Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-194

i9k. országos ülés 1907 juíius 9-én, kedden. 73 fogadásra bátorkodom ajánlani a t. háznak azzal a módosítással, illetőleg határozati javaslattal, a melyet a közlekedésügyi bizottság a maga indokolásához fűzött. Nevezetesen méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadni, s egyúttal utasítani a kereskedelemügyi minisztert, hogy a tervezett engedélyokiratban azt a rendelkezést, a mely az iparvágányok versenyviszonyaira vonatkozik, mellőzze. (Élénk helyeslés.) Nem tehetnék ellenben magamévá oly természetű indítványt, a milyet Zboray Miklós t. barátom nyújtott be, el is tekintve attól, hogy az átvétel, az üzembevétel tekintetében ez a határozat ezéltalan is lenne. Mert egy tévedés abban rejlik, hogy igenis a törvényhozás megszabhatja a kereskedelemügyi miniszternek törvényes illetékessége körébe tartozó engedélyezés alkalmával a feltételeknek miként való megállapítását; de egy meglevő vasútnak üzembe vétele, t. i. egy már megállapított és forgalomban levő vasút üzembe vételének kérdése kizárólag adminisztratív természetű dolog, . a mint igen sok más esetben történt, hogy már üzemben levő vasutakat a kereskedelemügyi miniszter az államvasutak üzemébe vett át. Ezért tisztelettel kell kérnem, hogy a kereskedelemügyi miniszternek ezen törvényben gyökerező jogát ne méltóztassék befolyásolni, hanem méltóztassanak neki ebben a szabad kezet biztositani. (Helyeslés.) Áttérek már most, t. képviselőház, arra a kérdésre, a melyet Zboray Miklós t. barátom mellékesen érintett, mintegy indokolásaként a maga álláspont] a mellett, azt sejtetvén, hogy itten kivételes helyzettel állunk szemben, hogy t. i. a mikor kedvezők a pénzviszonyok, megcsinálják a vállalatok az üzletet az állammal, a mikor pedig kedvezőtlenek, akkor nem csinálják meg. A szénre átvive ezt a kérdést, ha jól értettem, ugy méltóztatott azt felállitani, hogy ha alacsonyabbak a szénárak, akkor a szénbányák igyekeznek az állammal szemben biztositani a szerződést, akkor szálütanak szenet, ha pedig magasak, akkor nem szálütanak és felbontják a szerződést. T. ház ! A szénkérdés tekintetében az utóbbi időben különböző verziók keltek szárnyra, és én azt hiszem, hogy t. barátom ezekből merítette előbbi felszólalásához az érveket. Ebből a szempontból, a mint már bátor voltam emliteni, kötelességemnek tartom erre a kérdésre is reflektálni. (Halljuk ! Halljuk !) A magyar kir. államvasutak a szénszükséglete, évenként, azzal az egységgel számitva, a mely a magyar államvasutakra nézve mint egység fennáll, t. i. a salgótarjánival, 1,800.000 tonnára rug. Ha pedig egy közönséges egységet méltóztatik számításba venni, akkor 2,400.000 átlagos tonnaszükséglete van az államnak. Ez a szükséglet szerződésileg az összes hazai szénbányáknál fedeztetett. Egyetlenegy hazai bánya sem maradt ki, a mely elfogadható szénárakkal tett ajánlatot, ugy, hogy e tekintetben kivétel senkivel sem tétetett, teljes az egyenlőség az egész vonalon a szál- I KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XII. KÖTET. litás biztosítása tekintetében. Sőt maguk az egység árak is, mikor a szerződések megujittattak, felajánltattak a bányáknak, mert hiszen ezt a mi érdekünk követelte, minthogy akkor a szén ára tetemesen emeükedőben volt, a mi kontrollálható a szénpiacz alakulásából és áraiból. Ámbár Ausztriában és Németországban tetemesen magasabb szénárak voltak, mint nálunk : mi biztosítottuk a szenet az eredeti, tiz év előtti árak mellett. Ugyanakkor azonban a szénbányák kikötötték maguknak, hogy azon kikötésen kivül, a melyet néhai Baross Gábor tett a szerződésbe, t. i., hogy ha törvényhozási vagy kormányzati intézkedések folytán a munkaidő megrövidítése áll elő a bányáknál, tehát ők rövidebb ideig termelhetnek és ennek következtében ugvanazon termelés elérhetésére nagyobb számú munkást kénytelenek alkalmazni, minden órai munkaidőröviditésért ^g-dal emelkedik a szénár, mondom, eltekintve ettől a feltételtől, a melyet a bányák kívántak az uj szerződésbe is átvinni, azt a kikötést tették, a melyet a kormány el is fogadott, hogy sztrájk vagy bojkott esetén, ha ennek következtében a munkabérek emelkednének és ez hatóságilag igazoltatik, joguk van a bányáknak a szerződést egy évre felmondani. Az államvasút bírálja el eme feltételek bekövetkeztét. Mezőfi Vilmos: Ezért csinálnak direkt sztrájkot ! (Zaj jobbfdől. Egy hang : 0 csinálta !) Szterényi József államtitkár: Bocsánat, a t. képviselő ur közbeszólására kénytelen vagyok megjegyezni, hogy nagyon szomorú volna, hogy ha a bányák azért, hogy 1

/

16-dal magasabb árt érjenek el a szénnél, koczkáztatnák a maguk milliókra menő tőkéjüket, a mely a vállalatba van fektetve és sztrájkot rendeznének. Tűzzel játszani a bányák nem igen szoktak. (Zaj.) Farkasházy Zsigmond: Botrányos állapotok vannak ott, az tény ! Ugron Gábor: Nincs elég munkásuk ! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Szterényi József államtitkár: A bányaügyek u. n. botrányos állapotára nézve bátor vagyok a t. képviselő urnak szíves figyelmébe ajánlani, hogy két nagy bányában 8000 munkással kevesebb van ma, mint a múlt évben volt, mert Ausztriában és Németországban oly rohamosan emelkednek a munkabérek, hogy a legjobb munkások ma kivándorolnak. És ez a legfőbb oka annak a szénmizériának, a melyben benne vagyunk. (Zaj. Halljuk! Halljuk !) A mennyiben tehát sztrájk vagy bojkott következtében a munkabérek emelkednek, a szénbányáknak joguk van a szerződést egy évre felmondani, a mely szerződés akkor öt évre köttetett ; és a mennyiben az államvasút a felmondást el nem fogadná, a kereskedelemügyi miniszter egyoldalulag dönt, természetesen nem mint szállítást adó, tehát nem mint szónbeszerző, hanem ! — hogy ugy fejezzem ki magam — mint választott 10