Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-193

193. országos ülés 1907 Julius 6-án, szombaton. 37 Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki és annak alapján kimondom .... Vizy Ferencz: Kérem... Elnök : Bocsánatot kérek, méltóztatott volna feüratkozni; én már kimondtam a határozatot. Vizy Ferencz : Már tegnap feliratkoztam. Elnök: Engedelmet kérek, nem szólitották fel; én a határozatot kimondtam, ezt nem lehet megváltoztatni. Ennek alapj án a képviselőház tudomásul veszi a jelentést és a főrendiházzal közli. A jegyző ur jelenti, hogy nem ehhez a jelentés­hez méltóztatott feliratkozni, hanem egy másik jelentéshez. Következik most a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur jelentése az országos tanitói nyugdij ­és gyámalap 1903., 1904. és 1905. évi állapotairól, (írom. 551.) Az előadó urat illeti a szó. Bedőházi János előadó : T. képviselőház ! Az 1875 : XXXII. t.-czikkel alapitott és az 1891. évi XLIII. t.-cz. által rendezett, az ország tanítóinak, kisdedóvóinak, nemkülönben özvegyeinek és árvái­nak ellátását czélzó nyugdij- és gyámalap 1903., 1904. és 1905. évi állapotáról, valamint a jelzett években tanitókról, kisdedóvókról, a nyugdíj­intézet tagjairól, fentartói dijjal ellátott tanitói és kisdedóvói állomások és helyek számáról a vallás­os közoktatásügyi miniszter az 1875 : XXXII. t.-cz. 46. §-a értelmében beterjesztette jelentéseit a képviselőháznak. A képviselőház ezeket a jelentéseket áttette a közoktatásügyi bizottsághoz. E jelentéseket évenként kellett volna a házhoz beterjeszteni, de ép ugy, mint a másik nyugdij- és gyámalapról szóló jelentések, a politikai viszonyok miatt a kép­viselőház elé ezek sem terjesztettek be, a kép­viselőház által nem tárgyaltattak és igy törvény­hozásilag, a mint azt a törvény rendeli, elintéz­hetők nem voltak. Minthogy pedig utólag terjesz­tettek be, a közoktatásügyi bizottság szintén arra kéri a házat, hogy ne, a mint az rendesen szokott lenni, a közoktatásügyi tárcza költségvetésével egyidejűleg intéztessenek el, hanem a megszakí­tott folyamat helyreállítása végett külön tárgyal­tassanak. A bizottság megvizsgálta a nevezett nyugdíj­intézetnek 1903., 1904. és 1905. évről szóló zár­számadásait, bevételeit és kiadásait és az azzal kapcsolatban áUó debreczeni, kecskeméti, kolozs­vári és hódmezővásárhelyi árvaházak és a csizi gyógyház számadásait. Megvizsgálta az alap el­helyezését és kezelését feltüntető kimutatásokat és meggyőződött ezeknek a helyességéről. De szük­ségesnek vélte jelentést tenni ama tapasztalatáról is, a melyet tett a nevezett számadások meg­vizsgálásánál. Erről a nyugdíjintézetről 1902 deczember hóban terjesztett a vallás- és közoktatásügyi miniszter mérleget a képviselőház elé. Az e mérleghez csatolt jelentésben kifejtette a vallás­és közoktatásügyi miniszter ur, hogy bár az 1900. év végén az alap tiszta vagyona 29.137.814 K 20 fillért tesz, a törzstőkének ez az emelke­dése, a mint ez a körülbelül két millió korona hiányt kimutató matematikai mérlegből kitűnik, a terhek folytonos szaj^orodásával korántsem lesz elegendő arra, )iogy a nyugdijakat a jövő­ben szolgáltassa. És tényleg ez az állapot a nyugdíjintézetet illetőleg el is következett. Beállott t. i. az, hogy már a mikor az első matematikai mérleget készítették, már akkor 480,000 korona hiányt mutattak ki, és hogy ezt a hiányt fedezzék, az 1901: XLIII. tör­vényczikk ugy intézkedett, hogy a tanulóktól 30 filléres illetékek szedessenek. Hódy Gyula: Elég drága! Bedőházi János előadó: De ezek a har­mincz filléres illetékek egyrészről a közönség­ben nagy ellenszenvet keltettek, (Ugy van !) rendkívüli nehéz volt a kezelésük is, (Ugy van!) ugy hogy az előirt 480.000 korona mennyiség­ben egyáltalán nem voltak beszedhetők, hanem tiz éven át mintegy másfél millió korona hiány mutatkozott. (Ugy van!) Ma már ugy áll az intézet, — az 1905. évről beszélek — hogy az előirt bevételek ós az előirt kiadások alig vala­miben különböznek egymástól, tehát a kés ólén áll az intézet teherviselő képessége, ugy hogy a terhek szaporulatával már a következő években beállhat a hiány. És ma már a tanitói fizeté­sek rendezéséről közelebb meghozott törvény által, még inkább szaporodnak a terhek, a me­lyekre nézve szavatosságot tartozik vállalni a nyugdijakat illetőleg a nyugdij- és gyámintézet. (Ugy van!) Ma már 29 milliónál valamivel többre menő alapot semmivel sem lehet gyara­pítani, sőt, a mint tudomásom van róla, az 1906. évben már a tőkéből kellett a mutatkozó hiá­nyokat fedezni. Hódy Gyula: Elég baj! Bedőházi János előadó: Igaz, hogy jelenleg, mivel a tanítók fizetése emelkedett, a fizetés emelkedése után fizetendő ötven százalékos járu­lékok egy pár esztendeig még fedezni fogják a kiadásokat, de ha ez is megszűnt, akkor okvet­lenül beáll az állandó hiány (Ugy van!) és igy szükséges egészen uj mérleget készíteni és uj alapokra helyezni a nyugdíjintézetet. Hódy Gyula: Fedezetről gondoskodni! Bedőházi János: Ennek alapján, midőn egy­részről azt javasolja a vallás- és közoktatásügyi bizottság, hogy ezeket a jelentéseket a képviselő­ház tudomásul vegye és a főrendiházzal közölje, egyszersmind azt is javasolja, hogy a képviselőház hívja fel a vallás- és közoktatásügyi miniszter urat arra, hogy a jelen körülmények számba­vételével az 1910. évre készíttessen az országos tanitói nyugdij- és gyámalapra vonatkozólag matematikai mérleget és annak alapján a neve­zett intézet teherbírásának biztosítására vonat­kozólag terjeszszen javaslatot a képviselőház elé. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Vizy Ferencz!

Next

/
Thumbnails
Contents