Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-194

97 Julius 9-én, kedden. 64 19'4. országos ülés Í9t renddel, akkor természetesen azonnal áttérünk az interpelláczióra. A házszabályok 224. §-a alapján jelentem a t. háznak, hogy a kereskedelemügyi miniszter ő nagyméltósága bejelentette, hogy Szterényi József államtitkár ur fogja ma képviselni. (Helyeslés.) Szabó Kálmán képviselő ur óhajt a t. háznak jelentést tenni. Szabó Kálmán előadó : Van szerencsém a közgazdasági bizottság jelentését (írom. 576.) beterjeszteni a pozsony—országhatárszéli h. é. villamos vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 152, 154.) tárgyában. Kérem a t. házat, méltóztassék elhatározni a jelentés kinyomatását és a képviselők közt való szétosztását, valamint az osztályok mellőzésével annak idején tárgyalásra való kitűzését. (Helyeslés.) Elnök : A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni, és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre fog tűzetni. Következik az ország szent koronája egyik őrének megválasztásáról szóló törvényjavaslat (írom. 455, 477.) harmadszori olvasása. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Ha nincs észrevétel, akkor a javaslatot harmadszori olvasásban elfogadottnak nyilvánítom s kijelentem, hogy az tárgyalás és hozzájárulás végett a főrendekkel közöltetik. Következik az 1907. évi pécsi mező- és erdőgazdasági ipari és művészeti országos kiállítás állami támogatásáról szóló törvén}'] avaslat (írom. 456, 461, 480.) harmadszori olvasása. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat: van-e valakinek észrevétele a felolvasott javaslat ellen ? Ha nincs senkinek észrevétele, akkor a javaslatot harmadszori olvasásban elfogadottnak nyilvánitom, s kijelentem, hogy a javaslat tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendekkel közöltetik. Javaslom, hogy tekintettel a főrendiház közelgő ülésére a jegyzőkönyv ezen része már most hitelesíttessék. Kérem a jegyző urat, hogy a jegyzőkönyv ezen részét felolvasni szíveskedjék. Várady Károly jegyző (olvassa a jegyzőkönyv idevonatkozó részét). Elnök : Kérdem a t. házat : van e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvi részellen ? Ha senkinek sincs észrevétele, a jegyzőkönyv ezen részét hitelesítettnek nyilvánitom. Most következik a közlekedésügyi bizottság jelentése a borsavölgyi gazdasági vasút engedélyezésérőlszólótörvényjavaslat (írom. 549,559.) tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Pogány Lajos előadó : T. ház ! A kereskedelemügyi miniszter ur törvényjavaslatot terjeszt be a borsavölgyi gazdasági vasút engedélyezéséről, s egyben felhatalmazást kér, hogy a m. kir. államvasutak Beregszász és Nagyszőllős állomásaitól Beregkövesdig és innen Dolháig vezetendő gazdasági vasutat, valamint ennek dolha—kovácsréti és ilosva—szajkófalvai szárnyvonalait az 1880. évi XXXI. és az 1888. ávi IV. t.-ezikkben foglalt feltételek alatt engedélyezhesse. A törvényjavaslat tárgyát képező vasúti hálózatnak, mely 103 kilométer hosszú, létesítése Máramaros vármegye északnyugati része erdőterületeinek forgalombahozatala, másrészt pedig a hálózat mentén lakó rendkívül szegény nép viszonyainak javítása és ekként a hegyvidéki akczió hathatós támogatása szempontjából ugy közgazdasági, mint szocziálpolitikai tekintetben fontossággal bir. A bizottság a törvényjavaslat indokolásában előadott és a helyi érdekű vasutakkal szemben eddigelé alkalmazott feltételektől több tekintetben eltérő kikötéseket beható tárgyalás alá vévén, mig egyfelől a maga részéről is helyesli a törvényjavaslat indokolásában kifejezésre juttatott azt az elvi álláspontot, mely szerint az állami és érdekeltségi kedvezmények tekintetében nem az épitési tőke beszerzésének a megkönnyítése, hanem a vasút üzletének a támogatása helyeztetett előtérbe, addig másfelől az engedélyezési feltételek kétrendbeli kikötése ellen aggályai merültek fel. Nevezetesen elsősorban egyáltalában mellőzendőnek találta a bizottság azt a kikötést, mely szerint a gazdasági vasút engedélyese részére biztosíttatnék az állami oltalom arra nézve, hogy a pályán átvezető iparvágányok a gazdasági vasút elleni versenyre, a vizi- és fuvarverseny fokozását is ide értve, felhasználtatni nem fognak. A közlekedésügyi bizottság ugyanis abban a nézetben van, hogy a magánvaspályák építésére szükséges engedélyek tárgyában 1868. évi Julius hó 8-án 4973. sz. a. az országgyűlés jóváhagyásával kibocsátott közmunka- és közlekedésügyi miniszteri szabályrendelet 9. §-ának b) pontjában a vasutak részére biztosított kizárólagossági jognak a fenti értelemben kilátásba vett további kiterjesztése sem az egyenlő elbánás elvével, sem pedig a gazdasági fejlődés követelményeivel össze nem egyeztethető, s végeredményében a hálózatmenti vidéket a gazdasági vasút önkényének szolgáltatná ki és a magánjogok körébe is élesen belevágna. Ilynemű merev korlátozásokra a közlekedésügyi bizottság nézete szerint a gazdasági vasút érdekei szempontjából nincs is szükség, mert a vasutengedélyezési szabályrendelet idézett pontjában foglalt azon oltalom, mely szerint a vasút engedélyének tartama alatt nem szabad oly vasutat építeni, mely ugyanazon végpontokat uj hadtani, politikai vagy kereskedelmi tekintetben fontos közbenső pontok érintése nélkül kötné össze, a gazdasági vasút részére a jogtalan versenyzés ellenében elegendő biztosítékot nyújt, s e részben a kereskedelemügyi miniszter számára is útmutatásul szoglál arra nézve, hogy a meglévő vasutvállalatok jogos és méltányos érdekeit mindenkor oltalmába vegye. Az engedélyezési feltételek között szereplő azon másik megállapítás, mely szerint a gazdasági vasút engedélyese, illetve jogutóda az első három üzletévet követő két év folyama alatt a vasút üzlet-