Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-194

Í94. országos ülés 11)07 Julius 9-én, kedden. 77 tanácsnak. Ezt a bizottság ugy mérlegelte, hogy ez azon szempontból helyes, hogy ezáltal a képviselőház mintegy összefüggésbe hozassék a közgazdasági fejlődés iránya tekintetében az ipartanács működésével, a mitől a bizottság az iparfejlesztés tekintetében tényleg jótékony hatást vár. Mindezek után kérem, méltóztassék a javaslatot általánosságban elfogadni. (Helyeslés.) Várady Károly jegyző: Olay Lajos! Olay Lajos: T. képviselőház ! A törvényjavaslatot magában véve igen üdvösnek, igen helyesnek tartom. Hogy az ipartanács megalakittatik, az üdvös dolog. T. képviselőtársaim nagyon jól méltóztatnak még emlékezni az én álláspontomra az iparfejlesztést illetőleg. Ennek az ipartanácsnak legfőbb hivatása az lesz, hogy véleményt adjon a miniszternek, vájjon hol, milyen segély mellett állíttassanak fel gyárak. Hát, t. képviselőtársaim, ne méltóztassanak rossz néven venni, ha nyilt, és őszinte leszek, mint a múlt alkalommal is. Méltóztassanak elhinni, hogy én egyénileg senkit bántani nem akarok; én mindenkinek a tisztességében bizom; én mindenkit, mig az ellenkezője be nem bizonyul, tisztességes, becsületes embernek ismerek, vallok. De méltóztassanak nekem megendegni, akkor, mikor az iparfejlesztés terén akár Budapest fővárosában, akár bármelyik vidéki városban, akármelyik kerületben gyár állittatik fel, az illető képviselő ebben óriási módon érdekelve van. Ha még olyan határozott, ha még olyan tisztességes, ha még olyan okos és becsületes ember, engedelmet kérek, — én legalább magamat nem veszem ki — lehetetlen az úgynevezett politikai nyomás, lehetetlen a kerület érdeke alól szabadulnia. Minden képviselő, akarva nem akarva, kénytelen kerülete érdekét képviselni az ipartanács legfontosabb feladatánál, a gyárak felállítása kérdésében. Akkor is kifejtettem, ma is azon az állásponton vagyok, hogy ebben a javaslatban veszélyt látok, mikor ennek értelmében 12 képviselőt és 6 főrendiházi tagot fognak az ipartanácsba beválasztani, mert az ipartanács működése ilyenformán illuzórius lesz. A következmények meg fogják mutatni, hogy nekem igazam van, hogy minden egyes esetben az előkelőbb, a nagyobb befolyású képviselő érdeke fog győzni. Miért hoztuk meg az összeférhetlenségi törvényt 1 Azért, hogy a képviselő illetéktelen befolyása ne érvényesüljön. Már most mondja meg nekem őszintén a kormány, mondja meg nekem őszintén bármelyük képviselőtársam, érez-e magában elegendő erőt, hogy fog-e birni ellentállani a kerület nyomásának ? Nem hiszem, hogy ezt őszintén, nyiltan, bármelyik képviselőtársam vagy a kormány áliitani merje. Ha pedig nem merik állítani, akkor helytelen ez az intézkedés. Azért a törvényjavaslatot — nem akarok hosszasan beszélni —• ezen indokból nem fogadom el és kérem, méltóztassék azt visszautasítani a bizottsághoz, hogy ezen elvek alapján, a melyeket bátor voltam itt röviden kifejteni, azt változtassa meg. Ez volna kérésem ós indítványom. Elnök : Szólásra következik ? Hatnmersberg László jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! Én ellentétben mélyen t. képviselőtársammal, a törvényjavaslatot . elfogadom. Olay Lajos: Talán tiz krajczárnál több jövedelem lesz ! Mezőfi Vilmos: Nem tudom, hogy ennél micsoda több jövedelem lesz ? Elnök: Kérem Olay képviselő urat, tessék efféle közbeszólásoktól tartózkodni. Mezőfi Vilmos: Elfogadom a törvényjavaslatot, habár elismerem, hogy azok a szempontok, a melyeket Olay képviselő ur felhozott, feltétlenül megérdemlik azt, hogy a t. képviselőház foglalkozzék velük. De én abból nem azt következtetem, hogy ne adjunk jogot arra, hogy — a mint a törvényjavaslat azt kontemplálja — a képviselőháznak 12 és a főrendiháznak 6 tagja ebben az ipartanácsban helyet foglaljon, hanem talán a részletes tárgyalás alkalmával lehet olyan módosítást elfogadtatni a t. képviselőházzal, hogy a képviselőház és ugyancsak a főrendiház is sorsolás utján jelölje ki az ebbe az ipartanácsba általa küldendő tagokat. így ki lenne zárva az, a mitől Olay képviselőtársam fél, hogy t. i. bizonyos illetéktelen befolyás, bizonyos meg nem engedhető előny érvényesülhet majd az ipartanács határozataiban. Azért fogadom el ezt a törvényjavaslatot, mert törvényben látom biztosítva azt a jogát a munkásoknak, hogy ipari kérdésekben — a mi őket elsősorban és legközelebbről kell, hogy érdekelje — maguk is hallathassák a maguk véleményező szavát. A magyar képviselőházban ehhez még ma joguk nincs. Bízunk benne, hogy az általános titkos szavazati jognak törvényerőre való emelése esetén ide is bejuthat a munkásképviselő és itt is lesz alkalma e kérdésekhez hozzászólni. Miután azonban ez a javaslat még mindig az éjszaka homályában késik, ezért üdvözlöm a jelen javaslatot, hogy addig is, a mig az általános szavazati jog utat tör magának ebbe a parlamentbe, módjuk legyen a munkásoknak, a mint e törvényjavaslat 12. §-a mondja, hozzászólni mindazokhoz a törvénytervezetekhez, a melyeket a kereskedelemügyi miniszter az ipartanács elé utal, úgyszintén hozzászólhatnak az ipar-, kereskedelemés a munkásügyi törvények végrehajtásánál felmerülő elvi kérdésekhez. Ezért fogadom el ezt a törvényj avaslatot. A miért felszólalok, t. képviselőház, annak az az oka, hogy tiszteletteljes kérdést intézzek a kereskedelemügyi kormány jelenlevő képviselőjéhez az iránt, hogy vájjon a törvényjavaslat 3. §-ban kontemplált harmincz tagja a gazdasági, erdészeti stb. és munkás-egyletek tagjainak miként lesz elosztva. Súlyt fektetek ezen szakasznál különösen arra, hogy a munkás-egyesületek képviselői egyenlő számmal legyenek képviselve. De külön-