Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-194

Í9í. országos ütés 1907 Julius 9-én, kedden. 65 kezelésének az engedély további tartamára a m. kir. államvasutak által való átvételét igényelheti, az 1880. évi XXXI. t.-cz. 8. §-ának b) pontja értelmében a bizottság nézete szerint sem tagadható meg, de épen erre az általános érvényű kötelezettségre való tekintette) a bizottság mellőzhetőnek véli azt a kijelentést, mely szerint az preczedensül nem szolgálhat. S abban a nézetben van, hogy ha tartani lehet attól, hogy más engedélyt kérők is biztositani kívánják vasútjuk részére az államvasuti kezelésnek az üzem későbbi éveiben való igénybevételének jogát, s hogy ebből folyólag azok a vasutak, a melyek jövedelmezőknek fognak bizonyulni, mind magánkezelésben maradnak, ellenben a rossz vasutak mind az államvasutak terhére esnek, akkor a kétségkivül nagy pénzügyi horderővel biró kérdést az uj viczináhs-törvényben kell megoldani. Az engedélyezésnek a törvényjavaslat indokolásában jelzett egyéb feltételei ugy a helyi érdekű vasúti, mint az egyéb törvényeknek is mindenben megfelelnek. Az előadottak alapján a közlekedésügyi bizottság, valamint a pénzügyi bizottság is a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben a t. képviselőháznak azzal ajánlja elfogadásra, miszerint a kormányt utasitani méltóztassék, hogy a gazdasági vasút épitésére és üzletére kiadandó engedélyokiratból a pályán átvezető iparvágányok versenyzésére vonatkozó, s az eddigi gyakorlattól eltérő fenti kikötést hagyja ki. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik % Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Gróf Esterházy Móricz ! Gr. Esterházy Móricz: T. ház! Mielőtt felszólalásom tulaj dónképeni tárgyára rátérnék, engedelmet kérek, hogy három irányban kérjek tiszteletteljesen felvilágosítást ezen borsavölgyi gazdasági vasútra vonatkozólag. Először az indokolás ötödik oldalán az áll, hogy (olvassa) : »Ezenfelül a magyar kir. államvasutak Beregszász és Nagyszőllős állomásai a keskeny vágányu gazdasági vasút átrakodás! czéljaira megfelelően kibővittetnének és átalakittatnának.« Erre vonatkozólag az a tiszteletteljes kérdésem, vájjon ezen átalakítás költségeit ki viseh \ Második kérdésem az, hogy az indokolás hetedik oldalán feltüntetett száz kilogrammonkénti három és fél fillér megtérítés százalékokban kifejezve hány perczentjét teszi a rendes dijszabás szerinti kezelési illetéknek, illetőleg másfelől, hogy ezen engedmény a rendes helyi érdekű vasutaknál a csatlakozási forgalomban hány százalékot tesz ki. Harmadik tiszteletteljes kérdésem meg arra vonatkozik, hogy vájjon ezen gazdasági vasúttal szemben is fennáll-e a kereskedelemügyi miniszternek befolyása a maximális tarifára vonatkozólag, és ha igen, — a mit remélek — vájjon ezen vasút szárnyvonalai, nevezetesen a dolha—kovácsréti, továbbá ilosva—szajkófalvai szárnyvonalakon is ugyanazon dijszabás lesz-e érvényben, mint a tulaj donképeni fővonalon 1 1ÍÉPYH. NAPLÓ. 1906 1911. XII. KÖTET. Ezek után áttérek felszólalásomnak tulajdonképeni tárgyára. (Halljuk ! Halljuk 1) Kétségtelen dolog, a mint a t. előadó ur is az imént emiitette, hogy az ezen törvényjavaslat tárgyát képező vasút az eddig szokásban lévő feltételektől lényegesen különböző feltételek alatt és kedvezmények mellett létesíttetik. De épen ezen nóvumnál fogva tartozik ennek a vasútnak az engedélyezése azon vasutak engedélyezése közé, a melyek engedélyezése az 1880: XXXI. t.-cz. 1. §-a alapján a törvényhozás hatáskörébe tartozik. A midőn tehát az előbb emiitett eltéréseket, nevezetesen, hogy az évi külön segély nem a vasút építése és létesítése czéljából, hanem az üzem javára folyósitta tik évi járadékokban, továbbá, hogy egynemű részvényeket bocsátanak ki, hogy törzsrészvény nem lesz, hogy részvény-szolgáltatási kötelezettség nem lesz, midőn ezen kivételeket a magam részéről elfogadom : teszem ezt azért, mert méltánylom azon közgazdasági, sőt, mondhatnám, szocziális hivatást, a melyet ez a vasút azon a vidéken, mondhatnám, azon nagyon szegény nép között hivatva lesz teljesíteni. (Helyeslés.) De ugyanakkor, t. ház, hangsúlyoznom kell azt is, hogy az előbb emiitett és a rendestől eltérő feltételeken kívül foglaltatik az indokolásban két olyan kikötés is, a melyhez a magam részéről hozzá nem járulhatok, a melyeket aggályosaknak tartott a bizottság és a melyeknek kihagyását tisztelettel kérem. (Helyeslés.) Ezen feltételek egyike az indokolás 6. lapján foglaltatik, hogy t. i. az engedélyes részére biztosíttatnék az állami oltalom arra nézve, hogy a pályán át vezető iparvágányok a gazdasági vasút elleni versenyre — a vízi- és fuvarverseny fokozását is ideértve — felhasználtatni nem fognak. Vagyis eltérés történik az 1868 Julius 6 án kibocsátott, mondhatnám, törvényhelyettesitő rendelet 9. §-ának b) pontja és 10. § ának g) pontja alól. Nem bocsátkozom annak taglalásába, hogy vájjon ilyen törvénypótló vagy helyettesítő rendelettől való eltérés így indokolásban megadható-e egyáltalában vagy sem. Nem bocsátkozom annak taglalásába sem, hogy vájjon ez az intézkedés a gyakorlati életben érinti-e vagy érinthetné-e a hazai iparfejlesztésről szóló 1907 : III. t.-cz. 6. és 8. §-ait és nem bocsátkozom a forgalmi monopólium vagy konkurrenczia kizárásának elvi fejtegetéseibe sem. A magam részéről teljesen elégségesnek tartom azt, a mit a t. előadó ur ezen kikötésekre vonatkozólag az imént elmondott. És a midőn elfogadom a bizottságnak azon javaslatát, hogy a gazdasági vasút épitésére és üzletére kiadandó engedélyokiratból a pályán átvezető iparvágányok versenyzésére vonatkozó és az eddigi gyakorlattól eltérő kikötés elhagyassék, a midőn mondom, ehhez a magam részéről hozzájárulok, ismételten is kérem a t. kormányt, hogy ezen — hogy ugy fejezzem ki magamat — indirekt szubvenczió megadásától eltekinteni méltóztassék. T. ház ! A közlekedésügyi bizottság még egy második kikötést, illetve passzust is aggályosnak 9