Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-193

H 193. országos ülés Íh07 Julius 6-án, szombaton. szerint mindezideig ezen a téren hatékony intézkedések nem történtek. Az egyik érintett vármegye, Vas vármegye, csatlakozva az érintett többi vármegye kérelméhez, azt a kérelmet is előterjesztette, hogy ugyanezen alkalommal Stájerország és Vas megye közt is igazi ttassék ki a határ, és egy község, Zinnersdorf, mely feltétlenül Vas megyéhez tartozik, visszacsatoltassék. Ebben a tekintetben nézetem szerint már itélt dologgal állunk szemben, mert Zinnersdorf községre nézve kétségtelenül megállapitható az, hogy az hajdan a borostyánkői uradalomhoz tartozott, mely a Kanizsaiak birtoka volt. 1647 előtt több évvel elfoglalták azt az osztrákok zálogbirtok gyanánt, azonban 1647-ben a borostyánkői uradalom visszacsatoltatott Magyarországhoz, de az a község, mely annak részét képezte, osztrák kézben maradt, illetőleg Stájerországhoz maradt csatolva. Azonban büntető jogszolgáltatási szempontból a vámsorompók és az egyházi beosztás tekintetében a kapcsolat Magyarország és ezen község közt hosszú ideig fennállott, mig közigazgatásilag Stájerországhoz csatoltatott. Ezen kérdés eldöntésére 1807-ben a törvényhozás kiküldött, 1827-ben pedig kiegészített egy bizottságot, a mely bizottság az osztrák bizottsággal összejővén, Zinnersdorf hová tartozásának kérdésében tárgyalt. Ezen bizottság munkálatát befejezvén, az az 1830-as években előterjesztetett az akkor uralkodó fejedelemnek, V. Ferdinándnak, a ki 1844. október 11-én a magyar törvényhozáshoz intézett leiratában világosan elismerte, hogy ezen község Magyarországhoz tartozik és Ígéretet tett, hogy az visszacsatoltatik. Ebben Magyarország joga kifejezetten elismertett. Ebben a leiratban ugyanis ezt mondja : Eeincorporationem Sinnersdorf cum diverticulo Oberwaldbauern ad Regnum Hungáriáé benigne decrevimus, postpuam subversantes in tuitu jurisdictionis et urbarialium corrolationum quantiones debite superatae fuerint, in realem effectum deducendum.<< Ebben a leiratban világosan elismerte, hogy több magánjogi természetű kérdés rendezése után ezen község Magyarországhoz csatolandó. A nádor akkor megkereste Ausztriát, hogy most már ezen határozatnak érvényt is szereztessék. Azonban az osztrákok beleakadtak a leirat egy kifejezésébe, mely azt mondja bevezetőleg, hogy a császár »nem idegenkedik« attól, hogy ez megtörténjék, s azt mondták, hogy ezzel még véglegesen a dolog nem lett rendezve. Azonban ezen osztrák álláspont egyáltalában nem helyes. Ezt gr. Herbertstein stájer kormányszéki tanácsos, a ki részt vett ezen tárgyalásokban, maga is elismerte, de elismerte maga az osztrák kanczellária is, midőn átiratot intézett a magyar kanczelláriához, a melyben azt mondja : »Die mit allerhöchster Entschliessung vom 28. Jänner 1843 verordnete Einverleibung der Ortschaft Zinnersdorf und Oberwaldbauern ins Königreich Ungarn.« 1848 után állandóan sürgette ezen kérdésnek végrehajtását a magyar kanczellária, az alkotmányos éra visszaállitása után pedig a magyar minisztérium, azonban ez mindez ideig jámbor óhajtás maradt. A mint tudom, a jelenlegi kormány álláspontja az, hogy res judicatával állunk szemben, mely további tárgyalást nem is igényel, hanem egyszerűen végrehajtandó. Az a határozat, melyet V. Ferdinánd abszolút császár 1848 előtt hozott, feltétlenül jogérvényes Ausztriára nézve, ennélfogva ennek végrehajtása ellen a mai Ausztria semmiféle akadályt nem gördíthet. Ezen előadott tényállás alapján, teldntettel arra, hogy már ezek az adatok is, de a majd beszerzendő okmányok mind világosan kiderítik azt, hogy ezeknek a megyéknek feltétlenül jogos az a kérelmük, hogy Magyarország ezen részei visszacsatoltassanak és a határ megfelelően kiigazittassék, másfelől pedig abban a biztos tudatban és meggyőződésben, hogy a mi királyunk, a ki szintén Magyarország területi épségének fentartására esküt tett, ebben a törekvésünkben hatalmasan fog bennünket támogatni, minthogy minekünk, az egész nemzetnek, minden honpolgárnak, de különösen a nemzet választott képviselőinek feltétlen kötelessége, hogy a nemzetnek minden talpalatnyi földjét megőrizzük, megtartsuk, vagy ha azt jogtalanul vagy bármi utón elfoglalták, visszaszerezzük ; ennélfogva bátor vagyok az igazságügyi bizottság következő javaslatát elfogadásra ajánlani: »Tekintettel arra, hogy a kérvényekben előadott történelmi,földrajzi, s közjogi adatok, számos magán- és közokiratok oda mutatnak, hogy AlsóAusztria és Magyarország között a Lajta régi medre képezi a határvonalat, hogy továbbá Mosón vármegye kérvényében I—

X. alatt jelölt, illetve Sopron vármegye kérvényében 1—6. alatt jelzett területek, Magyarországhoz és pedig Mosón, Sopron, illetve Pozsony vármegyéhez, Vas vármegye kérvényében jelzett Zinnersdorf község pedig Vas vármegyéhez tartoznak, s mindezen területek jogtalanul csatoltattak Alsó-Ausztriához, illetve Stájerországhoz ; tekintettel arra, hogy Magyarország évszázadok óta számos törvényben a határ megfelelő kiigazitását állandóan és következetesen követelte : a képviselőház a kérvényeket a kormánynak azzal az utasitással adja ki, hogy Magyarország és Alsó-Ausztria, illetve Stájerország közötti országos határ kiigazitása, s a jogtalanul Ausztriához csatolt területek visszacsatolása iránt szükséges lépéseket haladéktalanul tegye meg, s eljárásáról egy év alatt tegyen jelentést.« (Helyeslés.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik- e az igazságügyi bizottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen I) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a képviselőház hozzájárul az igazságügyi bizottság javaslatához. Ennek alapján kimondom, hogy a képviselőház a kérvényeket a kormánynak azzal az utasitással adja ki, hogy Magyarország és Alsó-Ausztria, illetve Stájerország közötti országos határ kiigazitása, s a jogtalanul Ausztriához csatolt területek visszacsatolása iránt szükséges lépéseket haladék-