíró. De ez kötelessége is lett volna, mert az 1848. évi áprilisi alapvető rendelete a gyülekezési jognak azt mondja, hogy köteles tudomásul venni a főszolgabíró, a polgármester vagy a rendőrkapitány, vagyis az illetékes hatóság a gyűlés bejelentését, a mennyiben a gyűlésnek törvényszerű czélja van, a hogy az a rendelet mondja és ha a megtartás előtt 24 órával jelentetett az be. (Helyeslés.) De ezt Magyarországnak igen számos főszolgabirája nem akarja tudomásul venni. Azonban még egy czifrább dolgot van szerencsém bemutatni. A múlt esztendő szeptember havában, az igen t. kultuszminiszteri államtitkár Tóth János lemondása folytán, a mezőtúri választókerületben uj kéjoviselőválasztás volt. Nyilas János elvtársam, csongrádi lakos fellépett ott mint képviselőjelölt. Pap Bálint, dévaványai magyar állampolgár, becsületes munkásember, bejelentette az ottani főszolgabírónak, hogy Nyilas János Dévaványán múlt évi szeptember hó 16-ikán programmbeszédet akar tartani. E népgyüléstől a következő végzéssel lettek eltiltva (olvassa) : »Ezen bejelentést tudomásul nem veszem és a programmbeszéd megtartását a jelzett időben meg nem engedem . . . « Visontai Soma: Mikor volt az ? Mezőfi Vilmos." 1906. szeptember havában (olvassa): »...-. mert ugyanezen napon más községben van népgyűlés és igy a csendőrség oda nem rendelhető.« T. képviselőház! Ez már nem is a gyülekezési szabadságnak, hanem a választási szabadságnak a súlyos megsértése. Idáig vezet, hogy ha meghagyjuk ezt a bizonytalan állapotot az egyesülési és gyülekezési jog terén, idáig vezet ez az állapot, mert idővel még a képviselőknek is lehetetlenné teszik, hogy programmbeszédüket megtarthassák. (Zaj.) Molnár János: Miért nem jelentik fel azt a szolgabírót! Mezőfi Vilmos: Az ördögöt a nagyanyjánál pereljük? Bemutathatnék alispáni végzéseket, a melyek sorra jóváhagyják ezeket a szolgabírói és főszolgabírói betiltó ukázokat. Tegyük fel, hogy a belügyminiszter azonban igazságos ember, mit ér, a mikor hetek, hónapok, sőt egy esztendő is elmúlik, a mig miniszteri végzés — amikor már ugy sem lehet segíteni a népgyűlés megtartása ügyében -— leérkezik. A kaposvári járás főszolgabirája, Farkas Hermánn és társait a Nagybajomban megtartandó népgyűlésről igazán czifra végzéssel tiltotta el. Ez a főszolgabíró már a magas politikával foglalkozik és következőket mondja (olvassa) : . . . »mert a bejelentett programra első pontja »— t. i. a nép gazdasági és politikai szervezkedése —« az ország alig helyreállott békés politikai viszonyainak a társadalmi osztályok közötti ellentétek felidézésével való megzavarását és a gazdasági ós társadalmi fejlődés békés menetének megakadályozását czélozza.« Ezért nem engedte meg a népgyűlést. A nagykikindai járás főszolgabirája nem vette tudomásul Tápay István és társainak Pádéra bejelentett népgyűlését a következő indokolással (olvassa): »A népgyűlés megtartására bejelentett piaeztór, a hol különben is vasárnap piacz tartatik, a népgyűlésre nem engedhető át, mert ezáltal a forgalom gátoltatnék.* (Derültség.) Bizonyára Pádén csak egy piacz van és másutt népgyűlést nem tudnak tartani csak ott, ott pedig nem engedik meg, tehát egyáltalán nem tudnak tartani népgyűlést. A szabolcsmegyei gávai járás szolgabirája Ibrányban Gyékény János és társainak megtagadta a gyűlési engedélyt a következő indokolással (Halljuk! Halljuk !) Olvassa): »Eolyamodók kérelmükkel elutasittatnak« — pedig gyűléshez nem is kell kérelem, hanem csak bejelentés — »mert az újjá szervező szoczialdemokrata pártnak február 15-én Ibrányban volt egy népgyűlése, igy tehát november 4-ikén ujabb népgyűlés tartásra szükség nincsen.« (Derültség.) Nem akarom a t. ház türelmét még hoszszan igénybe venni; és még rendelkezésemre álló 50—60 betiltó végzést felolvasni. Csak ezt a néhányat olvastam fel annak bizonyságául, hogy valóban tarthatatlan viszonyok uralkodnak Magyarországon az egyesülési ós gyülekezési jog mezején. De a belügyminiszter úrhoz (Folytonos zaj. Elnök csenget.) van egy kérdésem. Arra az interpelláczióra, a melyet hozzá Buza Barna t. kéjjviselőtársam, a nemzetközi szocziáldemokrata pártban előfordult sikkasztások ügyében intézett, igen korrekt választ adott a belügyminiszter ur,