Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-193

193. országos ülés 1907 Julius 6-án, szombaton. 37 Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki és annak alapján kimondom .... Vizy Ferencz: Kérem... Elnök : Bocsánatot kérek, méltóztatott volna feüratkozni; én már kimondtam a határozatot. Vizy Ferencz : Már tegnap feliratkoztam. Elnök: Engedelmet kérek, nem szólitották fel; én a határozatot kimondtam, ezt nem lehet megváltoztatni. Ennek alapj án a képviselőház tudomásul veszi a jelentést és a főrendiházzal közli. A jegyző ur jelenti, hogy nem ehhez a jelentéshez méltóztatott feliratkozni, hanem egy másik jelentéshez. Következik most a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur jelentése az országos tanitói nyugdij és gyámalap 1903., 1904. és 1905. évi állapotairól, (írom. 551.) Az előadó urat illeti a szó. Bedőházi János előadó : T. képviselőház ! Az 1875 : XXXII. t.-czikkel alapitott és az 1891. évi XLIII. t.-cz. által rendezett, az ország tanítóinak, kisdedóvóinak, nemkülönben özvegyeinek és árváinak ellátását czélzó nyugdij- és gyámalap 1903., 1904. és 1905. évi állapotáról, valamint a jelzett években tanitókról, kisdedóvókról, a nyugdíjintézet tagjairól, fentartói dijjal ellátott tanitói és kisdedóvói állomások és helyek számáról a vallásos közoktatásügyi miniszter az 1875 : XXXII. t.-cz. 46. §-a értelmében beterjesztette jelentéseit a képviselőháznak. A képviselőház ezeket a jelentéseket áttette a közoktatásügyi bizottsághoz. E jelentéseket évenként kellett volna a házhoz beterjeszteni, de ép ugy, mint a másik nyugdij- és gyámalapról szóló jelentések, a politikai viszonyok miatt a képviselőház elé ezek sem terjesztettek be, a képviselőház által nem tárgyaltattak és igy törvényhozásilag, a mint azt a törvény rendeli, elintézhetők nem voltak. Minthogy pedig utólag terjesztettek be, a közoktatásügyi bizottság szintén arra kéri a házat, hogy ne, a mint az rendesen szokott lenni, a közoktatásügyi tárcza költségvetésével egyidejűleg intéztessenek el, hanem a megszakított folyamat helyreállítása végett külön tárgyaltassanak. A bizottság megvizsgálta a nevezett nyugdíjintézetnek 1903., 1904. és 1905. évről szóló zárszámadásait, bevételeit és kiadásait és az azzal kapcsolatban áUó debreczeni, kecskeméti, kolozsvári és hódmezővásárhelyi árvaházak és a csizi gyógyház számadásait. Megvizsgálta az alap elhelyezését és kezelését feltüntető kimutatásokat és meggyőződött ezeknek a helyességéről. De szükségesnek vélte jelentést tenni ama tapasztalatáról is, a melyet tett a nevezett számadások megvizsgálásánál. Erről a nyugdíjintézetről 1902 deczember hóban terjesztett a vallás- és közoktatásügyi miniszter mérleget a képviselőház elé. Az e mérleghez csatolt jelentésben kifejtette a vallásés közoktatásügyi miniszter ur, hogy bár az 1900. év végén az alap tiszta vagyona 29.137.814 K 20 fillért tesz, a törzstőkének ez az emelkedése, a mint ez a körülbelül két millió korona hiányt kimutató matematikai mérlegből kitűnik, a terhek folytonos szaj^orodásával korántsem lesz elegendő arra, )iogy a nyugdijakat a jövőben szolgáltassa. És tényleg ez az állapot a nyugdíjintézetet illetőleg el is következett. Beállott t. i. az, hogy már a mikor az első matematikai mérleget készítették, már akkor 480,000 korona hiányt mutattak ki, és hogy ezt a hiányt fedezzék, az 1901: XLIII. törvényczikk ugy intézkedett, hogy a tanulóktól 30 filléres illetékek szedessenek. Hódy Gyula: Elég drága! Bedőházi János előadó: De ezek a harmincz filléres illetékek egyrészről a közönségben nagy ellenszenvet keltettek, (Ugy van !) rendkívüli nehéz volt a kezelésük is, (Ugy van!) ugy hogy az előirt 480.000 korona mennyiségben egyáltalán nem voltak beszedhetők, hanem tiz éven át mintegy másfél millió korona hiány mutatkozott. (Ugy van!) Ma már ugy áll az intézet, — az 1905. évről beszélek — hogy az előirt bevételek ós az előirt kiadások alig valamiben különböznek egymástól, tehát a kés ólén áll az intézet teherviselő képessége, ugy hogy a terhek szaporulatával már a következő években beállhat a hiány. És ma már a tanitói fizetések rendezéséről közelebb meghozott törvény által, még inkább szaporodnak a terhek, a melyekre nézve szavatosságot tartozik vállalni a nyugdijakat illetőleg a nyugdij- és gyámintézet. (Ugy van!) Ma már 29 milliónál valamivel többre menő alapot semmivel sem lehet gyarapítani, sőt, a mint tudomásom van róla, az 1906. évben már a tőkéből kellett a mutatkozó hiányokat fedezni. Hódy Gyula: Elég baj! Bedőházi János előadó: Igaz, hogy jelenleg, mivel a tanítók fizetése emelkedett, a fizetés emelkedése után fizetendő ötven százalékos járulékok egy pár esztendeig még fedezni fogják a kiadásokat, de ha ez is megszűnt, akkor okvetlenül beáll az állandó hiány (Ugy van!) és igy szükséges egészen uj mérleget készíteni és uj alapokra helyezni a nyugdíjintézetet. Hódy Gyula: Fedezetről gondoskodni! Bedőházi János: Ennek alapján, midőn egyrészről azt javasolja a vallás- és közoktatásügyi bizottság, hogy ezeket a jelentéseket a képviselőház tudomásul vegye és a főrendiházzal közölje, egyszersmind azt is javasolja, hogy a képviselőház hívja fel a vallás- és közoktatásügyi miniszter urat arra, hogy a jelen körülmények számbavételével az 1910. évre készíttessen az országos tanitói nyugdij- és gyámalapra vonatkozólag matematikai mérleget és annak alapján a nevezett intézet teherbírásának biztosítására vonatkozólag terjeszszen javaslatot a képviselőház elé. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Vizy Ferencz!