Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-193

36 193. országos ülés 1907 Julius 6-án, szombaton. létesítő 1894: XXVII. t.-czikk 6. §-a elrendeli, illetőleg kötelességévé teszi a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, hogy az intézet létesitésétől számított tiz év múlva egy matematikai mérleget terjeszszen a törvényhozás elé. Ezt a matematikai mérleget a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur el is készítette és beterjesztette a képviselőházhoz, a mely azt tárgyalás és jelentéstétel végett kiadta a közoktatásügyi és pénzügyi bizottságnak. Ez a matematikai mérleg 309.504 korona 94 fillér jövőben beállható hiányt mutat ki, a mely, megjegyzem, nem most létező aktuális hiány, hanem csak beállható hiány. Természetes, hogy a matematikai mérleg egyáltalában nem tünteti ki, mely időben fog ez a hiány beállani, csak azt mondja, hogy a jelenlegi viszonyok szerint az valamikor matematikailag kimutathatólag be fog állani és okvetlen szükséges lesz annak elenyésztetéséről gondoskodni. E hiánynak az az oka, hogy a mikor a nyugdíjintézmény megalapittatott, a nyugdíjszolgáltatás csak 1,400,000 K után számíttatott ki, mert tényleg annyit tett ki akkor a nem állami középiskolai tanárok fizetése. 1905-ben azonban tanári fizetések összege, melylyel szemben a nyugdíjintézetek a kiszolgáltatandó nyugdijakat illetőleg szavatosságot kellett vállalnia, 2,500.000 K-ra emelkedett. Tehát igy nagyobb volt a teher, a személyi illetmények többlete után fizetendő 5% által a nyugdíj és gyámintézet jövedelme pedig csupán egy hatod részben emelkedett. Á többi bevételi forrás változatlanul marad, sőt be fog állani mindenesetre az is, hogy ezek közül a bevételi források közül több — igy az állam részéről az építkezési segélyek, a melyek egyes felekezeti és községi tanintézeteknek kiszolgáltattak — apadást fog mutatni; igy elesik mindjárt az építkezési segélyek után 15 éven át fizetendő 3% fizetésének kötelessége, miáltal a nyugdíjintézet jövedelmei apadni fognak. Mindenesetre szükséges, t. ház, bár most a nyugdijalap állapota teljesen megnyugtató és ez a hiány még évekig nem fog bekövetkezni, már most intézkedést tenni, hogy ez a hiány elenyésztessék, annyival inkább, mert 1905-től fogva mostanáig is már emelkedtek a terhek, a mennyiben, a mint erről a t. képviselőháznak tudomása van, a felekezeti és községi, tehát nem állami tanárok fizetése ujabban kiegészíttetett a régi fizetésnek körülbelül egynegyedével, a mennyiben a felekezeti tanároknak átlagos fizetése 1905-ben még mintegy 3200 korona volt, ma pedig már 4100 koronára emelkedett; tehát ez által is növekedtek a terhek. Ezért okvetlenül szükséges egy uj mérleg készítése a közeli időben a jelenlegi végleges állapot szerint, mert hiszen a közel belátható időben nem fog többé előállani a tanári fizetések rendezése, miután azok ugy az állami középiskolai tanároknál, mint a felekezeti és községi közéj)iskolák tanárainál is véglegesen rendezve vannak. Epén azért van szerencsém a közoktatásügyi bizottság nevében azt javasolni, hogy a jelentés vétessék tudomásul, a főrendiházzal közöltessék és hogy hivassék fel a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur, hogy az 1910. évre beállott változások figyelembevételével uj mérleget készíttessen és az uj mérleg alapján mutatkozó hiány elenyésztetésére tegyen javaslatot a törvényhozásnak. (Helgelslé.) Bátor vagyok kérni a mélyen t. házat, méltóztassék a közoktatásügyi bizottságnak ezen javaslatát, a melyhez a pénzügyi bizottság is hozzájárult, elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a közoktatásügyi bizottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki, s ennek alapján kimondom, hogy a képviselőház a jelentést tudomásul veszi, a főrendiházzal közli és felhívja a vallás- és közoktatásügyi miniszter urat, hogy az 1910. évre a beállott változások figyelembevételével uj mérleget készítsen és az uj mérleg alapján mutatkozó hiány elenyésztetésére tegyen javaslatot a törvényhozásnak. Következik a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur jelentése az országos tanári nyugdíjés gyámintézet 1903., 1904. és 1905. évi állapotáról, (írom. 552.) Az előadó urat illeti a szó. Bedőházi János előadó : T. ház ! Az 1894. évi XXVII. t.-cz. 14. §-a kötelességévé teszi a vallásés közoktatásügyi miniszternek, hogy a felekezeti és községi, szóval nem állami tanárok részére alapított nyugdíjintézet állapotáról évenként terjeszszen be jelentést a képviselőháznak. A legutóbbi jelentés az 1902. évről szólott, és az 1904-ben tárgyaltatott a képviselőház előtt; azóta a politikai viszonyok miatt ezek a jelentések nem tárgyaltattak a képviselőház által, s törvényhozásirag el nem intéztettek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur az 1894 : XXVII. t.-cz. alapján létesített országos nyugdíj- és gyámintézetnek 1903., 1904. és 1905. évi bevételeiről utólagosan beterjesztette a maga jelentéseit. Megjegyzem, hogy ezek a jelentések megvoltak, elkészíttettek már előzőleg, de a képviselőházhoz, a mint jeleztem, a politikai viszonyok miatt be nem terjesztettek, nem tárgyaltattak és nem intéztettek el a képviselőház által. Most ezeket a jelentéseket a képviselőház kiadta a közoktatásügyi bizottságnak, és a közoktatásügyi bizottság megvizsgálván a bevételeket és kiadásokat, szóval a zárszámadásokat, azokban hiányt nem tapasztalt. Ezek a jelentések a közoktatásügyi tárcza költségvetésének tárgyalásával szoktak elintéztetni, de miután ezek most utólag terjesztettek be, csak külön nyerhetnek elintézést. Miután pedig e jelentések rendben találtattak, javasolja a közoktatásügyi bizottság, hogy a képviselőház azokat tudomásul venni és a főrendiházzal közölni méltóztassék. Elnök : Ha szólani senki sem kíván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a közoktatásügyi bizottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !)