Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-194

7ö Í94. országos ülés 1907 Julius U-én, kedden. fizetni ezért a 8 kilométeres vonalért és a csatlakozó-állomások kibővítéséért. Ezen pálya különben szabványos nyomtávú és gőzüzemű vasutként lesz tervezve és az ottani vidék helyi közlekedési érdekeit lenne hivatva szolgálni, másrészt pedig a Nógrád vármegye felső részén átvonuló vasutvonalak és a m. kir. államvasutak budapest—marcheggi vonala közt ujabb kapcsolatot létesitene és ekként a vidék erdőés bányatermékeinek megfelelő értékesithetésére és élénkebb ipari tevékenység megteremtésére nyújtana alapot. Az 1888 : IV. t.-cz. 4., illetve 7. §-ai alapján törzsrészvények ellenében biztosított 410.000 korona postahozzájárulás, illetőleg 651.000 korona külön állami segély a 6,511.000 korona tényleges építési és üzletberendezési tőkének 6'3, illetve 10%-át tevén, a törvényben megállapított 10— 10%-os végső határt meg nem haladják. Egyebekben a helyi érdekű vasút üzletét a szabványszerződés alapján a m. kir. államvasutak kezelnék. Minthogy az engedélyezésnek a törvényjavaslat indokolásában felsorolt összes egyéb feltételei is ugy a helyi érdekű vasút, mint az egyéb törvényeknek mindenben megfelelők, ennélfogva a közlekedésügjd bizottság az előterjesztett törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben a t. képviselőháznak elfogadásra ajánlja. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, kérdem: méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A ház tehát a j avaslatot általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban a czim. Hammersberg László jegyző (olvassa a törvényjavaslat étimét). Elnök : Minthogy szólni senki sem kivan, a czimet változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. szakasz. Hammersberg László jegyző (olvassa az 1. %-t). Elnök : Szólni senki sem kíván. Kérdem ennélfogva a t. házat: méltóztatik-e a törvényjavaslat 1, §-át változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) A ház az 1. §-t változatlanul elfogadja. Következik a 2. szakasz. Hammersberg László jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnök ; Szólni senki sem kíván. Kérdem tehát: méltóztatik-e a 2. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen l) A 2. §. változatlanul elfogadtatott. Következik a 3. szakasz. Hammersberg László jegyző (olvassa a 3. §-*/ Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a harmadik szakaszt változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak nyilvánitom. Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, javaslom, hogy annak harmadszori olvasását a legközelebbi ülés napirendjére tűzzük ki. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor ezt elfogadottnak jelentem ki. Következik most a napirend szerint az országos ipartanácsról a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslata. (írom. 477, 572.) Nagy Emil előadó urat ületi elsősorban a szó. Nagy Emil eíőatfó: T. ház! Az ipartanács intézménye hosszú múltra tekinthet vissza a magyar iparfejlesztés történetében. Első szabályozása 1889-ben összeesik magának a kereskedelemügyi minisztériumnak feláUitásával. Azóta már kétizben ment változáson keresztül, s ezen fejlődésnek betetőzése az a javaslat, melyet ezúttal fog tárgyalni a t. ház. 1889-ben még ugy lett szabályozva az ipartanács, hogy a miniszter által kirendelt és hivatalból részt vevő tagok száma túlnyomóan felülmulta az érdekeltség által küldött egyének számát, ugy hogy ezen minőségében az ipartanács jelentős szerepet nem játszott, mert már előre ki volt szolgáltatva minden vélemény tekintetében a hivatalból ott ülő elemeknek. Ezzel szemben az 1898-iki átalakítás már biztosította az érdekeltség számára a többséget. Ezen szervezet jóvá lett hagyva 0 felsége által is, és 1905-ben még egyéb módositáson is ment keresztül, a melyek még jobban tágították minden irányban az érdekeltség körét, míg végre elérkeztünk ezen javaslathoz, mikor már az érdekeltség 60 taggal, a hivatalból kinevezett tagok pedig 47 taggal lesznek képviselve. Azt hiszem, fel méltóztatnak menteni az alól, hogy az összes részleteket már ezúttal ismertessem ; erre, ha szükségesnek mutatkozik, később rá fogunk térhetni. Méltóztassanak megengedni, hogy mindössze arra terjeszkedjem ki, hogy ez a javaslat kereskedelmi, szocziális és ipari téren úgyszólván az egész kultúrát felöleli ezen ipartanács hatáskörében, s így e testület azt a hivatást, a melyet eddig teljesített, ezután még jobban fogja teljesíteni. Ezen ipartanácsnak magját képezi az állandó bizottság. Ez elé fognak menni az oly ipari segélyezések, melyeket a nagy nyilvánosság elé vinni nem lehet, és tulaj donképen abban is áll jelentősége ennek a javaslatnak, — a mit a miniszter ur az iparfejlesztési törvény tárgyalásánál is kifejezett — hogy szüntessük meg végre azt az állapotot, a mikor egy igazán fontos, közgazdaságilag jelentékeny intézmény kizárólag miniszteri vagy királyi rendeleten alapszik. Míg tehát egyrészt ezáltal ez a kifejlődés elérte a maga csúcspontját, mely szerint az érdekeltség számban felülmúlja a hivatalból kirendelt tagokat, másrészt a közgazdaságnak több mezejét is öleli fel ezen ipartanács, mint ez régen történt. Lényegében pedig az is képezi ennek a javaslatnak a jelentőségét, hogy az egész intézmény törvény által lesz immár szabályozva. Meg kell emlékeznem arról is, hogy ezen törvényjavaslat újítást tartalmaz a tekintetben, hogy a képviselőháznak 12 tagja és a főrendiháznak 6 tagja jövőre mindenkor tagja lesz az ipar-